Kövesd Őt!

E

z a könyv a házasságról, az Istentől egymás számára rendelt férfi és nő egymásra találásáról, szerelméről beszél (Énekek 1,1-17). Elmondja, amikor még távol vannak egymástól, milyen vágyakozás van bennük az után, akit szeretnek. Mintegy párbeszédben olvashatjuk mindazt, ami bennük végbemegy. A menyasszony beszéli el, mennyire vágyakozik vőlegénye után. Amikor az dolgozik, a nyáj mellett tartózkodik, keresi az alkalmat a találkozásra. Az hajtja, Vele lenni.  Csodálatosan látszik, mennyire szeretne a vőlegénnyel minél több időt eltölteni.

Ezek a versek mutatják az emberi kapcsolat, a házasság lényege a minél több egymással töltött idő. Amikor csak a másik a fontos, vele akarok lenni, vele akarom megosztani az időmet. Gyönyörködni, beszélgetni a másikkal. Szeretne szerelmével lenni és keresi a lehetőséget erre. Kész utána menni, amikor a pásztor pihentet a nyájjal. Ez a déli hőség idején van, fontosabb a menyasszony számára a pihenésnél is a találkozás. Ezzel jelez a kapcsolatunk ápolásának fontosságára. Az egymással való törődésre. Fontosabb-e a másik a saját kényelmemnél, a pihenésnél is? 

Megkérdezi, hol legeltet a pásztor, hogy ne kelljen kérdezősködnie, és ne kelljen elfátyoloznia magát. Mert a parázna nők fátyolozták el magukat. A pásztor válaszol, indulj el a nyáj nyomán, kövesd a pásztor nyomait. Van jel, amire figyelhet, és ennek nyomán fognak találkozni. A vőlegény dicséri a menyasszonyt. Meglátja szépségeit és kiemeli azokat. Lényeges, hogy meglássuk folyamatosan egymásban a szépet, a jót. Nemcsak a jegyesség idején, hanem mindig figyeljem a szépet, és mondjam is meg.

Azonban ebben az énekben mindenképpen benne van az Úr iránti vágyakozás. Mindennél jobban vágyom Utána. A lélek nem nyugszik meg addig, amíg nem találkozik Szerelmével, azzal a Jézus Krisztussal, Aki szeretetét vérével pecsételte meg. Van-e bennem az Úr iránt vágyódás, vagy talán már meglanyhult a kapcsolatunk?

Ahogyan a lány keresi a vőlegénnyel való találkozás lehetőségét, és kész félretenni saját kényelmét, előnyeit, azért, hogy vőlegényével legyen, úgy vágyakozik a hívő is a Vőlegény, a Krisztus után. Vágyakozzunk Vele lenni, minél több időt az Úrral tölteni, beszélgetni Vele. Csodálatos, hogy ezeket a szerelmeseket nem nógatja senki, mert nem is kell, belülről vágyakoznak egymás után. A szeretet hajtja őket, aki szeret, annak nem kényszer a másikkal együtt lenni. Aki szereti az Úr Jézust, az igyekszik minél több időt Vele tölteni, az keresi Őt.

Azt is meglátjuk, hogyan kereshetjük. A Pásztor meghagyta, az Ő nyomán induljunk el, azt kövessük. Hányszor mondta, aki tanítvány akar lenni, az Őt kövesse, és haladjon a lába nyomán. Figyeljük a drága nyomokat, és ha így teszünk, nem tévedünk el, fogunk Vele találkozni, mert Ő nincs messze.

Pál szíve tele van a Krisztussal, a Róla szóló örömhírrel (Gal 4,1-11). Világosan elmondja, mit is jelent Krisztus nélkül élni: kiskorúak voltunk, a világ elemeinek alávetve. Amíg nem ismerjük az Urat, ennek a világnak a rabszolgái vagyunk. Igaz ez ma is, akkor is, ha most kifinomultabb módszereket és eszközöket használ a sátán.  Lazábbra engedi a láncot, de a lényeg a láncon van. Nem a hosszúsága a lényeg, hanem az, hogy fogva tart, meghatározza mozgásterünket. Ravasz, és egy kicsit nagyobb mozgásteret ad ma. A világ javait szórja elénk, szerezz meg mindent, állandóan csábítson a világ, ne elégedj meg, hanem akarj mindent birtokolni. Miközben erre törekszünk, minden időnk és erőnk felemészti. Csak magunkkal vagyunk elfoglalva, megszerezzük, ami nincs, vagy megóvjuk egészségünket, és közben teljesen kimarad Isten. Sátán pont ezt akarja, ne keressük Jézust. Ne akarjunk a bűn fogságából szabadulni. De az Úr eljött, hogy kiszabadítson. Ami nem megy nekem, azt Ő megcselekedte.

Amikor eljött az idő teljessége, már nem kell várnunk, a segítség megérkezett. Isten elküldte Fiát. A Szabadító itt van, csak igénybe kell venni. A világ hatalmából Isten országába kerülhetünk Jézus által. Isten gyermekeivé válunk a Krisztusba vetett hit által. Isten gyermekei lehetünk, és már úgy is élhetünk. Ma is, mint gyermek mehetek Atyámhoz. Nem vagyok magamra hagyva, van Atyám.  Mindezt az Úr Jézusnak köszönhetem. A kereszt köt össze Istennel, ezen az úton járulhatok Elé gyermekként. Mindez azt jelenti, nem vagyunk már szolgák. Aki Isten gyermeke, az már tud nemet mondani a világ áramlatára. Már nem kötelező hozzá hasonlítani, és aszerint cselekedni, élni, ahogy az diktálja.

Azonban a galatákat megkísértette a gonosz, mindezek ellenére vissza akarnak térni a régi életbe. Isten csodálatos kegyelmét tapasztalták meg, de a világ nem adja fel, és vissza akarja őket rángatni. Hogyan lehetséges, hogy Isten megismerése után a bálványokhoz, a szokásokhoz, a babonákhoz akarnak visszatérni? A gonosz világosság angyalának álcázza magát, és ahhoz, hogy felismerjük, jól kell ismerni az Urat, az Igét. Még közelebb kell mennünk az Úr Jézushoz, mert a Pásztort a nyáj a hangjáról ismeri meg. Aki ismeri Jézust, aki jól ismeri a hangját, vagyis az igét, az észreveszi a hamis hangot, és elutasítja. Nincs a kegyelemhez fogható. Isten országa valóban szabad világ. Nem belőlünk akar élni az Úr, hanem értünk élt és halt meg a kereszten. Isten országa nem még több hasznot szeretne az övéiből, hanem épp felszabadít az aggodalmasság, a gondok alól. Hogyan? Úgy, hogy átvállalja megélhetésünket. Urunk Jézus elmondta, nézzétek az ég madarait, mennyei Atyátok hogyan gondoskodik róluk, és ti értékesebbek vagytok náluk. Ha ma meglátunk egy kis madarat vidáman énekelve repülni, adjunk hálát, és bízzuk magunkat Urunkra. Legyen a szívünkben: ha a repülő madárkáról gondoskodik az Úr, törődik vele, akkor velem is. Ha erre gondolok, szabaddá válok az Úr követésére.

Ó, érthetetlen kegyelem

                  

    

Ó érthetetlen kegyelem, mely rég utánam jár, ki tévelygőn, vakon bolyongtam utamon, egyszer csak rám talált!

Félelmektől megszabadít, szent félelemre tanít, S ahol csak meg jelen e drága kegyelem, bűnöst megigazít.

Hozzá bajok, vészek között mindig járulhatok, megőriz, megvéd, s bőségesen elég elérni otthonunk.

Az Úr, íme, jót ígért nekem: Vár Nála biztos jövő, Igéje szent erő, pajzsom, jutalmam Ő, életfogytiglan Ő!

S ha végsőt dobban majd a szív, az élet véget ér Túl titkok fátyolán a lelkem igazán szent békességre tér.

Sok ezredév, ha eltelik, - kevés, akár egy nap-, Dicsérni az Urat, mivel kegyelme nagy - oly érthetetlen az.

Isten áldásával.