2017. augusztus 8., kedd

Van szabadulás!



A
 prófétát bedobták a tengerbe, a vihar lecsendesedett, de Isten nem mondott le a prófétáról, és nem fogadja el az engedetlenséget sem (Jón 2,1-11). A hajósok úgy gondolták, minden megoldódott, de még nem, még nincs lezárva ez a történet. Isten előtt a tenger mélye sincs bezárva. Az Úr a lehetetlen helyzeteknek is Ura. Azt is meg kell látnunk, hogy nem bújhat ki sem Jónás, sem mi az Úr szolgálata alól. A prófétának javasolták, hogy imádkozzon, de ő ezt nem tette, az Úr segítségül hívása helyett a tengerbe dobatta magát pogány módra. Így akarta elérni, hogy ne kelljen oda menni, ahová az Úr küld. Gyakran menekülünk Isten akarata elől, a viharok elől, de ez nem megoldás. Nem megoldás a halálba való menekülés sem. Jónásnak még van feladata, Isten nem adja fel. Neki is meg kell ismerni az Úr kegyelmét. Meg kell látnia, hogy rosszul ismerte az Urat. Bosszúállónak, a pogányokkal szemben kegyetlennek gondolta. A maga indulatait vetítette Istenre, Isten azonban mindenkit életre hív. Ő azt akarja, hogy a mai Ninivék is megtérjenek és éljenek.
A második fejezet első verse élesen szembeállítja az embert és a nagy halat. A hal szó nélkül engedelmeskedik. Teszi, amit az Úr mond neki. Odaúszik, ahol Jónás a vízbe került. Benyeli a prófétát, és nem mondja, fúj, dehogy veszem a számba, más étrendhez vagyok szokva. A hal engedelmes eszköze az Úrnak. Ez az engedelmesség megszégyenít, kérdőre von: én is ilyen vagyok? Ó, nem! Mennyi kifogást emelek, fontos a kényelem, az egészség, az időjárás, a magánéletem, mindent felhozunk, csak ne kelljen tenni, amit az Úr kér. A hal ellenben odament, ahová az Úr küldte, és tette, amit kért tőle.
Egyre lejjebb kerül Jónás, előbb a hajó mélyére, most a tengerben, a hal gyomrába - ezeket a helyzeteket formálásra használja fel Isten. A hajó mélyén még nem imádkozik, itt már igen. Rádöbben arra, hogy kegyelemből él, és ez azt jelzi, Isten nem mondott le róla, nem menekülhet el a feladat elől sem. A hal gyomra belső szobává lett, itt elcsendesedhet, és meg is teszi. Itt nem zavarja semmi és senki, figyelhet az Úr szavára.
A nyomorúságok azért adatnak, hogy megtanuljunk imádkozni. Ebben a helyzetben döbbenünk rá: lehet kiáltani. Van kihez fordulni. Jónás is rádöbbent, Istenhez fordulhat még innen is. Másrészt Hozzá kell kiáltani, mert nincs más esély. A túlélés egyetlen esélye Isten. Bár mi is meglátnánk, hogy az egyetlen esély bűneink, atomfegyvereink túlélésére Isten kegyelme. Nála nélkül nincs esélyünk. Semmi nem segít rajtunk, csak az alázatos, bűnvalló imádság.
Jónás felismeri, hogy nem véletlenül került oda, ahol van. Isten akarta, és jó, hogy így akarta. Jónás lemondott már az életéről is, de Isten lehajolt Hozzá, „tengeralattjárót” küldött érte, és most annak a mélyén gondolkodik. Lásd meg, hogy nem véletlenül vagy ott, ahol most vagy.  Engedetlenséged, Isten elől való futásod miatt. Nem oda mentél, ahol Ő akar látni, de Ő utánad jön. Ez a kegyelem, Isten Jézus Krisztus által utánam jön, mégpedig azért, hogy megmentsen és a helyemre állítson.
Három napig gondolkodhat, gyötrődhet Jónás. Három napja van arra, hogy az Úrhoz forduljon. Az Úr Jézus majd a föld gyomrában tölt három napot, hogy nekünk legyen két évezredünk Hozzá kiáltani, kérni, hogy változtasson meg. Mert belső átalakulásra, új szívre van szükségünk. Enélkül, bármi történik körülöttünk, a lényeg változatlan marad. A három nap a hal gyomrában azért nem volt egy felemelő érzés, elfogta a csüggedés Jónást, de most már nem menekül, hanem az Úrra gondol. Ez egy nagyszerű lehetőség, mindenhol gondolhatunk Istenre, sőt, ma már egyre könnyebb magát az igét is kézbe venni. Előkapsz egy okoseszközt, és olvashatod Isten megerősítő, útmutató szavát. Mert a depresszió legjobb ellenszere az Úr beszéde, a Szentírás. Isten szava, az Ő jelenléte oldja le a depressziót, mert amikor Ő jelen van, elmúlik a reménytelenség, a tehetetlenség, a kilátástalanság érzése. Csak nézd Jézust, és felszabadulsz. Jónás is még a hal gyomrában éli meg, hogy eltűnt a depresszió, és helyét a meggyőződés vette át: az Úrtól jön a szabadulás. Gondolom, a hal nem kevésbé örült a prófétától való szabadulásnak. Életünk rendeződése, eredeti pályára állása a természetre is gyógyítólag hat.
Pál apostol a legkiválóbb, a nagy terhelést is bíró útról beszél a gyülekezetnek (1Kor 13,1-13). Ez az út nem más, mint a szeretet, az agapé útja. Isten maga a szeretet, Aki Jézusban lett emberré. Így ez a himnusz nem más, mint egy ének, egy lelki kép Jézusról. A szeretethimnusz nem rólunk szól. Nem azt mondja el, hogy ezek vagyunk, vagy mindez lehetséges a számunkra. Inkább arról tesz bizonyságot, hogy mi alapvetően szeretet, agapé, tehát Isten nélkül élünk. És ez az élet olyan, amilyennek az első három versben leírja. Sok mindent tudunk, és sok mindenre képesek vagyunk, de mégis mindez Jézus nélkül olyan üres, semmi és haszontalan.
Elmondja azt is, milyenné válik az az ember, akinek az életét betölti az Úr. Már Ő él benne, és akkor a szeretet jellemzői is megjelennek. Elmúlik az önzés, már nem csupán magunknak élünk, megjelenik a türelem, a jóság, nincs irigység, csupa pozitív tulajdonság, és ezek mind Isten Lelkének gyümölcsei. Ezt nem mi produkáljuk, hiszen mindennap tapasztaljuk a hiányukat. Ha mi lennénk képesek így élni, más lenne a világ.
Azonban az Úr Jézus azért jött, hogy így szeressen, és szeretetével átalakítsa az életünket. Az  agapé szeretet mindent eltűr, de így van ez? Valóban mindent eltűrünk? Inkább a türelmetlenséget látjuk még a hívők között is. Egyre kisebb a tűrőképességünk. Segítségre van szükségünk. A segítség Jézus. Ő mindent eltűrt értem. Igen, a szenvedések útján, a kereszten a sebeket és a halált is eltűrte, mert szeret.
Minden elmúlik, a gigantikus építmények, a technika termékei, a világot fenyegető rakéták, csak az agapé marad meg örökre. Az agapé, és az, ami belőle származik. Az agapé szeretet marad meg, mert Isten maga az agapé. Ez a mi örömünk és reménységünk. Isten szeretet, és aki Benne marad, a szeretetben marad. Istennél már nem lesz jelen semmi a bűnből és annak hatásából. Isten mindent helyreállít kegyelméből, szeretetéből, mert Ő a helyreállítás, a boldog élet Istene.

SZERET AZ ISTEN, MEGSZABADÍTOTT!

1. 
Szeret az Isten, megszabadított!
Szeret az Isten még engem is.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.

2. 
Bűnök rablánca kötözött engem,
Bűnök rablánca, Ő tépte szét!
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.

3. 
Halál várt énrám, a bűnnek zsoldja!
Halál várt énrám, örök halál.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.

4. 
Elküldte Jézust, a hű Megváltót.
Elküldte Jézust, s szabaddá tett!
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.

5. 
Kegyelme hívott szent Igéjével,
Kegyelme hívott Szentlelkével.
Újra elmondom hát: szeret az Isten,
Hisz maga Isten a szeretet.

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése