Amíg meg nem találja

J

eremiás prófétát börtönbe zárták, a várost pedig megszállta Nebukadneccar király serege (Jer 32,1-25). Ebben az eseményben is látjuk, hogy amikor a próféta elmondja Isten üzenetét, és az nem jót tartalmaz, hanem a közelgő ítéletről szól, őt támadják. Mennyire belénk rögzült, hogy amikor rámutatnak bűneinkre, nem azokkal foglalkozunk, hanem az ige hirdetője ellen fordulunk. Cidkijjá király is úgy vélte, így meg van oldva minden. A prófétát börtönbe lehet zárni, de az Úr szavát nem, az beteljesedik, megtörténik., mert az Úr szava élő és ható. Csak a bűnbánó szív képes az ítéletet feltartóztatni. Ha látjuk bűneinket, és megvalljuk azokat, az Úr elfordítja a veszedelmet.

Erről azonban itt szó sincs. Inkább számon kérik Jeremiást, miért mondta ezeket, miért így prófétál? Miért? Mert csak azt mondhatja, amit Isten rábízott, és ha Ő a város pusztulását hirdette meg, akkor Jeremiás sem mondhat mást. Meg kell a királynak is tudnia, fogságra fog menni, ő sem kivétel, sőt, mivel ő nem tett eleget a megtérésre hívó szónak, vállalnia kell a következményeket. Isten hív, kéri a szívünket, de komolyan kell venni szavát, mert egyszer lejár az idő, és keményebben fog szólni.

A börtönben kesergő prófétát megszólítja Isten. Nem hagyja magára, ott is szól hozzá. Így átéli ez az ember, hogy az Úr mindenütt jelen van, és az emberi mélységek idején is közel van övéihez. Még itt is van szava, nincs az az élethelyzet, ahol ne hallhatnánk az Úr szavát. Csak rá kell hangolódni, és eljut a szívünkig üzenete. A szenvedések idején is az ige erősít meg és ad bátorságot. Soha ne tegyük félre az Úr szavát. Ha épp nem is értjük a jelenlegi helyzetet, olvassuk továbbra is az igét, és megtapasztaljuk az Úr hűséges szeretetét.

Isten prófétai feladattal bízza meg Jeremiást: földet kell vásárolnia. Ez az üzlet lesz az üzenet. Általa Isten reményteljes jövőképe jelenik meg a nyomorúságban és teljes bizonytalanságban élő emberek számára. Az Úr úgy indítja útnak népét, hogy előre jelzi, lesz még élet Izráelben. Van jövő, de ez a jövő Isten szabadítása által lesz az övék. Előbb fogság, majd szabadítás, és azt követi az új kezdet. Az Ábrahámnak adott föld nem lesz elhagyatva örökre, letelik a büntetés, és újra beindul saját földjükön az élet. Van remény, van jövő.

A föld megvétele, a szerződés elkészülte után csodálatos imádság fogalmazódik meg Jeremiás szívében. Teljes lényével dicsőíti az Urat, Akiben a világmindenség Teremtőjét magasztalja. És tudja, hogy a Mindenható számára semmi sem lehetetlen. Jó, ha mi is megerősödünk ebben: az Úr számára nincs lehetetlen. Dicsérjük ezért Urunkat, és bízzunk Benne.

Nemcsak a teremtésért ad hálát, hanem Isten minden munkájáért, amit népe életében elvégzett, csodáiért és szabadításáért is. Megköszöni, hogy mindig szólt hozzájuk, nagyszerű tanáccsal látta el őket az élet küzdelmei során. Sőt, törvényt kaptak, ami által Isten formálta őket, és segítette a helyes úton való haladást, mutatta a cél felé vezető utat. Látom-e Isten munkáját az életembe? Meg tudom-e köszönni szavát, ami által napról napra formál és kalauzol engem? Az ige a fény, ami mutatja az utat, ami mellett sötétségben is van remény.

Jeremiás látja népe bűneit, tisztában van engedetlenségükkel és Isten ítéletének jogosságával. Éppen ezért rendíti meg a földvásárlás üzenete. Belerendül a kijelentés nagyságába, Isten kegyelmének és irgalmának mélységébe. Mert látja, hogy nem érdemlik a jövőt, és az Úr mégis jót ígér nekik. Visszatérést vizionál a számukra. Sőt, meglátja az Úr hatalmát, mert bár Jeruzsálem a káldeusok kezére jut, az Úr majd felszabadítja és visszakerül jogos tulajdonosukhoz. Isten kegyelmének mélysége a mi számunkra a golgotai kereszten tárul fel, ott nyerjük vissza kegyelemből az életünket. Ott kapjuk vissza elveszített örökségünket, az üdvösséget. Minden Krisztusban lesz újra a miénk. Áldjuk és magasztaljuk Urunkat a reménységért, a jövőért és mindazért a jóért, amit megszerzett a számunkra.

A bűnösök igyekeznek Jézushoz, hogy hallgassák Őt (Lk 15,1-10). Kerekedjünk fel mi is, álljunk be a bűnösök, az elveszettek sorába, hogy a kegyelem igéi eljuthassanak szívünkig. Mert nemcsak azok az emberek voltak bűnösök, hanem én is az vagyok, és számomra sincs más segítség, csak egyedül Jézus.

Vannak, akik nem hallgatni akarják Jézust, hanem kritizálják, fáj nekik, amiért az Úr magához fogadja a bűnösöket. Melyik csoportba tartozom? A Jézust hallgató bűnösök vagy a kritizálók táborába, akik úgy gondolják, az ő életükben minden rendben van?

Jézus példázatokban mondja el, hogyan is látja az emberek életét, és miként viszonyul Ő a bűnösökhöz. Látása szerint olyanok ezek az emberek, mint az elveszett juhok, akiknek a pásztor segítségére van szükségük. Ezt értették, mert juhokat tartottak, és úgy mondja el az Úr a példázatot, hogy egy kérdés köré építi, amelyre válaszolniuk kell, és ha megteszik, akkor Jézus magatartását is megértik.

Ő csak úgy cselekszik, mint bármelyik pásztor, aki utánamegy az elveszett báránynak, megkeresi és hazaviszi. Ez az elveszett bárány én vagyok, eltévedtem, és képtelen vagyok hazatalálni, de Jézus utánam jön és megtalál, nem rója fel, mit tettem, hanem nyakába vesz és hazavisz.

Az Úr számára nagy érték egyetlen bűnös ember élete, érte megkockáztatja a veszélyt is, sőt életét is kész odaadni érte. Mi csak az anyagiakat tartjuk értéknek, az Úr azonban az életet tartja annak, és mindent megtesz, hogy megkeresse és megmentse az elveszettet.

Jézus rámutat, hogy nagy öröm van a mennyben egyetlen bűnös megtérésén. Igen, a menny nem annak örül, aminek mi, nem a csodálatos épületeknek, a nagyszerű anyagi lehetőségeknek, hanem a megtérő embereknek.

A másik példázat is az elveszett érték fontosságát hangsúlyozza. Isten nem azt mondja, kilenc megvan, így abból az egyből nem csinálunk problémát -  Számára egyetlen egy ember élete is fontos. Neki hiányzik, ha valaki nincs a helyén, nincs az atyai házban, ha elveszett. Senki ne mondja, senkinek nem vagyok fontos, de igen: a jó Pásztornak, Jézusnak fontos vagyok. Utánam jön a szakadékba, bebújik a szekrény alá, nincs az a szenny, amibe ne jönne utánam, mert addig keres, amíg csak meg nem talál. Ő nem mondott le rólad. Keres, és meg is fog találni. Ne menekülj Előle, mert az élet, az öröm elől menekülsz. Isten nem a perselybe dobott pénztől lesz boldog, hanem attól, ha ismét otthon lát maga mellett.

Jézus a jó Pásztor

1. Jézus a jó Pásztor, vele megyünk.

Örök irgalmáról énekelünk.

Nyájadat oltalmazd, nagy a veszély!

Csöndes nyugalmat adj, ha jön az éj.

2. Jézus a szőlőtő, ereje nagy.

Nem él hiába, ki benne marad.

Gyümölcsöt érleljen szereteted,

Tenélküled néped mit sem tehet.

3. Jézus világosság, messze ragyog.

Fényéből élnek mind a csillagok.

Bűnünket oszlasd el, nagy a sötét!

Vezesd a jó útra mind, aki vét!

4. Jézus a békesség, fegyvere egy:

A megbocsátó és hű szeretet!

Békére vágyódik mind e világ.

Félelmes ínségből hozzád kiált!

5. Jézus a kezdet, és Jézus a vég:

Hadd zengje ég és föld dicséretét!

Vezess az ösvényen, maradj velünk,

Míg örök fényedbe megérkezünk.

Isten áldásával.