Légy segítségül, Uram!

J

ó látni, az Úr nem erőlteti ránk magát, ad választási lehetőséget (5Móz 30,1-20). Felvázolja, mire számíthatunk, ha az Ő útján járunk és engedelmeskedünk Neki. A korábban már felsorolt áldások jelzik Isten országának gazdagságát és azt a minőségi életet, amit az Úr jelenléte biztosít. Az áldás maga az Úr, ha jelen van. Nem az anyagi javak megléte vagy meg nem léte jelenti az áldást vagy a más népek közti különbséget, hanem az Úr, az élő Isten jelenléte. A dolgaink nem Istenen múlnak, nem Ő az oka, ha nyomorúság, nehéz időszak látogat meg. Mindez azért következik be, mert nem hallgatunk Rá. Hűtlenekké válunk, mint ahogy Izráel népét gyakran jellemezte a hűtlenség. Miét? Mert a köztük élő idegenek és a körülöttük élő népek életformája csábította a zsidókat. Többször is elcsábultak, mert a lazább élet, a jólét,  a szórakozás vonzotta őket. Igénk azonban rámutat: Isten hűséges. Ha mindenki hűtlen lenne is, Ő soha nem válik hűtlenné, soha nem hagy el. „Ha hitetlenkedünk, ő hű marad, ő magát meg nem tagadhatja” (2Tim 2,13).

Ennek a hűségnek köszönheti Izráel a létét, az Úr hűségének eredménye, hogy ma is van Izráel. De mi is ennek a hűségnek köszönhetjük, hogy még élünk, és még mindig van lehetőség megismerni Őt. A hűtlenséget megbünteti az Úr, tehát nem azt jelenti az Úrhoz tartozni, kegyelemből élni, hogy azt tehetek, amit akarok, hanem azt, hogy még a hűtlenség ellenére is megtérhetek. Odafordulhatok az Úrhoz, ad lehetőséget az újrakezdéshez. Ez a kegyelem, ebből élük nap mint nap. Ha ez nem lenne, már nem élnénk, már elvesztünk volna.

Azonban nem lehet játszani a kegyelemmel, teljes szívből való megtérést kér az Úr. A teljes életem fölött akar uralkodni. Ami azt jelenti, hogy mindenben hallgatok Rá. Jó végiggondolni: valóban hallgatok Rá mindenben? 

Az Úr választási lehetőséget ad, az életet kínálja, ami nem más, mint Ő maga. Ott van élet, ahol Ő van. Nélküle nincs élet, nincs igazi élet. Ez az élet Jézus Krisztusban jött közel és vált elérhetővé. Amikor az Úr Jézussal találkozunk, Isten szól: válaszd az Életet. Ez rajtunk áll. Kit is választok: Őt vagy a világot? Ő a te életed, mondja az Úr. Ha Őt megtalálom, és Őt választom, az életet találom meg, a teljes életet. Egész más az Úrral élni, mint Nélküle. Tehát nem egy vallást találok, hanem az igazi, kiteljesedő életet, amelynek van értelme és célja. Ez az élet nem ér véget a halállal sem. Mert az Élet elpusztíthatatlan. Húsvétkor válik valósággá, meg lehet ölni, de nem lehet elpusztítani. Válaszd ezt az életet. Válaszd Őt!

Válaszd Őt, hallgass Rá, és ragaszkodj Hozzá. Fontos a ragaszkodás, akkor is hallgatok Rá, és hűségesen teszem, amit mond, amikor nem látok mindent világosan, amikor az eszem mást mond. Mert hitben járunk, és nem látásban. A hit Isten lehetőségeire épít.

A tanítványok megtanulják, hogy nem lehet hosszútávon a hegyen tartózkodni (Mk 9,14-29). Mindazt, amit átéltek, bele kell vinni a társadalomba. A hegyen megtapasztaltak erőforrássá válnak a mindennapokban. A mélységben sokat jelent, ha tudom, kicsoda az Úr. Ők átélték, hogy valóban Isten Fia. Az Atya bizonyságot tett Róla, és amikor nehéz helyzetbe kerülnek, tudják, hogy Jézus segíthet. Számára nincs lehetetlen.

A hegyen nem járt tanítványok kudarcot vallottak. A váratlan helyzetben megingott a hitük. Nem hitték igazán, hogy Jézus távolléte nem akadályozza hatalmának jelenlétét. Most döbbennek rá: Jézus nélkül hatástalanok, tehetetlenek. Mintha a mai tanítványokat ábrázolnák, gyakran ilyen tehetetlenek vagyunk.

Kiderül, egy apa kereste fel Jézust, a fiát hozta Hozzá. Ezt jó látni, egy apa nem boldogul egy problémával, és Jézushoz fordul. A fiát odaviszi. Fontos üzenet, vigyük gyermekeinket az Úrhoz, a mindennapi dolgaikat. Segítsük őket az Úr megismerésében. De üzeni azt is a történet, hogy ahol mi nem tudunk segíteni, azt is vigyük az Úr elé. A mi kudarcunk nem jelenti az Úr Jézus kudarcát is. Oda szabad mennünk az Úr Jézushoz gyermekeink problémáival. Szabad kérnünk az Ő beavatkozását, szabadítását. Ez a fiú nem tud beszélni, gonosz lélek gyötri. Az apa hiszi, hogy Jézus képes meggyógyítani őt.

Ez az ember annyira hitt, hogy nem okozott problémát Jézus távolléte. Neki természetes volt, hogy a tanítványok is meg tudják tenni, amit kér. A tanítványok képesek arra, amire a Mesterük, így gondolta. Ma is ezt várják az emberek a tanítványoktól. És hányszor csalódást okozunk nekik. A tehetetlen egyház csalódást jelent. És az Úr Jézus is csalódott. Nem ezt várta tőlük. Nem tehetetlenséget, hanem hatékonyságot várt. A tehetetlenséget nem dicséri meg az Úr. Gyógyítás helyett vitatkoznak. Mintha a mai egyházat látnánk. Vitatkozni, magyarázkodni, sőt, megmagyarázni tudunk. Megmagyarázzuk, miért vagyunk hatástalanok.

A tanítványok kudarca feltételes módba helyezi az apa kérését: „Ha valamit tehetsz, légy segítségül.” Bekúszik a gondolat: amilyenek a tanítványok, olyan a Mester is. Hányszor gondolják ma is azt az emberek, ha az egyház tehetetlen, akkor Isten is az. Az egyházról mintázzák sokan az Istenképüket, azonosítják vele Istent. Azonban megtudjuk, hogy Isten nem olyan, mint az egyház. Ő mindent megtehet. Azonban fontos a hit. Nem Jézus tehetetlen, de hatalmát, erejét a  hitünkön keresztül  juttatja el hozzánk. Az apának azt mondja, rossz a kérdés, Jézusnak minden lehetséges, mindent megtehet, de szükség van a hitünkre. Ezért mondja: Minden lehetséges a hívőnek! Vagyis ha hiszek, nincs korlát, és nincs akadály. Ha hiszem, hogy Ő mindent megtehet, akkor a lehetetlennek tűnő dolgokban is megtapasztalom az Ő hatalmát. Mert itt a minden lehetséges a hívőnek nem azt jelenti, hogy az apa gyógyítja meg a fiát, hanem azt, hogy ha hiszi, hogy Jézus meg tudja tenni, akkor ezt meg fogja tapasztani.

Hiszek, Uram! - mondja az apa. Ez fontos, igen, Ő hiszi, hogy Jézusnak van hatalma, de ebben a szituációban, a fia állapotát látva, hite erősítésére van szüksége. De a hiszek, azt jelzi, nem adom fel, akkor sem, ha előbb kudarcot éltem át. Hiszek, de segíts, nehogy a hitetlenség felülkerekedjen. Mert a gonosz is jelen van, belesúgja a szívbe: ha először nem ment, akkor most sem fog sikerülni. Ha a tanítványok tehetetlennek bizonyultak, akkor Jézus is. A segítségkérés azt jelenti: Uram, ne engedd, hogy a negatív hangokra figyeljek vagy teret adjak nekik.

Mindenki átéli: az Úr szava parancs a gonosz lélek felett. Ki kell mennie, sőt, az Úr megtiltja, hogy visszatérjen. Tehát ez nem időszakos, hanem tartós szabadítás. Amikor az Úr megszabadít, akkor valóban szabadok leszünk. Tilos a korábbi szenvedélynek visszatérnie.

Mi volt a tanítványok problémája? Még jó, hogy megkérdezik, hogy nem térnek napirendre felette. Nem mondják, hogy mi nem vagyunk Jézus. Kíváncsiak a problémára, és az Úr válaszol. A kapcsolat megszakadása volt a probléma. Nem imádkoztak, nem kérték, hogy gyógyítsa meg a fiút, annak ellenére, hogy nincs jelen. Tehát tanítvány létükre nem bíztak Jézusban. Nem hitték, hogy ha nincs is jelen, képes a gyógyításra, a szabadításra. Ha hiszem, hogy valóban Ő az élő Isten, akkor nem akadok el. Akkor mindig ott lesz a bizonyosság, ha összhangban vagyok Vele, akkor megteheti, sőt, még általam is elvégezheti munkáját.

Az Úr szabadító ereje az imádságon keresztül aktivizálódik. Imádság nélkül nem megy. Ez jelzi, a tanítvány a maga ereje által nem boldogul. Mindig szükségünk van az Úr segítségére. Az imádság az élő kapcsolatot biztosítja.

"Imádkozzatok és buzgón kérjetek!"

1. "Imádkozzatok és buzgón kérjetek!" Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta

szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. „Keressetek buzgón és megtaláltok!” - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt

ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. „Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!” - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg

az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

Isten áldásával.