Imádkozó életforma

E

zékiás reakcióját látjuk a fenyegetésre, az ellenség gúnyolódására (2Kir 19,1-20,21). Nem azt mondja, semmi ez, nem is politikai és katonai döntéseket hoz, hanem bűnbánatot tartva bemegy az Úr házába. Ez a király Isten elé borul, odaviszi népe életét. A zsákruha jelzi, hogy bűnbánat van a szívében, vagyis elismeri, hogy Isten ítélete van ebben a fenyegetésben. Nem véletlen ez, és a szabadulást sem úgy látja, hogy jár nekünk. Odaborul Isten elé, és alázattal kéri szabadítását. Jó követni ennek a királynak a magatartását. Veszedelem idején tartsunk bűnbánatot, és imában vigyük az Úr elé a kialakult helyzetet. Ne csak emberileg, a szakértőkre hagyatkozva igyekezzünk megoldani a problémát, hanem kérjünk Istentől kegyelmet. Kérjük az Ő segítségét és útmutatását. 

Ézsaiás prófétához küld üzenetet, amelyben kéri, hogy imádkozzon a népért, és Tőle kér segítséget, szabadítást. Vajon mi is megtaláljuk Isten embereit? Van kihez odamenni tanácsért? Egyáltalán felmerül bennünk, hogy forduljunk a mai Isten emberein keresztül az élő Úrhoz? Fontos nekünk az imádkozás, és megoldóeszközként tekintünk rá?

A próféta által Isten üzen, mert meghallja az imádságot, és válaszol is rá. Van üzenete népe számára. A király szívére helyezi, hogy ne féljen a szavaktól. Még ha egy világbirodalom vezetője mondja is, akkor is csak emberi szavak, amiktől nem kell megijedni. Isten hatalmasabb, Neki nemcsak szava van, hanem igéje, amiben töltés, erő nyilvánul meg. Szava nyomán történés megy végbe, az ige ma is ugyanaz, mint a teremtés idején volt. Ne ijedj meg, kéri az Úr, és hányszor megijedünk szavaktól, hírektől, nem várt eseményektől. Miért ne ijedjünk meg? Mert Isten a megváltoztathatatlannak tűnő folyamatokat is képes megváltoztatni. Istennél nincsenek bebetonozott dolgok, pozíciók, emberek. A legyőzhetetlennek gondolt hatalmas királyt a saját fiai ölik meg. Akitől rettegtek, az egy pillanat alatt letűnt. Ilyen hatalmas az Úr.

Levélben is érkezik fenyegetés, megfélemlítés, az ellenség a technika lehetőségét is felhasználja a lelki terrorra, de Ezékiást nem lehet terrorizálni. A levéllel is az Úr házába megy, kiteríti Isten előtt. Ez az első reakciója, a templomba, az Úr elé siet. Nem utolsó lehetőség. Milyen gyakran legutoljára hagyjuk az imádkozást, Ezékiel azonban az első helyre teszi. Az a fontos, hogy az Úr kezébe tehesse. Ő mindjárt Istent tájékoztatja. Tegyünk mi is így.

Világosan látja a király, hogy a többi nép istene nem Isten, nem lehet őt megtéveszteni. Istentől kér szabadítást, és ezzel az a célja, hogy meglássák, hogy Isten az egyedüli Úr.

Betegségével is Isten elé áll. Olyan jó ezt is látni, hiszi, hogy nemcsak a politika fölött, hanem a betegség fölött is Úr az Isten. Isten imádságot meghallgató és könyörülő Úr. Megkapta a gyógyulást, sőt, még megerősítést is hozzá.

Mennyi tapasztalat van Ezékiás mögött, és mégsem ezekre figyel. Amikor a most felemelkedő babiloni birodalom királya a gyógyulásáról hallva ajándékot küld neki, nem Istenre gondol. Elveszíti józanságát, az ajándék, a dicséret megtéveszti. Már nem Isten hatalmáról beszél, hanem úgy dicsekszik a templom kincseivel, mintha az övéi lennének. Milyen könnyen megszédül az ember. Azonban a próféta rádöbbenti arra, hogy Isten gyermeke nem hivalkodhat, minden kegyelem, minden ajándék az életében. Arra is tanít az ige, hogy Isten népe soha nem hódolhat meg semmilyen uralom előtt. Isten gyermekeinek Jézus a királya, Tőle  várhat segítséget. Azt is meg kell tudnia Ezékiásnak, hogy nincs különbség a nagyhatalmak, a politika szereplői között. A pénz, a hatalom, a leigázás vezérli őket. Amit megmutatott, az mind Babilonba kerül. Ne mutogassuk idegeneknek kincseinket!

Isten népe beletartozik Isten országába, de a saját földi országába is (Rm 13,1-10). Nem vagyunk kiemelve ebből a világból. Az a feladatunk, hogy világosság legyünk. Az életünk bizonyságtétel. Nem lázadunk fegyverrel, de olyan életet igyekszünk élni, ami felforgatja világot. Ezt tették az első keresztyének, de nem pusztítással vitték végbe, hanem egy új, krisztusi életformával.

A hívők addig támogatják az adott társadalmi rendet, amíg az nem lázad Isten ellen és nem készteti őket Krisztus megtagadására, az evangélium elhallgatására, vagy olyan életre, ami nem Isten igéje szerint való. Amikor ez megtörténik, akkor a rómaiak is nemet mondanak a császárnak. Nem fogják őt istenként imádni. Fel kell készülnünk arra az időre, amikor nemet is kell mondanunk. Amikor olyan dolgokat kér a világ, ami Isten szemében utálatos. Készek vagyunk-e nemet mondani, Krisztus mellett megmaradni? Nem is olyan egyszerű mindez. Azonban, ha felnézünk a keresztre, erőt kapunk. Az Úr is hűséges volt, egészen a kereszthalálig. Arra figyelt, hogy megmentse az embert, és ennek alárendelte saját életét.

Pál apostol, amikor szeretetről ír, Jézusról tesz bizonyságot. Isten szeretetét éli bele ebbe a világba. Nem figyel a tartozásunkra, magára vállalja, hogy megmentsen. Így azután nincs más adósság, csak a hála, a bizonyságtétel. Amikor a betániai Mária átéli az Úr szabadító kegyelmét, megkeni a lábát, és hajával törölgeti. Mivel sok bűne bocsáttatott meg, mindenkinél jobban szereti Jézust. Aki átéli, hogy az Úr megbocsátott neki, az hálából Neki él.

Aki Isten szeretetét megtapasztalta, az szereti a másikat, a bűnöst, mégpedig lehajló, annak ellenére való szeretettel, hiszen így szeret engem is az Úr. Szeretni, mint magamat. Nem jobban, csak annyira. Mennyivel másabb lenne a világ, hiszen akkor megosztanánk a másikkal élelmünket, hiszen magunkat is szeretjük annyira, hogy táplálkozunk, felöltözünk. Mindezt megtennénk a rászorulókkal. Az Úr nem vár többet, csak ennyit. Vele és Általa lehetséges így szeretni.

"Imádkozzatok és buzgón kérjetek!"

1. "Imádkozzatok és buzgón kérjetek!" Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta

szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. „Keressetek buzgón és megtaláltok!” - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt

ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. „Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!” - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg

az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

Isten áldásával.