A
|
mikor megérkeztek a Sínai-hegy lábához, az ott
magát kijelentő Istennek a következő szavakkal kötelezték el magukat: „Az
egész nép egy akarattal felelte: Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott” (2Móz
19,8). Meg sem várják az Úr parancsait, már eltérnek Tőle. Kis ideig tart a
hűségük, de vajon meddig tart a miénk? Mózes negyven napot tartózkodott a
hegyen, a nép pedig türelmetlenné vált, azt gondolták Mózes meghalt, ezért új
vezetőt akartak és látható Istent. Azonban nemcsak türelmetlenség húzódhat meg
lázongásuk mögött, hanem a nép vágya, hogy ők akarnak parancsolni. Elutasítják
Isten rendjét, amely arról szól, hogy az Úr kijelenti akaratát, a nép pedig
engedelmeskedik. A demokrácia csíráját látjuk itt, a nép akarja megmondani, mi
legyen, hogyan éljenek, és ne Isten szabja meg a számukra. Ez az ember
nyomorúsága, nem akar Isten rendjébe simulni, Ő akar uralkodni, magának készít
istent, ahol már ő parancsol. A bálványok nem szólnak bele az életükbe, azt
csinálnak, amit akarnak.
Az egész probléma forrása, hogy
még mindig nem ismerik az Urat, nem látják, hogy nem Mózes, hanem Isten hozta
ki őket Egyiptomból. Áron, nem mert szembeszállni a tömeggel, féltette életét,
és hatalmát. Neki kellett volna azt mondani, ha nincs is itt Mózes, de itt van
az Úr. Ha nem jönne vissza Mózes, akkor majd Isten állít helyére mást. Áron
azonban nem akart a sokaság ellen fellépni, nem akarta, hogy rásüssék:
diktátor. Inkább megtette, amit mondtak. Hányszor vagyunk mi is gyávák,
kompromisszumot kötünk a gonosszal, mert féltjük a pozíciónkat, a
megélhetésünket, és nem bízunk az Úrban.
A továbbiakban megláthatjuk,
azért kellett a borjú, mert így kiélhették vágyaikat, ösztöneiket. A borjú nem
szólt, némán nézte és tűrte, amit tettek, és ők jól érezték magukat. Azért
készít az ember magának istent, mert az némán tűri, amit tesznek. A bálvány nem
ellenzi a bűnt, a bálványra rá lehet vetíteni saját akaratunkat,
helyeslésünket. Ezek az emberek nem új életre, Isten országa rendjére vágynak,
hanem bódulatra, szórakozásra. Mire vágyunk mi? Nem ezek a vágyak vezetik
gyakran a keresztyéneket is? Nézzük meg szórakozási, ünneplési szokásainkat.
Böngésszük át könyvespolcainkat, műsorújságunkat és a az internetes böngésző
előzményeit, azok majd elmondják mi is van a szívünkben. Ezekből kiderül
másabbak vagyunk-e azoknál, akik Isten nélkül élnek.
Isten a hegyről is figyelemmel
kíséri népét és fáj neki, amit lát. Haragra gerjed és el akarja őket
pusztítani, és Mózesben egy új nép tervét kívánja kibontakoztatni. Az Úrnak fáj
a bűn, az engedetlenség, és haragszik érte, mi már őszintén megbánhatjuk
vétkeinket, mert az Úr meghalt értünk. De vajon fáj-e a bűn? Van-e bűnbánat a
szívünkben?
Mennyire más Mózes, mint Áron,
nem a maga érdekeit, előnyét nézi, hanem Isten dicsőségét és népe javát tartja
szem előtt. Nem akar Ő népet alapítani, hanem közbenjár a zsidókért. Tudunk-e
mi ilyen alázattal a magunk előnyeiről lemondani? Mózes közbenjár népéért, és
azt kéri, múljék el az Úr haragja. Ma is szükség van a közbenjáró imádságra.
Kérjük, hogy az Úr könyörüljön, és adjon bűnbánó életeket, megtéréseket.
Jézus felkeresi Tírusz és Szidón
vidékét, viszi az evangéliumot oda is, de nem mindenkihez jut el, csak ahhoz,
aki felismeri Ki az, Aki hozzájuk jött és kéri a segítségét. Így van ez ma is,
az evangélium nem tömegcikk, csak azoké lesz, akik vágynak rá, akik befogadják
az életükbe. Itt nem is keresik fel tömegek, hanem csak egy asszony az, aki
utána kiált. Azért teszi, mert segítségre van szüksége, a lányát gyötri az
ördög.
Fontos, hogy ez az asszony
látja, hogy ez az állapot nem jó, nem büszke rá, hogy az ördög eszköze a lánya,
hanem azt szeretné, ha ebből a nyomorúságból megszabadulna. A következő, ami
megragadta a figyelmem, hogy felismerte, hogy van szabadulás, tehát nem esett
kétségbe, hanem kereste a megoldást. Valószínűleg hallott már Jézusról és
tudta, hogy képes gyógyíthatatlan betegek gyógyítására, illetve megszállottak
megszabadítására.
De nem csupán egy tehetséges
orvost látott Benne, hanem hitte, hogy Ő a Dávid Fia, pogány létére Megváltónak
ismerte el. Tehát ez a kiáltás hitvallás is egyben. Hiszi, hogy Jézus
könyörületet hozott. Hiszem-e, hogy Jézus ma is könyörületes?
Meglepetésre Jézus nem felelt
neki. Miért? Én úgy gondolom, azért mert arra volt kíváncsi hogyan reagálnak a
tanítványok. Felismerik-e, hogy ez a pogány asszony hitre jutott? Másodsorban
próba elé állította az asszonyt, bízik-e tovább Jézusban akkor is, ha nem kap
azonnal segítséget. Megvizsgálhatjuk magunkat, mi hogyan cselekszünk, ha nem
válaszol, vagy cselekszik azonnal az Úr. Tovább könyörgünk, tovább bízunk, vagy
megkeseredünk, esetleg dühösen távozunk, azaz nem megyünk többet templomba?
Tanítványai nem értették meg az
asszonyt és el akarják küldetni Jézussal. Nem ők mennek hozzá, Jézuson
keresztül akarnak cselekedni. Megdöbbentő, hogy ők akarják megmondani a
Királynak, hogy mit tegyen, és nem ők lesik Uruk szavát engedelmességre kész
szívvel. Bizony mi hányszor meg akarjuk mondani az Úr mit, mikor és hogyan
tegyen. Jézus azonban nem hallgat rájuk.
Figyeljük meg az asszonyt, nem
törődik azzal, mit mondanak a tanítványok, hanem Jézus lába elé borul és
segítségét kéri. Jézus még mindig nem cselekszik, hanem rámutat a sorrendre.
Első Izráel és majd utána a népek. Az asszony nem sértődik meg, beáll a kutyák
közé, de hittel mondja, még a kutyák is részesülnek a morzsákból. Ő nem akarja
elvenni Izráeltől, ami az övé, csak egy kis morzsát kér, és az életet jelent. A
helyünket tudni kell, kegyelemre szoruló bűnösök vagyunk. Ha ezzel az
indulattal jövünk az Úrhoz, megtapasztaljuk kegyelmét.
Jézus elismeri az asszony hitét,
és azt mondja: Legyen neked a te akaratod szerint. Hitének meg van a gyümölcse.
Mit akart? Lánya szabadulását, és mivel hitte, hogy Jézus meg tudja tenni, és
meg is akarja tenni, így meggyógyult a leánya.
Azonban azt is lássuk meg, hogy
a gyógyulásról csak otthon szerzett tudomást. Tehát úgy távozott Jézustól, hogy
még nem látott eredményt, de hitte, hogy úgy lesz, amint Jézus mondta. Hiszünk-e akkor is tovább, ha nincs azonnal
látható eredmény?
Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj,
mosd le bűnömet
1. Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj,
mosd le bűnömet, Sok földi szenvedély kötöz: jöjj, oldj fel engemet.
2. Úr Jézus, nézz le rám, Gond
és bú látogat; Hű szolgád: ízleljem ígért, szent nyugodalmadat.
3. Úr Jézus, nézz le rám, Ne
tévedhessek el; A menny felé sötéten át te légy az úti jel.
4. Úr Jézus, nézz le rám, Ha nő
a félelem, Ár zúg és ellenség szorít, légy, Megváltóm, velem!
5. Úr Jézus, nézz le rám, Mert
harcom terhe nagy, Ily tenger kín és baj között Az életem Te vagy.
6.
Úr Jézus, nézz le rám, Ha elvonult az ár, Te
szent derűd derítsen és az örök napsugár.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése