2014. október 6., hétfő

Az Úr tanácsol

A
nnak ellenére, hogy a nép nem figyel az Úr szavára, Ő nem adja fel. Újra megpróbálja elérni őket (Jer 6,16-30). Csodálatos ez a ragaszkodás, ez a reménnyel teli segítőkészség. Így keres, így próbál minket sok kudarc után is újra elérni az Úr Jézus Krisztus. Ő szeretne megmenteni, szeretné, ha másabb lenne az életünk, ha valóban Isten országa polgáraiként élnénk. És ezért Ő mindent meg is tesz. Legyünk ma elérhetők, kapcsoljuk be lényünk telefonját, és vegyük fel a készüléket, amikor hív az Úr. Most is hív, amikor az igét és ezt az írást olvassuk. Amikor szól, válaszoljunk, ha többet nem tudunk mondani, akkor csak annyit, hogy: „szólj, Uram, mert hallja a te szolgád” (1Sám 3,9)!
Tehát még mindig segíteni akar az Úr. Hogyan teszi? Tanácsol, azt javasolja, hogy a régi ösvények felől kérdezősködjenek. Forduljanak az előttük élőkhöz, a múltjukhoz, és keressék a jó utat. Meg kell látni, hogy előttünk is éltek már emberek a földön, és voltak olyanok is, akik megtalálták a jó utat, és azon jártak. Ne csak a világra figyeljünk, hanem az előttünk jártak bizonyságtételére is. Vizsgáljuk meg azt, amit elmondtak. Ezt a vizsgálatot folytassuk a Biblia alapján, és ha felismerjük, hogy életük mögött az Úr állt, keressük mi is ezt az Urat.
Izráel története Isten hatalmáról és szeretetéről tesz bizonyságot. Ha beletekintünk az igébe, megláthatjuk azokat a csodákat, amiket népe érdekében és javára tett az Úr. Mindezek arra kell, hogy késztessenek, hogy felülvizsgáljuk életutunkat, és visszatérjünk a keskeny útra. Meg kell vizsgálni mindazt a sok lehetőséget, amit a világunk kínál, ne fogadjunk el mindent azonnal, hanem tegyük az ige mérlegére, és csak azt tegyük, amit az Úr jónak mond. A jó út a keskeny, ami maga az Úr Jézus, járjunk ezen az úton, mert életre visz. Ez az út megbízható, akkor is, ha kevesen járnak járta. Ne engedjük magunkat megtéveszteni, mert nem azért járnak rajta kevesen, mert rossz ez az út, hanem azért, mert az ember nem akar Isten útján járni, hanem saját utakat keres, akkor is, ha azok veszedelemre visznek. Szívünkben benne van az Úr elleni lázadás.
Milyen választ adunk, hogyan reagálunk Isten tanácsára? Júda népe határozott nemmel felelt. Ők nem mennek azon az úton, amit Isten mutat a számukra, ők már csak jobban tudják. Bizony, hányszor mi is jobban tudjuk. Dacosan megyünk a magunk választotta úton. Azt gondoljuk, ezzel a néhány évtizeddel a hátunk mögött elegendő tapasztalatot szereztünk az életről, nekünk ne tanácsoljon senki. Nekünk Isten se beszéljen. Bár rádöbbennénk, hogy ennek a makacsságnak ára van. Legtöbbször az életünk felborulásával, békességünk, egészségünk elvesztésével fizetünk.
Az Úr azonban tovább próbálkozik, milyen türelmes Ő velünk, köszönjük meg Neki, amiért nem adja fel oly könnyen. Őrállókat is rendel számukra, akik a kürt szavával figyelmeztetik őket a veszélyekre. Azonban ők továbbra is elutasítják a segítséget. Ők nem figyelnek a kürt szavára. Nekik ne más mondja meg, mi a veszélyes, tudják ők jól, mikor és mire kell vigyázni. Figyeljünk mi is a kürt szavára, mert általa fel akar készíteni Urunk az élet veszélyeire. Nem azért szól a kürt, mert idegesíteni akar általa, hanem azért, hogy felkészülhessünk a veszélyekre. A kürt számunkra az ige és az igehirdetés, általa figyelmeztet az Úr a mai világ veszélyeire, és egyben megadja számunkra a segítséget. Az ige olyan számunkra, mint a közlekedési szabályok és táblák, amelyek védik és segítik a közlekedést. Azonban ezek ismeretére nem csak addig van szükség, amíg letesszük a vizsgát, hanem a mindennapi életben is használnunk kell őket. Ugyanígy, az Úr szavát is minden nap használni kell. Nem elég, hogy megtanultam néhány aranymondást, bemagoltam annak idején a kátét, hanem rendszeresen élnem kell vele. Mert általa segíti életünket az Úr.
Názáretben elutasítják, Kapernaumban pedig befogadják Jézust (Lk 4,31-44). Fogadd be Őt Te is. Tartozz azok közé, akik hittel várják Őt, mert felismerték, hogy Általa gyógyulhat meg testi és lelki problémájuk. Keressük Őt nyitott szívvel, és legyünk mi is jókor jó helyen. Hol van a jó hely? Ott, ahol Jézus tartózkodik. Mindig az Ő közelében van a jó hely. Mi történik Jézus közelében? Miért jó hely az, ahol Ő van? Azért jó, mert onnan a gonosz, az embert tönkretevő erőknek távozni kell. Ahol Jézus jelen van, a tisztátalan léleknek el kell hagynia a területet, mert Jézus a főparancsnok.
A gonosz mindig rombol és árt az embernek, azonban ha Jézus szól, távoznia kell, földhöz veri ugyan az embert, de kárt nem tud tenni benne. Lássuk meg, hogy a gonosz célja mindig a károkozás. Ő mindig kárt akar okozni lelkünkben és életünk minden területén. Ha szépen csomagolja is be tetteit, azoknak a célja károkozás. Ezért jöjjünk az Úrhoz, mert ha mi nem is tudunk a gonosszal megbirkózni, Jézus hatalmasabb nála, és ha az Úr szól, neki mennie kell. Ezzel a hittel keressük meg ma is Urunkat: ha Ő szól, mennie kell minden minket fogva tartó erőnek. Távoznia kell minden szenvedélynek. De lásd meg, hogy te nem boldogulsz vele, csak egyedül Jézus. Ezért igyekezz oda menni, ahol Ő van. Keresd közelségét, védelmét, szabadítását.
Jézus nem áll meg egy helyen, nem parkol le a zsinagógában, hanem megy oda, ahol szükség van Rá. Így jut el Simon házába, viszi Lénye tisztaságát, és a beteg fölé hajolva tükröt tart elé, amelyben megláthatja saját magát, de megláthatja azt is, hogy kicsoda Jézus. Tekintsünk mi is bele Jézus Lényének tükrébe, és mondjuk ki, bűnös ember vagyok, de valljuk meg azt is, én Uram és én Istenem. Aki meglátja, hogy Jézus az Isten, az segítségül hívja Őt, és ha ezt megteszi, átéli a gyógyulást, a szabadulást, amint azt Péter anyósa is megtapasztalta. A gyógyult élet szolgálni akar, így fejezi ki háláját. Az anyós szolgálatával jelzi, hogy tudja már, kicsoda Jézus, és nem tud mást tenni, mint szolgálni Őt. Szolgáljuk mi is, és ez a szolgálat legyen a mi hitvallásunk.
Megragadott még az is, hogy Jézus nem saját magára koncentrál, nem a sikereit építi, hanem odafigyel másokra. Számára mások is fontosak. Gondoljunk mi is azokra, akikhez még nem ért el az evangélium. Hordozzuk őket imádságban, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ők is hallják az Úr Jézust, hogy közelébe kerülhessenek.






Jöjj, királyom, Jézusom!


1. Jöjj, királyom, Jézusom! Szívem, íme, megnyitom. A gonosztól óvj te meg, Meg ne rontson engemet.
2. Véreddel, mely el-kifolyt, Mosd le rólam, ami folt; Élet útját megmutasd, Én meg nem találom azt.
3. Gyógyítsd meg sok nyavalyám, Enyhíts szívem bánatán; Kétség, gond ha gyötrenek, Biztasd nádszál hitemet.
4. Van hatalmad rá, tudom, Míveld, édes Jézusom: Hit, remény és szeretet Töltse be a szívemet.
5. A keresztet te adod, Adj hozzá alázatot: Hordjam olyan csendesen, Mint egykor te, Mesterem.
6. Majd ha véget ér a harc S megpihentetni akarsz: megragadom jobbodat, S mennyországod béfogad.




Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése