Az élet koronája

H

atalmas templomba vezeti Ezékielt az angyal a látomás során, ez is kifejezi: Isten munkájához nincs fogható (Ez 40,48-41,26). Elmondja még azt is, hogy az új templom nagyobb lesz, mint az előző, Istenről fog beszélni. Amikor Isten kézbe vesz és felépít, az mindig szebb, jobb annál, amit mi építettünk, amit mi vittünk végbe. Mivel még nem készült el az épület, még csak látomás, kijelentés, reménységet kínál. Aki hallja, átmelegszik a szíve, Isten jobbat készít annál, mint amit mi el tudunk képzelni. Mindez jelzi: amíg ez a templom létre nem jön, van jövőkép. Ez a látomás biztat: ne csüggedj, mert nem a jelenlegi állapoté az utolsó szó. Nézz fel, bízz, ilyen lesz a jövő. Igen, a jövőnek Istenről kell szólni. És ha Róla szól, szép lapok íródnak rá. Isten szép oldalakat szán életünk könyvébe. Mi teszi szebbé, mint amilyen volt? A kegyelem, az Ő drága jelenléte.

Egyre beljebb vitte Ezékielt az Úr követe. Nem engedte a külső látványánál megállni, hanem bevitte egészen a Szentek Szentjébe. Bevitte egészen az Úr jelenlétébe. Menj ma is egyre tovább, addig, amíg el nem jutsz a szentek szentjébe, Isten közelébe. Ne elégedj meg a felszínnel, hanem hatolj egyre mélyebbre az igében. Keresd Őt, szemléld, és merülj el Lényében. Hányszor megállunk a külső falaknál, ahogyan a tanítványok is. A hatalmas köveket mutogatták Jézusnak, Ő pedig rámutatott: a falak leomlanak, Ő a Lényeg. Isten Fiának a megismerése felülmúl minden képzeletet. Ne maradjunk a köveknél, hanem menjünk az élő kövekig. Isten temploma a Lélek által életre keltett kövekből, személyekből áll. Az egyház új életet nyert személyek közösségéből áll. A személyeken van a hangsúly, és nem a köveken.

Kétarcú kerúbok is díszítik a templomot. Ember- és oroszlánarcuk van, ezzel jelzik az Úr emberi és isteni oldalát. Jézusban láthatjuk meg ezt. Eljött közénk, mint ember, de Isten hatalmát és erejét képviselte. Mint ember átélte a szenvedők fájdalmait, és mint Isten, erejét a bűn, a betegség, az Istennel való megszakadt kapcsolat helyreállítására és gyógyítására fordította. Azért jött el, hogy megmentsen, hogy hazavigyen az atyai házba, mert ott a helyünk. Azonban ez a hazamenetel nem megy csak úgy magától, Ő tud hazasegíteni. Ma is igéje által közel jön, látja, milyen helyzetben vagyunk, jól ismeri problémáinkat, és megszólít. Azt kéri, higgyünk Benne, bízzuk Rá magunkat. Aki ezt megteszi, kifelé halad a mélységből. Jézussal elindulhatunk egy új, Istent dicsőítő életre.

Mennyire más Isten országa, mint ez a világ, vagyis ennek a világnak a mentalitása (Jak 1,9-18). Az Úr országában nem az emberi teljesítmény, a vagyoni helyzet, a társadalmi pozíció a lényeges. A szegény sorsú csak emberi mértékkel az, Istennel való kapcsolatában azonban gazdag. Átéli, hogy az Úr gondoskodásában lehet bízni. A gazdag pedig megtapasztalja, hogy a földi gazdagság bizonytalan, minden elmúlik, de aki az Úrban bízik, megmarad örökre. Ez azt is jelenti, hogy végig kell már gondolnunk: mi jelenti az életet számunkra? Még mindig a magunk vállalkozásai vannak a középpontban, még mindig ezekért élünk? Vagy eljutottunk már az Úrhoz? Rádöbbentünk ara, hogy Ő a lényeg, Ő a középpont immár, és már Neki élünk? Fontos ez, mert minden elmúlik, a vagyon, a hatalom egyik pillanatról a másikra tovatűnhet. Krisztus nélkül mi marad? Csak üres szív. Azonban Ő ezt az ürességet be tudja tölteni. A buborék elpattan, de az igazi megüresedett szív új tartalommal, örökkévaló értékkel töltődhet fel. 

Olyat mond Jakab, amivel nem nagyon értünk egyet, sőt, berzenkedünk ellene. De higgyük el, tudja, mit beszél. Ő maga is megtapasztalta, hogy boldog az, aki a kísértés idején kitart. Igen, tudja, miről beszél, átélte, hogy a kísértések megedzik az életünket. A próbákból nem kell kimenekülni, mert a vége győzelem, korona. Az élet koronáját kapja meg, aki kitart, aki lejátssza a meccset. Az Úr nem csupán a játék, a részvétel kedvéért küld pályára, hanem azt akarja, hogy győzzünk. A tegnap emlegetett edzések azért történnek, hogy le tudjuk győzni az ellenfél csapatát. És ez nem barátságos meccs, van díj, mégpedig az élet koronája. Ezért érdemes edzeni, harcolni.

Sok esetben a pillanatnyi örömökre figyelünk, és elveszítjük szemünk elől a trófeát, és ezért beleelegyedünk a világba, és vereséget szenvedünk. A játékosok a nehéz, fárasztó edzések alatt mindig a kupára gondolnak, a cél, hogy megszerezzék, elnyerjék. És ezért vállalják a szenvedést. Nézzünk fel mi is mindig Jézusra, tartsuk szem előtt a megígért koronát. Nem a semmiért él Isten gyermeke másként, nem a levegőbe vagdos, van cél, ez pedig a győzelem, és ha győzünk, van jutalom, az élet koronája. Erre biztatja az Úr a szmirnai gyülekezet tagjait, akiknek üldözéssel kell szembenézniük, ne add fel, küzdj tovább: Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját. Amit az Úr megígért, azt teljesíti. Kapaszkodjunk ebbe, Ő maga ígérte meg az élet koronáját, és meg is fogja adni. Érdemes kitartani, ne cseréljük le az élet koronáját, amely örökké tart, ideig-óráig való bizsuval, amit a világ kínál. Csak az Úr által készített koronának van értéke.

Minden jó adomány felülről származik, ne engedjük magunkat megtéveszteni, se a világ jól csomagolt szemetje által, se a saját kívánságunktól. Merjünk ezekre nemet mondani, az az igazi érték, amit az Úr ad. És ezt az értéket szabad kérni. Ő a világosság Atyja, Ő nem változik. Ugyanazt az értéket kínálja ma is, amit az első keresztyéneknek. Ő nem hígítja fel az árut, mert nem meggazdagodni akar belőle, hanem az életünket jobbá tenni. Az árut Ő már kifizette ott a kereszten. Az ördög csap be, hitvány, selejt árut kínál drága áron, az életünk árán. Azonban Jézus azt üzeni: küldd el a sátánt, mondd neki, távozz tőlem, mert az igazi értéket Isten adja, és Ő ezt ingyen kínálja. Amit Isten ad, abban nem megyünk tönkre.

  Örök élet reggele

1. Örök élet reggele, Fény a véghetetlen fényből, Egy sugárt küldj ránk te le, Kik új napra ébredénk föl; Fényed lelkünk éjjelét Űzze szét.

2. Jóságodnak harmata Gyarló életünkre hulljon, :/: Szívünk, mely kiszárada, Vigaszodtól felviduljon, S híveid közt légy jelen Szüntelen.

3. Bűn ruháját vessük el A szövetség vére által, :/: Vétkeink fedezzük el Tőled nyert fehér ruhánkkal, Hogy hitünk legyőzze majd Mind a bajt.

4. S majd vezess az égbe föl, Irgalomnak napvilága, :/: Könnyek gyászos völgyiből Üdvösségnek szép honába, Hol az üdv és béke majd Egyre tart.

Isten áldásával.