2019. május 10., péntek

Mit vetünk?


C
sodálatos pillanat, amikor a vőlegény és a menyasszony egymásé lesz, megtörténik a menyegző, és most már együtt élhetik az életüket (Énekek 7,1-14). Az eddigi vágyódás beteljesedik, valósággá válik mindaz, amire vágytak. Most már nemcsak időnként találkoznak, hanem együtt járhatnak az élet útján. Mindenki más megszűnik, csak ők vannak egymás számára.
A vőlegény nem tud betelni menyasszonya szépségével. Ő a legszebb minden lány között, pedig biztosan van több szép lány is, sőt, a menyasszonynál is akad szebb, mégis, neki ő a legszebb. És ez lényeges, az Úrtól kapott társam lássam mindig a legszebbnek. Tudjak benne gyönyörködni. A vőlegényt mások szépsége nem vonzza, másra nem tekint, csak jegyesére. Így óvja a kapcsolatukat.
Alig talál szavakat menyasszonya szépségének a leírására. Ezt is jó látni, nem szűnik meg szép és pozitív oldalait dicsérni. Ez is építi a kapcsolatot, meglátom a másikban a szépet és a jót, és azt ki is mondom. Nem a rosszra koncentrálok, hanem a jóra. Később is lényeges: vegyük észre a másik pozitív oldalát, lássuk meg mindazt, amit tesz, és ismerjük el.
Mindez, amit olvasunk, az Úrral való találkozás, a kegyelem átélésének örömét juttatja eszünkbe. Nincs boldogabb pillanat, mint amikor ránk talál az Úr. És ebben a találkozásban megtisztul a szívem. Megbocsátja a bűneim, és lezárja a múltat. Egy új kezdődik Vele. Jó, ha úgy élem meg, mint itt ez a pár, Ő az enyém és én az Övé.
Az Úr is várja, hogy minden időnket Vele töltsünk, hogy mindennél fontosabb legyen a számunkra. Egymással kezdik a napot, korán mennek a szőlőbe, ez arra is rámutat, hogy együtt is kereshetjük az Urat. Elcsendesedve figyelhetünk szavára. De azt is jelzi, így vágyódom az Úrra, már korán reggel keresem Őt. Mindent kizárok az érdeklődésemből, és először Hozzá megyek. Kinyitom az igét, és olvasom, elmerülök az élő vízben. Az ige az a forrás, amihez a szarvas is kívánkozik. Isten szava üdíti fel a szívünket. Menjünk mi is Hozzá, kezdjük a napot csendességgel. Egymásért sok mindent bevállalunk. A vőlegény a menyasszonnyal való találkozásért képes sok mindenről lemondani, majd később a mindennapi életért is annyi áldozatot hozunk. De vajon az Úrért is képesek vagyunk lemondani dolgokról? Motivál még az Úrral eltöltött idő lehetősége? Vonz még az ige hallgatása? Vagy beleszürkültem a világba? A házasság is gyakran elszürkül az első évek lángolása után. Azonban fel lehet serkenteni a szívünket. A rendszeres imádkozás, az ige olvasása ápolja a kapcsolatot.
A galáciai gyülekezetekben is voltak problémák, amint már eddig is láttuk (Gal 6,1-10). A régi természet, a test kívánsága is erősen éreztette hatását. Így voltak, akiket tetten értek valamilyen bűnben. Ezekben a gyülekezetekben is jelen van a bűn, de jelen van a krisztusi megoldás is. Pál ezt javasolja. Mi ez a megoldás? A kegyelem! Úgy, ahogyan az Úr megbocsátotta a házasságtörésen ért asszony vétkét, úgy bocsásson meg a gyülekezet. Ez azt jelenti, a múlt le van zárva, segítünk abban, hogy most már bűn nélkül kezdhessen az illető újat. A mi feladatunk a helyreigazítás. Ez magával hozza a vétkező javítási szándékát is. Meglátja, hogy vétkezett, megvallja az Úrnak, és hajlandó most már többé nem vétkezni. A bűnbocsánat azt jelenti, hogy többé már nem akarjuk szándékosan elkövetni azt a bűnt. Már nem úgy élek, hanem az Úr ereje által azon a területen is, ahol korábban elbuktam, Isten igéjéhez igazodom. Azért is buktam el, mert nem az ige szerint jártam el azon a területen. Ott még a test kívánsága vezetett.
Aki helyreigazít, az is vigyázzon, nehogy elessen. Ne gondoljam azt, hogy én különb vagyok. A megállás, a hitben való megmaradás és növekedés is kegyelem. Az Úr munkája ez bennem, és ha állok, az is az Ő érdeme. Ő az, Aki megtart a hitben, és a növekedést is azért kapom, hogy segítsem a másikat.
Azért is mondja Pál, egymás terhét hordozzák. Segítsük egymást a keskeny úton való haladásban. Aki erősebb, segítse a gyöngébbet. Vegyük észre a másikat, ha terhek alatt roskadozik. Urunk is hívogatta magához a megterhelteket. Látta, hogy egyedül nem bírnak vele, és ezért ajánlotta fel a maga igáját. Ez azt üzeni, gyere, kövess, és most már nem kell egyedül cipelned. Az én igám azt jelzi, én is ott vagyok. Már nem egyedül cipeled, hanem Velem. Sőt, átéljük, hogy Ő cipel minket.
Azonban vannak olyan terhek, amiket egyedül kell hordozni, senki nem tud besegíteni. Bűneinket is magunknak kell meglátni, megbánni, és az Úr elé vinni. Más helyett nem tarthatunk bűnbánatot. De kereshetjük az Urat. A kereszt áll, és tövében átélhetjük a feloldozást. Aki az Urat keresi, és Rábízza az életét, az akkor sem egyedül hordozza a terhét, ha emberileg egyedül van. Vannak terhek, amiket nekem kell hordozni, az életnek olyan területei, ahol nekem kell a megoldást megtalálni. Azonban ezekben az élethelyzetekben is számíthatunk Urunkra. Ő soha nem hagy cserben.
Fontos dologra mutat rá az apostol: vannak törvényszerűségek a hit útján is, és ez a vetés törvényszerűsége. Amilyen vetőmagot vetünk, olyan növényt fogunk kapni. Mert semmi sem terem mást, mint amire a mag predesztinálja. Ezért lényeges dolog, hogy mit vetünk a magunk és gyermekeink életébe. Ha igét, akkor abból igei élet, Krisztus ismerete és az Ő munkája nyomán új élet fog kikelni és szárba szökkenni. Ha a bűnnek, a testnek vetünk, ne is várjunk mást, mint a test cselekedeteit. Akkor a bűn fog irányítani. Azonban ha a Léleknek vetünk, a Lélek gyümölcsét termi az életünk. Krisztusba való beoltatás nélkül nincs krisztusi élet, nincs Lélek gyümölcse.
Figyeljünk még arra, amit Pál így mond: amíg időnk van. Lényeges, mert nem tudjuk, meddig van időnk a kegyelmet átélni, új életet elkezdeni, krisztusian élni. Ma még van időnk, éljünk vele, használjuk ki az Úr dicsőségére való éléshez.


Ébredj, bizonyságtévő Lélek!

1. Ébredj, bizonyságtévő Lélek! A várfalakra őrök álljanak, :/: Kik bátran szólnak harcra
készek, Ha éj borul le, vagy ha kél a nap. Hívásuk zengjen messze szerteszét, Az Úr-
hoz gyűjtve népek seregét!

2. Ó, bárha lángod fellobogna S ébredne föl sok nemzet fényinél :/: Ó, bár sok szolga,
sarlót fogva, Aratna, mígnem leborul az éj! Urunk, e roppant, ért vetésre nézz: A munka
sok, a munkás oly kevés!

3. Küldd útra hírnökid csapatját, És adj erőt onnan felül nekik, :/: Hogy veszni a pogányt
se hagyják, És szerteűzzék Sátán seregit. Országod jöjjön el minél elébb, Hirdetve
szent neved dicséretét!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése