2020. február 22., szombat

Kitárt karokkal


A
z Úr szélesre tárja a kaput, és várja, hogy elinduljunk és keressük (Ézs 65,1-17).  Ezt a mai napot is ránk szánja, azt akarja, hogy keressük Őt. Nemcsak, hogy keressük, hanem meg is találjuk. Jó ezt látni, Isten mindent megtesz azért, hogy az ember találkozzon Vele, és megismerje Őt. Ő ránk szánja az időt, és mi? Én is szánok Rá időt? Belemerülök az ige olvasásába, és addig keresek, amíg Rá nem találok? Ha pedig már rátaláltam a kegyelemre, akkor igyekszem növekedni benne. Arra törekszem, hogy szolgáljam Őt!
Egész nap kitárja a kezét az Úr, nemcsak néhány percet szánk ránk. Ajtajára az van kiírva: egész nap jöhetsz. Nincs meghatározva fogadóóra. Rajtunk áll, megyünk-e Hozzá, keressük-e Őt? Egész nap vár, ma is. Mi a programom? Be van tervezve a csendesség? Elhatároztad, hogy leülsz és olvasod a Bibliát, és keresed, mi a terve az Úrnak veled?
A kitárt kar azt üzeni, hogy félelem nélkül és úgy jöhetek, ahogy vagyok. Nem kell a találkozás előtt megfürdeni, átöltözni, szalonképessé tenni magunkat. Az sem gond, ha nem érzed jól magad. Mert Ő azért jött, hogy a betegeket, a bűnösöket hívogassa. Gyakran olvassuk, azok mentek Hozzá, akik rosszul érezték magukat. Elég gyakran rosszul szoktuk érezni magunkat, így azután mehetünk, majd Ő rendbe hoz.
Izráel népe sem volt jó állapotban, amikor Isten kereste őket. Pártütő, Őt ingerlő nép voltak. Bálványokhoz fordultak, és átvették a népektől azokat a szokásokat, amiket Ő utált. Mégis jöhettek. Természetesen jöhettek, de úgy, hogy most már az Úrra fognak figyelni, és a bűnnek, az utálatos szokásoknak hátat fordítanak. Isten mindig életváltozásra hív, azt akarja, ha megismertük Őt, Vele menjünk tovább. Most már az Ő akaratához alakítsuk az életünket. Általában, amikor az ember elkezdi Istent keresni, azért teszi, mert addigi életútja kudarcot hozott, nem kapta meg, amire vágyott. Így a hamis istenektől, szokásoktól elfordul, keresi az igazi életet. És ezt Őbenne találhatjuk meg. Megtisztított, megszentelt életet kaphatunk Urunktól.
Azért kereshetjük Őt, mert az Úr Jézusban emberré lett. Közel jött, és így bármikor megtalálható. Tulajdonképpen azért lett emberré, hogy kitárt karral várjon haza, mint a tékozló fiút is az atyja. Az Úr megtette, amit meg kellett tenni, nem mondhatjuk, távol van, megközelíthetetlen. Nem! Mindenki megtalálhatja Őt. Az Úr Jézust is bárki felkereshette, és aki szomjas szívvel, igazi belső kereséssel, nyitottsággal érkezik, az meglátja Benne az Istent. Az az ember felismeri, hogy Jézusra van szüksége, és arra az életre, amit Ő hozott.
Ő pedig egy egészen új életet, egy új teremtést kínál. Aki Őt őszinte bűnbánattal keresi, és szeretne bűntől, megkötözöttségtől szabad életet élni, azt Ő újjá teszi. Aki Krisztusba kerül, az új teremtés lesz. Egy egészen újfajta élet fog elindulni benne. És az új nem csupán az egyes ember újjáteremtésére korlátozódik. Nagyszerű ígéretet kapunk, az egész földet újjá teszi. Az új földön nem lesz jelen a bűn és a gonosz. Olyan élet lesz, mint a teremtéskor, nem lesz hozzá fogható. Ott már Isten lesz az élet középpontja, mert Ő maga az Élet!
Mélyvízbe kerülnek a tanítványok (Lk 9,1-17). Magukban mennek ki és hirdetik Isten országát. Az Úr azonban, ha nincs is személyesen velük, felkészíti őket. Erőt és hatalmat kapnak minden ördög fölött és a betegségek gyógyítására. Ez a mélyvíz, folytatni, amit az Úr megkezdett, azzal a hittel, hogy a Tőle kapott erővel ők is hatékonyak lesznek. Azért küldi ki őket, hogy Isten országának ereje áradjon. Az emberek felismerjék, Isten országa jelen van, és ez nem beszédben áll. Mi árad rajtunk keresztül? Hogyan jelenik meg Isten országa a mai tanítványok által?
Isten országa az üzenetük lényege, az az ország, ami Jézusban eljött, és benne helyreáll az ember élete. Meggyógyul az Istennel való kapcsolata. Isten országa más, mint az a társadalom, amiben élünk. Más a lényege. Itt Isten a király, és Ő gondoskodik polgárairól. Már a tanítványok is tapasztalják ezt. Hit által mennek, minden akadályozó dolgot hátrahagynak, még kenyeret sem visznek, mert Isten törődik velük. Ez a hit lényege, megyek, nem félek, mert tudom, hogy minden szükségemről gondoskodik az Úr.
Heródes zavarba jött és látni akarta Őt. Hát igen, olyan mai ember ő, ha látni akarja, miért nem keresi fel? Miért nem tesz érte, hogy találkozzon Vele? Mert nem szívből akarja látni, nem úgy, mint aki életgyógyulást vár. Inkább babonás félelemből: nem János jött vissza? Ha pedig visszajött, nem áll bosszút a haláláért? Nem bűnbánattal keresi, hanem inkább félti hatalmát, amint az apja is féltette. Ő nem keresi és nem várja a Messiást, mert sokba kerülne. A trónt, a megszokott életformát el kellene engedni és átadni Neki. Nem ez a gond velünk is, Istent akarjuk, de életváltozást nem? Ragaszkodunk a magunk trónjához, ahhoz, amit már felépítettünk, és nem akarunk egyszerűen, krisztusian élni.
Amikor az emberek a félrevonuló Jézust megtalálják, Ő foglalkozik velük. Nem bájcsevegés történik. Nem a semmiről beszélnek, hanem gyógyítja őket. Történés megy végbe. Begyógyulnak a sebek, felszabadulnak a foglyok, nagy dolgok mennek végbe. Majd gondoskodik róluk. Megmutatja, Isten országában nincs aggodalmaskodás. Ha a Király jelen, nincs félelem, mert Ő megoldja gondjainkat.
A mi részünk a hit, hittel tegyük a kezébe, amink van. Az Úr Jézus mindig arra épít, ami van. Nem azt várja, hogy majd legyen elég pénz, és akkor majd vásárolnak, hanem abból oldja meg a helyzetet, ami épp rendelkezésre áll. Új szemlélet ez, oldd meg abból és azzal, ami van. Hogyan? Ahogyan Ő! Vegyük a magunk kevesét, tegyük hittel az Úr kezébe, tekintsünk fel az égre, áldjuk meg, a többit bízzuk Rá. De nem csak rábízzuk és várunk, hanem adjuk tovább, és menet közben azt vesszük észre, hogy elég. Ami addig kevés volt, Jézus kezéből, hálaadás közben továbbadva elég lesz. Így működik Isten országa: Jézus kezébe teszem a keveset, Ő megáldja, nekem adja, én meg tovább. Jézusnak adom, Ő nekem, én meg másoknak, és ez addig megy így, amíg mindenki jóllakik. Amíg minden korsó meg nem telik, amint Illés életében is láthatjuk. Így működik az Úr, álljunk be mi is a sorba, és akkor árad az élet vize.


 JÖJJ EL AZ ÉLET VIZÉHEZ

1.  
Jöjj el az élet vizéhez,
Nélküle szomjas a szív!
Átok alól szabadulsz itt,
Hű Urad Ő, aki hív.
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!
2.  
Jöjj újulásra, e vízben
Új a hit és szeretet.
Eltűnik itt, ami régi,
S kezded az új életet.
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!
3.  
Jöjj hát az élet vizéhez,
Jézus kínálja neked,
S árad az élet belőled,
Kútfeje lesz a szíved!
Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád
Béke a földön, az üdv odaát!
Itt van az élet, a forrás!
Nincs sehol és soha más!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése