Katonaélet

I

sten gondolatai egészen mások, mint a miénk, és ez jó, ez esélyt kínál mindenki számára (Mik 5,1-5). Az Úr a kicsi és megvetett Betlehemet választja. Bár vannak nagyobb és ismertebbek Júda nemzetségei között, Ő mégis a legkisebbet, a legjelentéktelenebbet választja. Miért? Mert akit lenéznek és megvetnek, magát is alkalmatlannak látja, nem bízik önmagában, hanem teljes mértékben csak az Úrban. Dávid is megvetett volt, nem számoltak vele, az Úr mégis őt választotta, mert ő számított az Úrra. Dávid már a juhok mellett kapcsolatban volt Istennel, bízott Benne, és mindenben Rá támaszkodott. És pont ez tette őt alkalmassá. Amikor alkalmatlan vagyok, akkor válok alkalmas eszközzé az Úr kezében. Az Úr számára a legkisebb is fontos, és Ő nem nagyságban, mennyiségben, hanem engedelmességben és minőségben gondolkodik. Aki kész odaszánni az életét, abból nagy dolgot hoz ki az Úr. Dávid egyszerű juhpásztor volt, de odaszánta az életét, és az Úr Góliát legyőzőjévé és Izráel királyává tette.

Ezek a versek Isten népe számára a reményteljes jövő ígéretét hirdetik meg.  Az Úr ad számukra megfelelő királyt, olyat, aki Betlehemből származik és az Úr hatalmával és nevével legelteti népét. Ő lesz az igazi Pásztor. Mi már tudjuk, hogy ez a pásztor az Úr Jézus Krisztus. Betlehemben érkezett meg a világunkba, egyszerű és szegény családba, és élére állt a nyájnak, mindig elöl ment, és életét adta érte. Igen, Urunk a jó pásztor, mert Ő életét adta a juhokért, senki nem adta rajta kívül életét a bűnös és elveszett emberért. Ő azért jött, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet. Azért jött, hogy megkeressen téged is. Fáradhatatlanul megy utánad, leereszkedik még a mélybe is, és felhoz onnan, mert azt akarja, hogy életed legyen.

Bárhová kerültünk, bármilyen messze sodort el a világ, Ő nem mond le rólunk. Nincs ennél nagyszerűbb üzenet, Ő nem mond le rólad, most is hívogat. Halljuk meg a hívást, és induljunk el végre követni. Olyan jó lenne, ha meglátnánk, az Ő útja az egyedüli jó és életre vezető út. Mennyi csalódást okoznak az emberek, de Ő pont a csalódás kellős közepén jelenik meg, amikor már kiábrándultunk mindenből, amikor reménytelennek látjuk magunkat. A harmincnyolc éve béna mellett is ebben a pillanatban állt meg az Úr. Már nem számított senkire, úgy gondolta, nincs esélye, ő már soha nem áll talpra, mert a világ elmegy mellette. De Jézus megállt és felsegítette, egy egészen új életet kapott Tőle. Ezt kínálja most a számunkra is.

Ez lesz a békesség, írja Mikeás. Igen, ez a békesség, amikor az Úr pásztorol, amikor Ő vezeti életünket. Békességet keresel? Igazi békére vágysz? Keresd Őt, engedd, hogy vezessen, hogy uralkodjon életed fölött. Mert Jézus uralkodása hozza el a békességet. Sok mindent megpróbáltunk már, és nincs békesség, mert Isten nélkül soha nem lesz békesség sem a szívünkben, sem az emberek között. Krisztus uralkodása alatt valósul ez meg. Ezért hívjuk Őt segítségül, bízzuk Rá életünket, adjuk át életünk fölött az uralmat Neki. Mert ahol Ő megjelenik, ott békesség uralkodik. Ahol Jézus átveszi az uralmat, ott elhallgatnak a fegyverek, megszűnik a gyűlölet, mert Benne a megbocsátás, a kegyelem érkezik meg.

Mintha látná az életünket, reggelünket az apostol, amint épp azon morfondírozunk, hogyan is fogom bírni (2Tim 2,1-7). Talán épp az összeroppanás szélén vagy, úgy gondolod, nincs elég erőd, kifutsz az időből, neked nem megy, amit épp el kell végezni. Hányszor érezzük magunkat nyomorultnak, és úgy véljük, nem bírjuk tovább. Pál azt üzeni, másképp állj az élethez és a dolgaidhoz, mint eddig. Most ne magad akard még összekapni, ne saját erőtartalékaid mozgósítsd, hanem erősödj meg a kegyelemben. Vagyis fordulj hit által az Úr Jézushoz, igényeld az Ő erőkészletét. Meríts erőt a kegyelemből, ami azt jelenti, nem én erőlködöm, hanem mindent ajándékba kapok. A kegyelem ugye azt jelenti, hogy elengedik a büntetést, szabad lehetek, pedig az nem jár nekem.

Tehát Isten országában nem érdem szerint mennek a dolgok, hanem kegyelemből. Ezen a napon is lehetséges megerősödni a Krisztusban. Pál úgy tekint Timóteusra, mint Krisztus katonájára. Igen, a tanítvány katona, Jézus katonája, és Ő a főparancsnok. Ez a katonai szolgálat azonban nem emberek ellen, hanem pont az emberek érdekében megy végbe. Ez a szolgálat mentő szolgálat, a bűn és az ördög kezéből kell kimenteni embertársainkat. 

A katona célja, hogy megfeleljen a parancsnoknak. Mi nem szeretünk katonáskodni, mert mindig magunknak akarunk megfelelni. Másrészt el vagyunk kényelmesedve, nem szeretjük a parancsokat, nem szeretjük, ha mozdulni kell.  Jobban szeretjük a kényelmes életet.

 Kiveszett mára az engedelmesség. Krisztus katonájának lenni azt jelenti, Ő a parancsnok, és mindig megtartja eligazítását. Amikor az igével élünk, megkapjuk a napiparancsot, megismerkedünk akaratával. A katonaélet fegyelmet kíván, nem a világ dolgaival, hanem a parancsnok akaratával foglalkozik. Azonban mi nagyon is szeretünk a mindennapi élet gondjaiban elveszni. Pedig Urunk pont azt kéri, hogy Isten országával foglalkozzunk, a többit pedig bízzuk Rá. Mindig az legyen számunkra fontos, hogy Urunk meg legyen elégedve velünk, hogy elnyerjük a koszorút, mert azt mindig a győztes kapja meg. Aki azonban nem a célra figyel, hanem a többi futó ruhájával, cipőjével, hajával vagy a nézőkkel van elfoglalva, lemarad. Jó végiggondolni, mi a fontos a számunkra, hányszor oldalra figyelünk, mások életkörülményeivel, lehetőségeivel vagyunk elfoglalva. Urunk azt kéri, mindig Rá figyeljünk, és akkor nem maradunk le.

Siess, keresztyén, lelki jót hallani

1. Siess, keresztyén, lelki jót hallani, Régi törvényből harcolni tanulni, Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni, Krisztusban bízni.

2. Mert nem hiába ezt az ó törvénybe, Próféták írták Biblia könyvébe; Szép tanulság ez most az új törvénybe', Mi eleinkbe'.

3. Jól tudja földön ezt minden keresztyén: Nem csak fegyverrel oltalmaz az Isten. Ezt minden népnek tudására adom: Istenünk vagyon!

4. Fejedelemség vagyon csak Istenben, Minden hatalom vagyon ő kezében; Kiket ő akar, föld kerekségében: Emeli égben.

5. Ne ess kétségbe ő nagy jóvoltában, Az igaz hitben erős légy magadban, Mint Dávid, úgy jársz párviadalodban, Hitvallásodban.

6. Dávidot Isten hagyá királyságban, Ő ellenségit veté gyalázatban. Dicsérjük Istent nagy hálaadásban, Énekmondásban.

Isten áldásával.