Felragyog a kegyelem

A

 harmónia elborult, sötét hang jelent meg az új, szép, Istennel együtt rezdülő világban (1Móz 3,14-24). A legnagyobb gond, hogy az ember hallgatott erre a hangra. Nem a megtapasztalt agapéra figyelt, hanem az idegen szóra. Kire figyelek? Isten drága szavára? Arra, ami életet ad, amin átjön az Ő szeretete? Lehetett volna nemet is mondani a gonosznak, de nem mondtak. Engedték, mint ahogy mi is gyakran engedjük, hogy sátán szava hatalmába kerítsen, felnagyítsa azt, ami nincs. Éva már csak azt az egy fát látta, és boldogtalannak vélte magát, addig, amíg nem szakít a gyümölcséből. Minden az övé volt, de azt nem látta. A gonosz így eltorzítja a látásunkat. Ne láss azon az egy dolgon kívül semmit, és ez a vágy gyakran rossz dolgok kivitelezésére serkent.

Az engedetlenség következtében minden megváltozott. Széttört a kapcsolat Istennel, és egymás közé is eddig ismeretlen érzelmek kerültek. Most már bujdosnak a Szeretet elől, igen, az elől rejtőznek, Aki szereti őket, Akinek a szeretete adott nekik életet. Ez a bujkálás, menekülés a mai napig tart. Isten szeretete elől menekül az ember, de nyitottá vált a gonosz számára. Sátán megtéveszt, becsap, szépnek, jónak tünteti fel szándékát, ám mögötte a pusztítás vágya jelenik meg. Isten keres ma is, ne Előle meneküljünk, hanem Hozzá. Ahogyan akkor és ott kereste a vétkezőt, úgy keres ma is. Mindent megtesz, hogy a kapcsolat helyreálljon. Annak ellenére szeret, hogy messze kerültem Tőle, talán sokáig hallani sem akartam Róla. Ne menekülj Isten szeretete elől, mert nincs hozzá fogható. 

Az Úr elől senki nem rejtőzhet el, az engedetlenség következményeivel szembe kell nézni. Nemcsak a megváltozott élettel, a világba betörő félelemmel és halandósággal, hanem Isten ítéletével is. A bűnnek mindig van büntetése. A kígyó sem kerüli el a felelősségre vonást. Isten meghirdeti az ítéletét, és ami sátánnak halálos ítélet, az nekünk jó hír. Mert bár a gonosz mindig jelen lesz és ellenünkre tör, végképp el akar szakítani Istentől, és a kárhozatba igyekszik taszítani, azonban az asszony utóda a fejére fog taposni. Ez az ősevangélium, örömhír: ember vétkezett, és emberi testben fog Valaki győzelmet aratni a gonosz felett. Így már ott felragyogott Isten kegyelme. Mert az ember ugyan vétkezett, mélybe zuhant, de a kegyelem kiemeli onnan. Nem a gonoszé az utolsó szó. Amikor sátán dörzsöli a tenyerét, hogy elveszett az ember, akkor felragyog a kereszt. Igen, már ott ragyog a kereszt, és reményt kínál a számunkra.

Olyan jó, hogy mi már tudjuk: ez a Valaki az Úr Jézus Krisztus. Ő győzte le a kereszten saját halála által a sátánt. Egész élete Istennek való engedelmesség volt, pedig Neki is előállt ajánlataival a szétdobáló, ám Jézus ezekre nemet mondott. Jézust a látszat nem téveszti meg. Tudja, az az igazi élet, amit az Atya készített. A sátán által piacra dobott minden ragyogó gyümölcs belseje férges. Nincs olyan szépnek látszó kínálata, amiben ne lenne benne a romlás. Ne engedjük becsapni magunkat. Az igazi élet az Úr Jézusban van jelen, csak Őt keresd, mert minden más hamisítvány.

Az ember életében is megjelennek a következmények. Belép a világba a fájdalom, a verejtékes küzdelem. Már nem megy olyan simán az élet. Mindaz, amit Isten jónak teremtett, fals hangot kapott a gonosz megjelenése, a neki való engedelmesség által. Mindez az egész világra kihat, már nem csak szép és jó dolgok vesznek körül, megjelenik a rossz, és nem csupán öröm kíséri tevékenységeinket, hanem az izzadság, a sikertelenség, a kudarc is. És belépett a mulandóság is. Megjelent a halál, ha nem is azonnal halt meg Ádám és Éva, de halandóvá vált. Most már ismerős lesz a betegség, az öregség és a halál. De Isten mindezeknél ma is hatalmasabb. Jézus Krisztus az Áldott Orvos, hatalma van a betegség és a halál fölött is. Aki hisz Őbenne, ha meghal is, él.

Isten a vétkező emberrel is vele van. A napokban olvastuk, hogy Jézus személyében Velünk az Isten. És már a bűnesetkor láthatjuk ennek a valóságát. Isten védelmezi a kiszolgáltatottá, sebezhetővé vált embert. Mert mindaz, ami a teremtéskor barát volt, ami védte az embert, most ellenségessé vált. Azonban Isten nem löki ki védtelenül a világba őket, hanem gondoskodik róluk. Felöltözteti az embert, védelmét kínálja neki.

Az élet fájától az Éden kertjének az elhagyása által mesze került, azonban mindez minket véd. Mert bizony, nem lenne jó, ha a pusztító szándékú Heródesek örökké élnének. A gonosz azonban így is megtalálja a maga eszközeit. De Jézusban eljött az Élet, keresztje alatt életté válik a bűntől fertőzött emberi szív.

Isten üzenete ott jelenik meg, ahol nem várják, a pusztában (Mt 3,1-12). Keresztelő János Isten hangja, általa kiált bele a világba. Mit mond? Térjetek meg! Ez jelzi, hogy rossz irányba tartunk, függetlenül attól, mit gondolunk magunkról, világunkról. Lehet a vonat modern, minden kényelmi eszközzel felszerelve, de ha rossz vágányon halad, nem oda érkezünk, ahova szeretnénk. A mai jól felszerelt, mindennel ellátott világunk egyetlen problémája, hogy rossz felé halad, rossz az irány. Az ige azért szól, mert még lehet változtatni. Minden azért történt, hogy megforduljunk, és elinduljunk Isten felé.

Sokan kimentek Jánoshoz, mert szívük üres volt, vágytak az Úr szavára. De ez nem egy ünnepi alkalom volt, valahogy kibírjuk a prédikációt, eleget tettünk a rokonok elvárásának, hanem szívből, belső szomjúságból mentek. Honnan tudjuk? Onnan, hogy felismerték és megvallották bűneiket. Ez jelzi, hogy változtatni akarnak. Másképp szeretnének élni, int eddig. A keresztség pedig arra mutat rá, hogy ez magunktól nem megy. Ahhoz, hogy új életet éljünk, meg kell halni a bűnnek, és újjá kell születni. És az Úr Jézus ezt végzi el. A kereszten meghal Vele együtt a régi életünk, és feltámadunk szintén Vele, egy új, Istennek engedelmeskedő életre.

Azt is elmondja az ige, hogy nem elég egy vallásba beleszületni. Nem elég az, hogy az őseim reformátusok voltak. Még az sem, hogy magam is beletartozom valamelyik felekezetbe, eljárok néha istentiszteletre, vagy állandó résztvevője vagyok az egyházi programoknak. Többről van szó! Új életről, Jézus Krisztusba vetett élő hitről, arról, hogy felragyog előttem a Krisztus, Isten drága kegyelme. A kereszt nélkül nincs új élet, nincs igazi tanítványság.

Jézus az erősebb, Ő az, Aki legyőzi fogvatartónkat, és szabadon enged. A bűnnel mi nem bírunk, de az Úr győzött felette. Ő Szentlélekkel keresztel, és erre van szükségünk. Isten Lelke töltsön be és vezessen. Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.

Bár bűn és kín gyötör

1. Bár bűn és kín gyötör, És nehéz bár szívem, A Sátán életemre tör: Kétségbe nem

esem.

2. Bár vétkem súlya nagy, Mégis hozzád jövök. A bűnnek gyűlölője vagy, De kegyelmed

örök.

3. Az én erőm kicsiny, S a bűn erős nagyon: Te tudsz s akarsz segíteni, Hát segíts ba-

jomon!

4. Az ég oly messze van, Még messzebb tőled én, De szent igédben írva van, Hogy ir-

galmad enyém.

5. Nem félek senkitől, Hisz te vigyázsz reám, Már bánat és gond sem gyötör: Meghall -

gatod imám.

6. Jézusban bízva én szívemet átadom, Mert így, tudom: akármi ér, Atyám szeret na -

gyon.

Isten áldásával.