Visszaút

A

z Ószövetségben is találkozunk a leprából való gyógyulás reménységével (3Móz 14,1-32). Hiszen ez a törvény azért született, mert tudták: Istennek van hatalma a gyógyíthatatlan ember meggyógyítására is. Oly sok csodát megtapasztaltak, annyi mindenben látták az Úr hatalmát megnyilvánulni. Aki a Vörös-tengert kettéválasztotta, ne tudna a leprától megszabadítani? A tisztulási törvény megjelenése hitet adott a betegséggel küszködőnek, a táboron kívül kerültnek: van még esély, van visszaút. És ez ma is nagyon fontos üzenet. Nincs olyan élethelyzet, ahonnan ne lenne visszaút. A tisztulási törvényben szinte minden mozzanat az Úr színe előtt megy végbe, és ezzel rámutatnak: a visszaút Istentől van. A reménységet Ő jelenti nekünk. Amíg magunkra nézünk, elkeseredünk, addig lemondóan legyintünk, de mihelyst az Úrra tekintünk, más lesz a képlet. Tekints Jézusra, ne a magad tehetetlenségén sápítozz, hanem fordulj Hozzá, hívd Őt segítségül, bármennyire lehetetlen legyen is a helyzet, amiben pont most vagy. Isten megdicsőíti magát egy-egy hatalmas tett által. Amikor az embernek nem megy a megoldás, és Isten megsegít, az mindig Rá mutat. Így dicsőíti meg magát, arról beszél a szabadítás, hogy Ő nagyobb mindennél, ezért, aki Rábízza magát, annak jó kezekben van az élete.

A megtisztulni akarót hétszer kell madárvérrel meghinteni. Ami megragadott: a megtisztulni akarót. Azt, aki meg akar tisztulni, vagyis nem törődik bele a jelen helyzetbe, hanem szeretne gyógyulni, szabadulni, új emberré lenni. Hogyan állsz te? Akarsz új életet, vagy már beletörődtél, megszoktad, és azt mondod, neked így is jó? Vagy ott van benned az új után való vágyakozás? Ott van: nem akarok így élni, hanem szeretnék az Úrral újat kezdeni? Aki ezt kimondja, az hittel indul. Hiszi, hogy Isten tud rajta segíteni, Vele megváltozhat az élete.

A hetes szám Isten teljességére mutat. A teljes gyógyulásról beszél. Isten nem végez félmunkát, hanem teljesen egészségessé tesz. Ez több, mint a betegségtől való megszabadulás, tünetmentesség, ez a teljes belső gyógyulást hozza magával. Átélem a Vele való találkozást, egy új és élő kapcsolatba kerülök az Úrral, Hozzá tartozok. Isten már Atyám lett, Jézusért, nem vagyok egyedül, és most már az Ő országa polgáraként élek. Új gondolkodással, más vágyakkal telítetten járom a keskeny utat. Most már az örök élet vándora vagyok. Nem a semmi felé sodródom, hanem vándorlok az élet, a menyei haza felé. Ebben a vándorlásban az ország királya áll mellettem, Ő a kísérőm, és Ő gondoskodik is rólam. Felszabadultan róhatom a kilométereket. Most már meg tudok állni, nézelődni, meglátom Isten dicsőségét a világban, és hálát adok. Megtapasztalom, hogy lehet másként élni, már nem a világ sodrása visz magával, már nem a pénz, a munka határoz meg, hanem a lélekmentés. Feladatommá válik az Isten országába való hívogatás.

Nem véletlenül mondta Elizeus próféta Naamánnak, hogy hétszer merüljön bele a Jordánba, mert a teljes gyógyulást Isten adja. Aki hittel engedelmeskedik, annak megújul az élete. A fél gyógyulás nem elég. Az azt jelenti, hogy csak a testem gyógyul meg, de nem találok rá az Élet Fejedelmére. Óriási csoda egy gyógyíthatatlan betegségből felépülni, de ebben a világban az egyszer már meggyógyult is újra beteg lesz, és meg fog halni. A teljes gyógyulást Krisztus adja, megbocsátja bűneimet, megtisztít a bűn átkától, és örök életben részesít. Ez az élet a halál után is valóság. Jézus kereszthalála révén, hit által lehet a miénk.

Lukács mai története egybecseng a fenti igeszakasszal (Lk 5,12-16). Itt egy hús-vér leprás kerül elénk, amint találkozik a lepránál is hatalmasabbal, a betegség fölött is Úrral, Jézussal. Az Úr hozza a reménységet, felkeresi a különféle településeket, és így lehetőséget kínál az ott élőknek a szabadulásra, a Benne való élő hitre. Nem mindenkit Ő szólít meg, hanem várja, hogy Hozzá menjenek. Amikor valaki odamegy Hozzá, azzal már hitéről tesz bizonyságot, kifejezi: hiszi, hogy Jézus tud rajta segíteni. Az ő problémáját is meg tudja oldani a názáreti. És amikor megtapasztalják a segítséget, egy lépéssel tovább mennek, és rádöbbennek, hogy ez a személy az Istentől küldött Megváltó. Felragyog előttük a boldog hír, Isten eljött népéhez. Látod-e már, hogy Isten eljött a világba? Itt van! Hányszor énekeljük, itt van Isten köztünk, de hiszed is ezt? Úgy élsz, mint akinek bizonyossága van efelől? Bárhol jársz, és bármit hoz az élet, nem esel kétségbe, mert veled vándorol az Úr?

Ő valóban itt van, ez ennek a világnak egyetlen jó híre. Jézus nélkül, Isten Fiának emberré létele nélkül örök sötétségben lennénk. Mert nem az ipari forradalom, a technikai robbanás hozta el a világosságot, hanem Jézus. A technika ugyan rohamosan fejlődik, de az ember szíve változatlan maradt. Ma is ugyanazok a tartalmak jellemzik, mint Jézus korában. „Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúskodások és istenkáromlások. Ezek teszik tisztátalanná az embert” (Mt 15,19-20). Ezek okozzák ma is a sok-sok problémát, teszik tönkre az életeket. És ezek ma is ott vannak a szívünkben, és semmilyen emberi alkotás, fejlődés nem változtat ezen. Csak egyedül az Úr Jézus képes megtisztítani a szívünket, szabaddá tenni mindezektől. Ha Ő tölt meg, akkor már nem ezek az indulatok fognak uralkodni bennünk és általunk.

Ez a leprás odamegy Jézushoz, akar gyógyulni. Hittel megy, hiszi, hogy képes rá az Úr. Jöjj hittel, tartsd Őt képesnek arra, amire te nem vagy képes. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy figyeled Őt, olvasod az igét, és minél jobban elmerülsz az evangéliumokban, annál nagyobbnak látod Jézust. Eljutsz oda, hogy kimondod: meg tudsz tisztítani. Leborulva, alázatos szívvel kéred már, nem akarsz parancsolni, mert tudod, hogy nem is lehet, meg nem is érdemled. Aki leborul Jézus előtt, az megvallja, nekem nem jár, bűnös vagyok, de hiszem, hogy megkönyörülsz rajtam.

Jézus kimondja: Akarom! Igen, Ő a szabadulást, a gyógyulást akarja. Azért jött, mert Istennek fáj a bűnben élő ember pusztulása. Ő nem ezt akarja, hanem azt, hogy helyreálljon Vele a kapcsolatunk, és vezetése alatt éljünk. Az embernek Istennel való élő kapcsolatban bontakozik ki az élete. Ha Őrá figyelünk, és azt tesszük, amit mond, kerülünk a helyünkre.

A tisztulás után a papokhoz küldi az Úr. Amint láttuk fentebb, ők mondják ki a gyógyulást, másrészt, hadd tudják meg, ki gyógyította meg ezt az embert. És ha látják őt, tudniuk kell, hogy eljött a Messiás. Ez a gyógyulás, a bizonyságtétel is jel. Gyertek, mert itt a Megváltó. Ám nem mennek. A mi dolgunk is elmondani, mit tett az Úr velünk. Munkája, a Róla való bizonyságtétel jelzés: itt van Isten Fia, gyertek Hozzá. Meglátjuk-e a jelet, megyünk-e Hozzá?

Itt van Isten köztünk

1. Itt van Isten köztünk: Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni. :/: Itt van a középen: Min -

den csendre térve Ő előtte hulljon térdre. Az, aki Hirdeti S hallja itt az Ígét: Adja néki

szívét!

2. Itt van Isten köztünk: Ő, kit éjjel-nappal Angyalsereg áld s magasztal. :/: Szent, szent,

szent az Isten! Néki énekelnek A mennyei fényes lelkek. Halld, Urunk, Szózatunk, Ha

mi, semmiségek Áldozunk Tenéked!

3. Csodálatos Felség, Hadd dicsérlek Téged: Hadd szolgáljon lelkem Néked! :/: Angya -

loknak módján Színed előtt állván Bárcsak mindig orcád látnám! Add nékem Mindenben

Te kedvedben járnom, Istenem, Királyom!

4. Általjársz Te mindent; Rám ragyogni engedd Életadó, áldott Lelked! :/: Mint a kis vi-

rág is Magától kibomlik, Rá ha csöndes fényed omlik: Hagyj Uram, Vidáman Fényessé-

ged látnom S országod munkálnom!

5. Egyszerűvé formálj Belső, lelkiképen, Békességben, csöndességben. :/: Tisztogasd

meg szívem: Tisztaságod lássam Lélekben és igazságban. Szívemmel Mindig fel-

Szállhassak sasszárnyon: csak Te légy világom!

6. Jöjj és lakozz bennem: Hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! :/:

Mindig közellévő: Jelentsd Magad nékem, Ne lakhasson más e szívben; Már itt lenn

Mindenben Csakis Téged lásson, Leborulva áldjon!

   Isten áldásával.