Hová hull a mag?

A

z Úr mindennapos eszközöket, övet és borostömlőt használ fel üzenete tolmácsolására (Jer 13,12-27). Ezek a tárgyak prófétai jelekké válnak. Általuk már előre hirdeti és szemlélteti az Úr, hogy mi fog rájuk várni, ha nem térnek meg. Azonban nem veszik komolyan e jeleket, nevetnek Jeremiáson. Az Úr tudja, hogy ez lesz a reakciójuk. Látja Isten mindazt, ami a szívünkben van, ismeri gondolatainkat, tudja, miként reagálunk. Júda népe kineveti a prófétát, bizonyára nem volt könnyű neki sem, hogy nevetnek rajta, és gúny tárgyává lett. De megy tovább az úton, nem adja fel küldetését, hanem hirdeti az Úr szavát. Nem könnyű ma sem az Úr útján járni, könnyen lenézik és megvetik a tanítványokat, ha komolyan veszik az igét és ragaszkodnak az Úr tanácsához. De ne adjuk fel mi sem, hanem merítsünk erőt Istenből, mert Ő megújít, megerősít és továbbsegít.

Hányszor mi is úgy vagyunk, mint Júda népe, azt üzenjük Istennek, ne adjon tanácsot, ne hívja fel figyelmünket az élet veszélyeire, mert mi tudjuk, nagyon is jól tudjuk, mit kell tennünk. Bizony, könnyen beleesünk a csapdába, és úgy véljük, egyedül képesek vagyunk minden problémát megoldani, nincs szükségünk Istenre. Az élet azonban az ellenkezőjét mutatja, nagyon is rá vagyunk utalva az Úrra. Szükségünk van ige vezetésére, a lámpás fényére. Ismerjük ezt el, és használjuk a lámpást, kérjük a vezetést. Egy idegen országban is vezetést szoktak kérni a turisták, mennyivel inkább szükségünk van a kalauzolásra Isten országában. Ne szégyelljük, hanem vállaljuk, hogy vezetőre van szükségünk. Az Úr Jézus azért jött el a világba, hogy pásztorként elénk álljon és vezessen. Figyeljünk a hangjára, és maradjunk a nyomában, akkor célba érünk.

Most még hallgathatnak az Úrra, és ez az egyedüli megoldás. Azt kell meglátni, hogy alázatra van szükségük, ami azt jelenti, elismerik Istent maguk fölött, kimondják: az Úr népe vagyunk, Ő a nagyobb. Ha ezt nem teszik meg, ha nem rakják le önként a lába elé koronájukat, le fog esni a fejükről. Az ember király akar lenni az élete fölött, azonban azt kell meglátni, hogy akkor járunk jól, ha önként leszállunk trónunkról, és átengedjük azt Neki. Ha nem teszik, az élet fogja bizonyítani, hogy rossz uralkodók, és a két kézzel védett korona mégis leesik a fejükről. Ezt mi se feledjük, ha ragaszkodunk a trónhoz, elveszítjük, mert mi rossz uralkodók vagyunk, rossz döntéseket hozunk. Beigazolódik, amit az Úr Jézus is mondott: „Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt” (Mk 8,35). Ez az Isten országának alap törvénye, aki maga akar segíteni magán, összeomlik, de aki rábízza magát Jézusra, az életet nyer, mert az Úr könyörül rajta. Ne féljünk elengedni Krisztusért saját döntésünket, mert így nyerünk életet.

Az Úr Jézus viszi mindenfelé Isten országát, azt akarja, hogy mindenki halljon róla, és lássa az erejét, hatását (Lk 8,1-15). A meghallott hírre az embereknek maguknak kell reagálni, mindenki maga dönti el, hogy odamegy-e Jézushoz, vagy nem. Ő hívogat, és kitárja az ország kapuját, ez a kapu az Ő szeretete és kegyelme. A bűnös ember is bemehet rajta, sőt, ezek előtt tárul fel igazán, amikor rádöbbennek vétkeikre, és az Úr bocsánatát, gyógyító hatalmát kérik. Az országba Jézuson keresztül visz az út.

Az Őt követő emberek által bemutatja az ország erejét, hiszen a különböző mélységekből talpra állított emberek élete mindenki számára bizonyságtétel. Rendbe jött életük hirdeti: a nagy mélységből is van visszaút. Nincs reménytelen ember, és erre bizonyíték Mária Magdolna élete - milyen megkötözött volt, de az Úr felszabadította. A tönkrement, mások által megvetett élet helyreállt. Bármilyen mélységben járunk is, van visszaút, csak keresd Jézust, hívd segítségül, és bízd Rá egész életed.

Tovább menve a Hozzá gyűlt sokaságot tanítja példázatokban. Egy mindenki által ismert munka, a földművelés válik a példázat anyagává. Valószínűleg azon a területen épp művelték a földet, vetették a magot. Jézus a munkán keresztül eljut Istenhez, az Ő munkájához, az életünk minőségéhez.

Bizony, olyan az életünk, mint a talaj, van kemény, letaposott szív, de van köves talaj is, ami azt jelenti, hogy a földfelszín alatt közvetlenül mészkőréteg húzódik. Elsőre jó földnek tűnik, de csak később derül ki, hogy a látszat csal, mert vékony a termő réteg, és így a növény gyökere képtelen mélyre hatolni.

Van azonban jó talaj is, amelyben nincs semmi akadály a növény előtt, fel tud növekedni és meghozza termését. Ilyen életté akar formálni az Úr. Mert igénk üzeni, ez lehetséges. Lehetséges Isten számára termő életté válni. Ne keseredjünk el a küzdelmek láttán, mert a föld megművelése fáradsággal jár. De így van ez a szívünkkel is. Kemény munkába telik a megművelése, nekünk nem is sikerül, de kérhetem az Urat, hogy tegye jó talajjá szívemet.

Jézus rámutat, hogy az ördög is jelen van, amikor hirdettetik az ige, amikor rászánom magam, hogy hallgassam, és figyeljek az Úrra. Jelen van a sátán, sőt, hamarabb ott van az igehirdetés helyszínén, mint az igehallgató ember. Azért jelenik meg, mert tudja, hogy Isten az ige által munkálkodik, ezért el akarja érni, hogy az ige ne kerüljön a kezünkbe, vagyis ne olvassuk, és ne hallgassuk. Ha mégis kézbe vesszük vagy hallgatjuk, azon fáradozik, hogy ne értsük, unjunk bele, hagyjuk abba. Ne engedjünk neki, hanem ragaszkodjunk az Úr szavához, mert élet fakad belőle, akkor is, ha előbb az ige gyökereinek kemény akadályon kell is keresztülhatolnia.

Még hatásosabb módszer a kegyelemtől, az üdvösségtől való távoltartásra a kísértés és a világ gazdagságának megkívántatása, az életet élvezeteivel való csábítása, ezek által úgy állítja be a gonosz Istent, mint aki mindent meg akar vonni tőlünk, el akarja zárni a jót, amihez mindenki más hozzájut, rajtam kívül. Ne dőljünk be a gonosznak, álljunk ellen neki, és kérjük az Úr szabadítását, mert Isten valóban azt akarja, hogy életünk legyen és bővelkedjünk. De mindent a maga helyén, és megtisztított szívbe kíván adni, ezzel óvja és segíti az életünket. Az Úr áldást készít, azonban ehhez meg kell tisztíttatni szívünket. Kérjük, hogy távolítsa el az akadályokat, és tegye jó talajjá, termő földdé a szívünket.

Kimegy a Magvető

1. Kimegy a Magvető, Hinti szét a magot. Aranyló magocskák, Jó földbe hulljatok!

2. Ne útfél fogadjon, Hol rátok taposnak, S éhesen kapnak fel Károgó madarak.

3. Ne kemény, köves föld, Hol szegény kis gyökér Bárhová indul el, Mindenütt követ ér.

4. Ne tövis, gyom közé Jussatok, hulljatok, Hol a gyom rabol el Levegőt és napot.

5. Új szívet kérek én Tőled, jó Istenem, Te segíts, hogy e szív Puha, jó föld legyen!

Isten áldásával.