Hozzá kiálts!

N

e nézd el, kezdődik a mai igeszakaszunk, és ez utal arra, hogy Izráel Isten népe, ezért összetartoznak (5Móz 22,1-12). Az Úr munkája által testvérek, ez azt jelenti, felelősek egymásét. Így van ez Isten mai népe életében is. Jézus Krisztus által testvérekké válunk, és ez magával hozza az egymás iránti felelősséget. Nem mondhatom, mi közöm hozzá. Ha meglátom, hogy a felebarátom tulajdona veszélybe kerül, óvjam meg, ne mondjam, semmi közöm hozzá. Nagyon lényeges ez, ne legyünk közömbösek a másik ember, a hitben testvér dolgai iránt. Ma olyan könnyen megkísért, hogy csak magammal törődöm, elég nekem a magam baja. Az ige azonban arra tanít, hogy figyeljünk egymásra. Védjük a másikat, és azt, ami a másiké.

Az is benne van, viseljünk felelősséget a másik ember üdvössége iránt. Legyen fontos az is, hogy megismerte-e az Úr kegyelmét. Ne csak arra figyeljünk, hogyan él a rokonunk, barátunk, megvan-e mindene anyagilag, milyen a helyzete a társadalomban, hanem tegyünk bizonyságot Isten országáról is. Legyen fontos, hogy a másik halljon az Úr Jézusról, a kegyelemről.

Az Úr a természet, a teremtett világ védelmére is felhívja a figyelmünket. Úgy éljünk a természet dolgaival, hogy közben figyeljünk oda annak rendjére és megmaradására. A természet nem zsákmány, hanem ajándék, amit Istentől kaptunk. Ráadásul nem is csupán egy generációé, hanem az utánunk jövőké is. Felelősek vagyunk, mit hagyunk magunk után. Lepusztítjuk, kizsákmányoljuk, vagy védjük, hogy gyermekeink is élhessenek vele?

A tanítványok az Úrtól kapott hatalommal útra keltek, hirdették az evangéliumot, és továbbadták megújító erejét is (Mk 6,14-29). Amerre mentek, ott életek jöttek rendbe. Lehulltak a lelkeket megkötöző bilincsek, talpra álltak betegek. A tanítványok küldetése által történt valami, megmozdult az állóvíz. Sokak élete megváltozott, és ezáltal elkezdtek beszélni Istenről. Kérdések merültek fel, vajon mi ez? Elkezdtek az emberek felfelé figyelni, feltették a kérdést, vajon eljött a Messiás?

Ma is ad az Úr ilyen eseményeket, azt akarja, hogy ne csak a világ dolgaival foglalkozzunk, legyen kérdés Isten és az Ő munkája. Váljon kérdéssé az élet értelme és célja. Szoktunk ezen gondolkodni? Kérdés, miért élek, és mi lesz a halál után? Vagy már annyira eltompít a technológia, hogy nem is érdekes azon kívül semmi?

Eljutott Jézus híre Heródes királyhoz is, de nem életkérdést csinált belőle. Nem őszinte az érdeklődése, nem az Úr Jézust akarja személyesen megismerni, nem Isten akaratát keresi, hanem fél, mert Jánost kivégeztette. Azt gondolja, János támadt fel a halálból, de ez sem viszi Istenhez. Nem tart bűnbánatot, és nem keresi az Úr kegyelmét. Hall ugyan Jézus tetteiről, a jelekről, de ezek sem késztetik bűnvallásra, életváltozásra. Talán csak attól félt, hogy Istennek ez az embere is rámutat a bűneire. Mert Jánost el lehetett ugyan hallgattatni, de Isten akaratát nem. Ha nem is szól már bele a próféta a király dolgaiba, az nem azt jelenti, hogy Isten helyesli, amit tesz. Isten előtt a bűn akkor is bűn, ha már nem szólhatnak a küldöttei.

Isten kereste Heródest is, János által lehetőséget kapott a megtérésre, élete korrigálására. János szava nem bosszantás, hanem Isten üzenete. Gyakran félreértjük az üzenetet, különösen, ha ilyen területet érint, mint itt. Ráfogjuk: a próféta beleszól az életünkbe, és nem akarjuk meglátni, Istennek fontos a házasság, és nem hagyja a bűnt szó nélkül. Azért szól, hogy változtassunk. Amikor az Úr szól, az kegyelem, még ad időt.

Heródes azonban nem veszi komolyan, nem rendezi az életét, házasságát. Marad tovább a bűn útján. Heródes is úgy gondolta, elmegy a zsinagógába vagy a jeruzsálemi templomba, megtartja a szokásokat, de a házassága magánügy. És kiderül, nem magánügy, Isten népe életében ez a terület nem magánügy, az Úrnak van elvárása, van útmutatása.

Azt is meg kell látnunk, hogy János mer beszélni erről a területről, nem mondja, ebből baj lesz. Hogyan mondhatnám meg a királynak, hogy bűnben él? Ismeri Isten akaratát, és vállalja azt. Ma is fontos az Úr előtt a házasság, különösen az Ő gyermekeinek a házassága. Hiába beszélünk a biblikus házasságról, annak értékeiről, ha a gyülekezet tagjainak, az Úr szolgáinak a házassága sem példaértékű. Jó odafigyelni a az életünk ezen területére, mert Isten kegyelme által a házasság javítható. 

Heródes sokszor zavarba jött Jánost hallgatva, de nem vette komolyan az igét. Csak addig tartott, amíg hallgatta, amikor továbbment, elmúlt a hatás. Miért? Mert nem akart változtatni. Hányszor ma is csak az érzelmek válnak érintetté, elérzékenyülünk, amikor szól az ige, de nem engedjük mélyre, és nem akarunk neki engedelmeskedni. Az Úr azonban szavának való engedelmességet vár.

Heródes a bűnt melengette, takargatta, becsapta magát. Úgy gondolta, ha megöli a prófétát, megoldódik minden. De ez nem így van. Meg lehet sértődni, ott lehet hagyni a gyülekezetet, a szolgálatot, de a bűn bűn marad. Amíg nem rendezzük Isten előtt, amíg meg nem valljuk, hogy amit teszünk, ahogy élünk, az bűn, addig igazán nem oldódik meg semmi.

A nagy ünneplések gyakran a bűn melegágyai. Az ital, a szórakozás megteszi hatását. Heródest megfogja Heródiás lányának a tánca, egyik bűn szüli a másikat. A király vágyait használja ki Heródiás. El kell gondolkodnunk, milyen mintát mutatunk gyermekinknek, mit engedünk meg nekik. Az Istentől való szépség, a nőiesség nem erre adatott. Mindennek megvan a helye és rendeltetése. Itt nem rendeltetésszerűen, és nem a helyén élnek a lány szépségével.

A király teljesen vágyainak a rabja, elveszítette már minden józanságát, képtelen nemet mondani, képtelen az életet védeni. Bármit kérsz - egy táncért, csípőjének a ringásáért megöleti a prófétát. Ilyen a bűn természete, azért, hogy megkapjuk, amit kívánunk, egyre többet kér. Gyakran életeket. Hány család megy tönkre, mert nem tudunk és nem akarunk nemet mondani. Azonban amíg szól az ige, van lehetőség a szabadulásra. Aki kiált, azon az Úr könyörül. Van szabadítás, van életgyógyulás.

HOZZÁM KIÁLTS

1. Hozzám kiálts! Így szól az Úr tenéked.

Hozzám, ha minden elhagyott!

Megmentlek én, s te majd nevem dicséred,

Hozzám kiálts, Urad vagyok.

Megmentlek én, s te majd nevem dicséred,

Hozzám kiálts, Urad vagyok.

2. Hozzá kiálts sietve, mert az ellen

Tőrbe kerít, tőrbe kerít!

Mért küzdenél magad a Sátán ellen?

Hozzá kiálts, Ő megsegít.

Mért küzdenél magad a Sátán ellen?

Hozzá kiálts, Ő megsegít.

3. Hozzá kiálts, sosem teszed hiába!

Szerelme, lásd, szerelme, lásd,

Örökséget szánt néked menny honában,

Hozzá kiálts, Hozzá kiálts!

Örökséget szánt néked menny honában,

Hozzá kiálts, Hozzá kiálts!

4. Csupán az Úr tehet szabaddá téged

A bűn alól, a bűn alól.

Meggyógyít Ő és megtisztítja élted,

Hozzá kiálts, Ő hallja jól!

Meggyógyít Ő és megtisztítja élted,

Hozzá kiálts, Ő hallja jól!

5. Vár rád, hogy Őt keresve szíved, elméd,

Őt megtaláld, Őt megtaláld.

Megismered dicsőségét, kegyelmét,

Csak Őt imádd, csak Őt imádd!

Megismered dicsőségét, kegyelmét,

Csak Őt imádd, csak Őt imádd!

Isten áldásával.