A
|
z Ószövetség
meghatározza, kik tartozhatnak a gyülekezeti közösségbe, az Istennel való szoros
kapcsolatba (5Móz 23,1-26). Elmondja, hogy vannak, akik a szent Isten jelenlétébe
nem léphetnek. Ezek a tiltások a kultuszra vonatkoznak. Az Újszövetség hirdeti
a testi és lelki sérültek számára az Úr kegyelmét, a bűnből való szabadulást, és
így a Hozzá való tartozást. Az Úr Jézust a közösségből kizárt emberek is
megkereshették, és Ő meggyógyította, majd beletagolta őket Isten országába.
A moábiták és az ammóniak azért kerülnek teljesen kívülre, mert ők meg akarták
átkoztatni Isten népét. És mivel még nem tanúsítottak bűnbánatot, és nem mutatták
a megváltozás jelét, nem léphetnek az Úr közösségébe. Az Úr Jézus az
ellenségeit is keresi, Saul üldözte a tanítványokat, de az Úr rátalált, és ő
őszinte hitre jutott. Megbánta bűneit, és beállt az Úr szolgálatába. Aki
őszintén megbánja bűneit, és valóban az Úr tanítványa lesz, az beléphet a gyülekezet
közösségébe. De aki nem tér meg, csak divatból akar betartozni, és nem bánta
meg Isten népe elleni korábbi vétkeit, azt addig nem szükséges bevenni a
gyülekezet közösségébe, amíg ez az életváltozás tartósan végbe nem megy.
Isten a rendre és tisztaságra is megtanítja népét. Még a hadiállapot idején is vannak alapvető
szabályok, amit az egészség és a teremtett világ védelme érdekében be kell
tartani. Igazi rend és fegyelem az Úrral kapcsolatban élő ember életében
található. Aki szereti az Urat és figyel Rá, az a környezetét is rendben
tartja. Ma is komolyan kellene vennünk, hogy egy-egy rendezvényt követően ne
szeméthegyek maradjanak utánunk.
Fontos üzenet még, hogy tisztátalan úton szerzett pénzt nem fogad el az
Úr. Nem az a lényeg, hogy adok, hanem az is, hogy mit. A bűnös úton szerzett
pénzt ne próbáljunk úgy tisztának feltüntetni, hogy szent célra adjuk.
Az ötezer ember megvendégelése után az Úr sürgetni kezdi a tanítványokat (Mk
6,45-52). Miért? Mert jól érzik magukat. Amikor az Úr Jézust dicsérik az
emberek, abból nekik is jut. Mennyire szeretjük, amikor dicsérnek, amikor
rólunk beszélnek. Sürgetni kell őket, mert inkább maradnának. Most nem akarnak
hajóba szállni. Hányszor mi is vonakodunk azt tenni, amit az Úr kér. Mi még
maradnánk a dicsfényben, vagy tovább pihennénk. De az Úr azt kéri, hogy szálljunk be
a hajóba, és menjünk a túlsó partra. Miért? Mert ott van ránk szükség.
Azt is látjuk, hogy a késlekedésnek következménye van. Beesteledik, és
szembeszél fúj. Hányszor fúj szembe a szél, mert késlekedünk, mert nem azonnal
engedelmeskedünk. Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amit el lehetne kerülni, ha
komolyan vennénk az Urat. A kényelem és az önmagunk szeretete sok esetben
hátráltat. Ma nagyon megszoktuk a jólétet, a kényelmet, és nehezen mozdulunk ki
ebből.
Az Úr Jézus, mint mindig, most is példát mutat. Elbocsátja a sokaságot,
nem kötődik hozzájuk, nem téved meg a mostani eredményesség után. Tudja, hogy
az emberek ragaszkodása nem Neki szól, nem Őt akarják igazán, hanem a csodát. Mit
akarok én? Az Úr Jézust, vagy csak a csodáit, a megoldásait?
A sikert követően csöndre és egyedüllétre van szüksége. Nem magát népszerűsíti,
hanem keresi a csöndet, és felmegy a hegyre. De nem kirándulni, egy nagyot
pihenni a természetben, hanem imádkozni. Az Úr számára az imádkozás központi
jelentőségű. Az Atyától indul az emberek közé, majd oda tér vissza. Vele
beszéli meg a sikert is. A sikeres időszakban is szükségünk van
elcsöndesedésre, imakapcsolatra. Ne csak a nehéz időkben imádkozzunk, hanem
amikor fut a szekér, akkor is menjünk az Úr elé. Miért? Adjunk hálát az
eredményért, mert az is Tőle van.
A tanítványok küszködnek az ellenszélben, de az Úr a hegyről is látja
őket. Ez vigasztaló, soha nem kerülünk ki az Úr látóköréből. Mindig tudja,
merre járunk, hol tartunk, mivel küszködünk. Az is fontos üzenet, hogy a tanítványok
Jézus nélkül csak küszködnek, erőlködnek. Amikor Jézus nélkül indulunk, vagy
nem engedjük a Szentlélek Istent megnyilvánulni az életünkben, erőlködéssé
válnak mindennapjaink. Az egyház is erőlködik Isten Lelke nélkül. Ha Ő nincs
jelen, küszködéssé válik az életünk. A Szentlélek jelenléte, ereje nélkül úgy
járunk, mint a hajó szél nélkül. Evezősök igénybevételével valahogy tud
haladni, de az csak küszködés. Vizsgáljuk meg: nem azért küszködünk, mert Őt
elhagytuk, Nélküle haladunk? A világ előtt gyakran az erőlködés is elismerést
vált ki. De az Úr nem erőlködést akar, hanem vitorlázást. Azt akarja, hogy a
Lélek belekapjon az egyház vitorlájába, és repítse előre a cél felé.
A küszködő tanítványok felé elindul az Úr. Olyan csodálatos, hogy Ő
indul. A tanítványok nem is gondolták, hogy a távolság ellenére is segítségül
hívhatják Őt. Ha nem látjuk, nem érezzük magunk mellett, akkor is Hozzá
fordulhatunk.
Amikor meglátják, megrémülnek, de az Úr megszólítja őket: Bízzatok, én
vagyok, ne féljetek! Csodálatos üzenet. Ne félj, hanem bízz az Úrban. Bízz
Benne, nincs tőled távol. Ne félj az ellenszélben sem. Sőt, ne feledjük, a
tanítvány gyakran kerül ellenszélbe, de nem kell félni, az Úrra ilyen
helyzetben is támaszkodhatunk. Mindig Őreá, az Ő hatalmára, és ne a magunk
erejére támaszkodjunk. Ne féljetek, mondja az Úr, és beszáll a hajóba, és elül
a szél. Engedjük be életünk hajójába Őt, és akkor el fog ülni a szél. Akkor
békesség lesz a szívünkben.
Okultunk-e az Úr korábbi csodáiból? Komolyan vesszük-e, hogy nem kell
félni, mert Aki tegnap csodát tett, Az ma is jelen van, Annak ma is van
hatalma.
Emeljük Jézushoz szemünk
1. Emeljük Jézushoz szemünk, Jön már királyi győztesünk, Mennyből leszáll
s együtt le-
szünk. Lelkünk vigyázni meg ne szünjön, :/: Felséges várástól feszüljön,
Az álmot űzd
el, készen állj, Krisztusnép, jön, jön a Király!
2. Azt mondta Jézus: Idelenn Új próba és új küzdelem A hívők sorsa
szüntelen. Azért
ne csüggedjünk, ne féljünk, :/: Az út rövid, végére érünk. Az álmot űzd
el, készen állj,
Krisztus-nép, jön, jön a Király!
3. Éneklünk és a perc szalad, A nap, mely nesztelen halad, Az öröklét
felé mutat. De
míg hangunk majd zengve szárnyal :/: Hozsánnás angyal-kar szavával, Az
álmot űzd el,
készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!
4. Ó, kérünk, Jézus, jó Urunk, Te szabd meg életünk, utunk: Hány
éjszakánk lesz s
hány napunk. Bölcs szívedből töltsd meg szívünket. :/: Te ismered jól kis
hitünket: Küldj,
küldj szent sóvárgást nekünk, Hogy majd ha jössz, készen legyünk
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése