Jézus hívogat

A

 különféle poklos megbetegedésekről olvasunk (3Móz 13,1-28). Oda kell figyelni a megbetegedésekre, és mindent meg kell tenni, hogy az egészségesek ne fertőződjenek meg. Tehát az Úr védi a nem betegeket. Felelősség is van benne, figyeljünk oda a másikra, óvjuk azokat, akik még nem betegek. Ezek a betegségek a bűn képei is. Jelen van a szívünkben, és nemcsak a mi életünket rontja meg, hanem terjed. Megfertőz másokat. A bűn öröklődik, de magatartási mintával, gondolkodással is terjed. Az ószövetségi ige rámutat arra, hogy nem tudunk vele mit kezdeni. Képtelenek vagyunk megszüntetni, de még a terjedését sem vagyunk képesek megakadályozni.

Úgy vagyunk a bűnnel, mint itt ezzel a betegséggel, legfeljebb elkülöníteni tudjuk az embereket. Próbálkozunk egy-két megoldással, de igazán semmi nem ad tartós megoldást. A bűnre az elkülönítés, a nevelés, a fejlődés, és semmi egyéb módszer nem jelent megoldást. Csak annyit tudunk tenni, mint a gadarai megszállott esetében is láthatjuk. Olyan eszközöket vetünk be, ami által egy kicsit nyugtunk lesz a problémás személytől, de nem igazán megoldani akarjuk a helyzetet. Nem a másik gyógyulása, szabadulása lebeg a szemeink előtt, hanem a saját nyugalmunk.

Akkor talán nincs is igazi megoldás, nincs esély a szenvedélybetegségekkel szemben? Nem tudunk a bűntől és különféle formáitól szabadulni? Már az Ószövetségben láthatjuk, hogy Isten számára semmi sem lehetetlen. A problémát az jelenti, hogy nehezen jutunk el az Úrhoz. Mindennel próbálkozunk, de csak utoljára jut eszünkbe Isten. Jó látni az arám fogságban élő fogoly kislányt, neki azonnal Isten jut eszébe. Hogyhogy? Úgy, hogy ismeri Őt. Az a mi bajunk, hogy nem ismerjük az Urat. Hosszú idő óta rendelkezünk Bibliával, szabadon részt vehetünk istentiszteleten, mégsem ismerjük Istent, mégsem jut eszünkbe. Amikor Naamán megtudja, hogy van próféta és Isten Izráelben, végül meggyógyul. Isten szavának engedve, a Jordánban hétszer megmerülve megtisztul. Isten hatalma csodálatos.

Azonban nem áll meg itt az Úr, elküldte a Szabadítót, Aki a bűn minden megnyilvánulása felett Úr. Megkeresték Őt a leprások, a megkötözöttek, és átélték a gyógyulást. Aki hittel kereste fel, annak életében elérkezett a szabadulás. Jézus nem elkülönít, hanem meggyógyít és visszahelyez a társadalomba. Örvendező, Istent dicsőítő élettel ajándékoz meg. Már nem vagyunk emberi lehetőségekre utalva, segítségül hívhatjuk az Úr Jézus nevét. Nem csupán látszatmegoldást kínál, nem csak a tünetet gyógyítja, hanem valós gyógyulással ajándékoz meg. 

Egyetlen kérdés van, nem az, hogy Ő meg akar-e gyógyítani, meg akarja-e a bűneimet bocsátani, hanem az, hiszem-e, hogy Jézus meg tudja tenni? Mindig ez a kérdés, van-e hit a szívemben. Olyan hit, ami jelzi, hogy az Úrban bízom. Hiszem, hogy van megoldása. És mindezt abban mutatom fel, hogy nem fordulok emberekhez. Ha Őt hívom segítségül, Rá bízom magam. Nála van megoldás. Igen, Nála van a bűnre és az életünkre megoldás. Erről szól az Újszövetség. Jézus a kereszten magára vette bűneinket, és eltörölte minden vétkünket. Őérte van bocsánat. Minden problémával, reménytelennek tűnő dologgal jöhetünk Hozzá. Van megoldás a bűnre és minden belőle fakadó nyomorúságra. Ő nem tőlünk akar megszabadulni, hanem a bűntől szabadít meg.

Jézus nemcsak a zsinagógában tevékenykedik, hanem kijön onnan, és elmegy Simon házába (Lk 4,38-44). Bemutatkozik az anyósnak. Ő bejön az életünk legbelsőbb területére. Nem akar kívül maradni. Nem elég Őt hallgatni, hanem be kell engedni a házunkba. Részt kér az életünkből. Jelzi, hogy Nélküle nem teljes az életünk. Ha Ő nincs jelen, akkor a lényeg hiányzik. Jelen van-e már az Úr Jézus az életedben? Ő van-e a középpontban, vagy még mindig te? Még mindig a te akaratod a döntő, vagy már valóság, hogy az Úr akarata történik meg?

Jézus előre megy, Ő dönt arról, hová mennek, és a tanítványok követik. Nem Péter hívja meg Jézust, hanem Ő dönt, hogy most oda akar menni. Péter pedig engedi Őt, és követi. Jézus mindig látja azt is, amiről mi nem beszélünk. Jön, hogy segítsen, hogy megoldást adjon. Az anyósnak is meg kell látni Jézust, szembesülni kell hatalmával. Talán neheztelt Péterre, amiért a halászatot otthagyva követi Őt. Jézus megjelenésével rámutat arra, hogy neki is Őreá van szüksége. És Jézus követése a lehető legjobb dolog, és Péter jó döntést hozott, a legjobbat hozta. Bekerült Isten országába, és itt már nincs aggodalom, félelem, Isten gondoskodik azokról, akik Neki élnek és szolgálnak. Hiszed-e te is ezt? Hiszed-e, hogy Istenre bízva magad nem kell félni, nincs szükség saját biztosítékokra, mert Ő valóban tudja, mire van szüksége az Övéinek, és azt meg is adja?

A betegséget felhasználja az Úr arra, hogy ebben a házban is megismerjék Őt. Aki nem indult még el Felé, az a betegségen keresztül találkozhat Vele. Isten mindnyájunkat el akar érni, találkozni akar velünk, mert mi Rá vagyunk szorulva, Nélküle elveszünk. Meg kell tudni, hogy Ő létezik, van Megváltás. Rá kell döbbenni: nem tudunk mi mindent magunk megoldani. Nincs megoldásunk a betegségekre, az öregedésre és a halálra sem. Csak Isten tud megoldást, és ezt Jézusban elküldte. Aki meglátja Őt és dönt Mellette, Neki adja az életét, az részesül a megoldásban. Jézus által örök élet részesei lehetünk.

Kérték Őt, hogy segítsen rajta. Olyan jó látni, hogy Jézushoz fordultak a családtagok, a jelenlévők. Ezzel kifejezték, mi nem tudunk segíteni, de Te igen! Forduljunk Hozzá, kérjük segítségét mindenben. Jézus az asszony fölé hajol - bele kell tekintenie az Úr lényébe. Találkozik a szemük, és az asszony rádöbben: Istene lépett be a házába. Istennel találkozik. Megtapasztalja Jézus szavának hatalmát, elég egy szó, és eltűnik a láz. Az asszony pedig felkel és szolgál. Amikor az Úr Jézus megérinti lényünket, új emberré tesz, magától értetődik a hálából való szolgálat. Ez nem egyszeri kiszolgálást, mosogatást jelent, hanem azt, hogy egész földi életemben, innentől kezdve Neki élek. Teszem, amit mond. Sőt, ez az asszony azonnal tudja, mit kell tennie. 

Jézus ereje a rendszeres csendben, imádságban eltöltött időből fakad. Amikor túl van terhelve, akkor is korán kimegy egy lakatlan helyre. Tehát félrevonul, és az Atyával van együtt. Ebben a csendben töltődik fel, újul meg. Példát mutat, ha kimerülünk, keressük a csöndet, keressük a Vele való közösséget. Mert a lélek és a test is az Úr közelségében pihen meg és nyer új erőt.

Jézus soha nem az embereknek akar megfelelni, hanem az Atyának. Viszi tovább Isten országa evangéliumát. Pedig bizonyára lesznek, akik megharagszanak. Még annyi beteg van, miért megy el. És nem ezekre a hangokra figyel, hanem a küldetésére. Nem igényeket elégít ki, hanem Isten országba hív, annak erejét teszi hozzáférhetővé. A tanítványok küldetése is ez, hirdetni Isten országa evangéliumát. De valóban azt tesszük? Mennyi mindent elé helyezünk. Legyen az első az örömhír továbbadása.

Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség

1. Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség, Szentháromságban ki vagy egy Istenség.

Csak téged illet minden tisztesség, Mert téged ural az egész föld s ég.

2. Imád a nagy ég ő teljességével, Mondván: szent, szent, szent az Úr felségével! Tel-

jes a föld s ég dicsőségével, Seregek Ura erősségével!

3. Imád a földnek kiterjedt nagysága, Mind e világnak nagy hatalmassága; A sok népek-

nek minden országa, Roppant táborok sűrű sokasága.

4. Imád téged a napnak fényessége, Az éjszakának titkos setétsége; Imád a holdnak ő

teljessége: A csillagoknak szép ékessége.

5. Imád a tenger s a vizek folyása, A sok hegyeknek magas fennállása; Minden szelek-

nek széjjeloszlása S a madaraknak ékes szólása.

6. Imádlak én is téged, Teremtőmet, Gondviselőmet és Idvezítőmet, Megszentelőmet s

erősítőmet: Én Istenemet, egy Segítőmet.

7. Imádlak téged, Urát kezdetemnek, Urát végemnek s egész életemnek, Fő szerző

okát a természetnek, Halálnak Urát és kegyelemnek.

Isten áldásával.