Morzsa

A

 mindennapi élethelyzetekre, előre nem látható események megoldására kap útmutatást Izráel népe (5Móz 25,1-19). Isten jól felkészíti övéit, mindenre van gondja, és Őt nem éri meglepetés. Nem jöhet semmi váratlan, semmi, amire ne készült volna. A felkészítésben a hangsúlyos az Isten országára jellemző rend, mert minden, ami benne történik, az bizonyságtétel is más népek felé. Isten mai népe sem élhet akárhogy, mindaz, ami vele és körülötte történik, bizonyságtétel. Kérjük Urunkat, hogy ne legyünk rossz bizonyságok, ne eltávolítsuk Tőle az embereket, hanem inkább vonzzuk Hozzá, azokat, akik valóban keresik Őt.

Megjelenik az életért, a tetteinkért való felelősségvállalás, ha vétkezik valaki, büntetést kap. Negyven botütés a maximum, ez is szabályozva van, nehogy visszaélés legyen belőle. Ezt gondosan be is tartották, inkább harminckilencet ütöttek, nehogy megszegjék a törvényt. Pál apostol többször is részesült ebben a büntetésben. De az ő vétke Krisztus, a Benne való élő hit, a Róla mint feltámadottról való bizonyságtétel. Ilyen áron is vállalta az Urat. Tudom-e minden körülmény közepette vállalni az Úr Jézust, a Belé vetett hitemet? Vállalom-e a krisztusi életet akkor is, ha tudom, hogy elmarasztalnak érte, és nem leszek népszerű, vagy bántalmazásban is lehet részem? Mindig nézzünk fel a keresztre, lássuk meg, hogy az Úr vállalt minket, és vállalta a halált is. Ő nem táncolt vissza, amikor világossá vált, hogy nem lehet elkerülni az áldozat bemutatását. Áldott az Úr mindezért.

Nem lehet a mezőgazdasági állatokat sem kihasználni. Az Úr védelmezi az egész teremtett világot. Minden az Ő alkotása, ezért népének is vigyáznia kell rá. A felelősségvállalás kiterjed az egész világra. A nyomtató ökör példáját Pál apostol felhasználja annak alátámasztására, hogy amint az ökörnek jár a földről annyi ennivaló, amit menet közben elér, úgy az evangélium munkásának is jár az ellátás. Olyan jó, hogy Urunk tudja, mire van szükségünk. És amit vállalt, azt megadja. A mindennapi kenyerünkről nem feledkezik meg. Legyünk ezért hálásak. Luxuséletet nem, de a szükséges ellátást biztosítja a hívő számára. Az Úr éléstára nem fogy ki soha.

Az Úr Jézus nem zsidó területe vonul vissza, és nem akarja, hogy tudjanak Róla (Mk 7,24-30). Furcsán hangzik, az Úr nem akarja, hogy tudjanak Róla, vajon miért? Nem azért jött, hogy mindenfelé hirdesse Isten országát? De, igen, azonban ez nem Isten népének a területe, és nem akarja meghirdetni, hogy itt van, nem akar reklámot, mert akkor csak a gyógyulásért jönnének. A pogány népek csak egy kuruzslót látnának Benne, és a testi gyógyuláson túl nem látnák meg bűneiket, nem ismernék fel Isten kegyelmét. Nekik elég a test gyógyulása, úgy gondolják, ha egészségesek lennének, akkor minden rendben lenne. Nekik csak a betegség a probléma, a bűn nem. Mint ahogy ma is sok embernek ma is a testi állapota és az anyagi helyzete jelenti a legnagyobb problémát, ha ezek rendben vannak, a többi nem számít. A bűn nem opció sokaknak, nem akarnak belőle szabadulni, talán úgy gondolják, majd a kultúra és a tudás megoldja. Azonban nem úgy tűnik, és mi tudjuk, hogy a bűnre a kereszt a megoldás. Ott töröltetnek el. Aki odamegy az Úrhoz, annak az élete újjá lesz.

Azonban a fényt nem lehet elrejteni, jelenléte elterjed. Vannak, akik megtudják, hogy a názáreti Jézus itt van. Az evangélium eljut még a rejtett helyekre is. Eljut hozzám is, áldott legyen az Úr. Az a kérdés, ha tudomást szerzek az Úr jelenlétéről, hallok munkájáról, mit teszek? Mert Ő jelez, itt vagyok. Ilyen jelzés többek között a naptárba beiktatott keresztyén ünnep, ha  látom, és hallom, hogy milyen ünnep az, már jelez az Úr. Hívogat, jöjj, ismerj meg, elhoztam az életváltozás lehetőségét, élhetsz vele.

Egy asszony szerzett tudomást Jézusról, akinek a lánya rossz állapotban van, tisztátalan élek volt benne. Leuralta a gonosz, gyakran nem volt ura önmagának. Elcsendesedve gondoljam végig az Úr jelenlétében, milyen lélek van bennem? Mi lakik bennem? Elfogadom a gonosz jelenlétét, beletörődök, vagy keresem a szabadulást? Az asszony eljött Jézushoz. Lánya nem akart menni, vagy nem volt olyan állapotban, hogy menjen, de az anya megy. Imádságban viszi Őt az Úrhoz. Hittel jön. Ezt mi is megtehetjük, nem mindig akar az általunk féltett személy jönni. A megkötözött nem mindig érzi szükségét a segítségnek, de akkor menjünk magunk. Mondjuk el az Úrnak, hogy tudjuk, kicsoda, Övé az életünk, és hisszük, hogy tud segíteni. Szülők, van segítség ott, ahol mi nem boldogulunk. Jézus Úr, Neki van hatalma ott, ahol mi tehetetlenek vagyunk. Ne csüggedjünk, és ne is féljünk, használjuk a hitünket.

Ez az asszony leborul, tehát alázattal, de hittel jön. Hiszi, hogy Jézusnak van hatalma az ördög felett. Mit hiszek én Jézus felől? Tisztában vagyok én is hatalmával? Hiszem, hogy ma is ki tudja űzni a gonoszt, és hatalommal rendelkezik a bűn, a betegség és a halál felett? Hiszem, hogy az én problémám sem megoldhatatlan az Úr számára?

A hit próba elé kerül. Az Úr Jézus rámutat a helyére és a sorrendre. Ő nem Izráelhez tartozik, nem jár neki a gyógyítás, a szabadítás, az új élet. És azt is tudni kell, hogy az első Izráel. Elsők a gyermekek, és ő nem gyermek. Nekem is látni kell, nem vagyok gyermek, pogány vagyok, nem zsidó származású, azonban a kegyelem Jézusban a miénk is lett. Ebben benne van: elsők a gyermekek, de utánuk jönnek a pogányok is. Az Úr nekik is hozta az életet. Talán majd a pünkösd utáni misszióra gondol. Az asszony azonban bekapaszkodik a válaszba, meglátja benne a reményt, és nem sértődik meg. Ha kutya vagyok is, nem baj, tudom, a zsidók így tekintenek rám, de ismerem Istent, tudom, ha a kiskutyákat nem zavarja el az ember a morzsáról, akkor Isten sem küld el. Én is kapok morzsát, és ez elég. A századosnak elég egy szó, ennek az asszonynak pedig egy morzsa. De az Úr morzsája többet ér az ember által kínált legszebb és legnagyobb kenyérnél.

Jöjj ezzel a hittel, Uram, nem jár nekem a kegyelem, de amint a kiskutya részesül a lehulló morzsából, hiszem, hogy én is részesedek a kegyelemből. Nekem ennyi elég. Elég a kegyelem, elég az Úr.

Valóban ennyit kap, éltető morzsát, olyan táplálékot, amiben tartalék energiák is vannak. Mindez hit által az övé. Ezért a szóért kiment az ördög. A hitnek következménye van. Ha hiszem, hogy az Úr ad nekem is morzsát, megtörténik, amit kérek. Az asszony hitének az engedelmesség a bizonyítéka. Még nem történt semmi, de hiszi, hogy úgy lesz, ahogyan Jézus mondta. Az első a hit, és csak aztán jön a tapasztalat. Elmegy úgy, hogy még nem lát eredményt. De hiszi, hogy gyógyultan találja a lányát. Ha Jézus így szól: menj el! Induljunk, akkor is, ha nem látszódik még eredmény, ha nem látunk semmit. De higgyük, hogy mire hazaérünk, úgy lesz, ahogy Ő mondta. Jézus nem beszél a levegőbe. Szava ma is erő és hatalom.

Hinni taníts, Uram, kérni taníts!

1. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyermeki, nagy hitet kérni taníts! Indítsd fel szívemet,

Buzduljon fel, neked Gyűjteni lelkeket! Kérni taníts!

2. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Lélekből, lelkesen kérni taníts! Üdvözítőm te vagy,

Észt, erőt, szívet adj. Lelkeddel el ne hagyj! Kérni taníts!

3. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Gyorsan elszáll a perc: kérni taníts! Lásd gyengesé-

gemet, Erősíts engemet, Míg diadalt nyerek: Kérni taníts!

4. Hinni taníts, Uram, kérni taníts! Jézus, te visszajössz: várni taníts! Majd ha kegyelme-

sen Nézed az életem: Állhassak csendesen. Hinni taníts!

Isten áldásával.