2018. június 27., szerda

Jézus mindennél többet ér


A
 testen vagy a ruházaton megjelenő kiütéssel a papot kell felkeresni (3Móz 13,29-59). Ő állapítja meg, hogy ez rosszindulatú-e. Ha igen, tisztátalanná válik az adott személy. Ugyanígy a gyógyulást is a pap mondja ki. Így megtanulják az emberek, hogy minden problémájukkal az Urat keressék, és Tőle várják a gyógyulást. Izráel számára természetes, hogy Isten elé áll minden bajával. Istent kérdezi, és Tőle vár útmutatást, megoldást.
El kell őszintén csendesednünk, és fel kell tennünk a kérdést: nekünk is ez a természetes? Mindent azonnal az Úrral osztok meg, és Rá figyelek? Ma sokan azonnal emberi segítséghez fordulnak. Emberi eszközöket kezdünk el használni, és csak a végső esetben, az eddigi segítségek kudarca esetén keressük az Urat. A vérfolyásos asszony is így cselekedett, amíg volt pénze, egyik orvostól ment a másikig, és amikor elfogyott a pénz és vele együtt eltűnt a remény, elindult Jézus felé. Addig süket volt az ilyen megoldásra. Talán úgy gondolkozott, mire is mennék egy tanítóval. Ide orvos kell, a vérzést csak szakember állíthatja el, de amikor mindenki kudarcot vallott, elindult Jézus felé. A Róla hallott bizonyságtétel nyomán hit támad a szívében, elég, ha a ruhája szegélyét érintem, és meggyógyulok. Rájött arra, hogy eddig a hit hiányzott az életéből, ez a fajta hit. Elég, ha megérintem, és meggyógyulok. Isten drága kegyelme és ajándéka ez a hit, annyi keserűség után hittel fordul Jézushoz.
Talán te is sokat csalódtál már. Mindent megettél szabadulásod, életváltozásod érdekében, de nem fordultál még Istenhez. Most tedd meg. A Belé vetett hit ott kezdődik, amikor feladjuk az anyagiakban, az emberi eszközökben való bizakodást, és teljes mértékben Jézusra bízzuk magunkat. Jézusnak nem kell a pénzünk, nem addig tart a segítsége, amíg az anyagi lehetőségünk. Ő pénz nélkül segít, és akkor is megkönyörül, amikor senki más nem foglalkozik velünk.
Olyan jó látni, hogy mindig és mindennel kereshetjük az Urat. Ő nem mondja, hogy ez nem tartozik rám. Annak örül, ha mindig Hozzá megyünk elsőnek, mert ez a hitünkről vall. Azt üzeni: hiszem, hogy az Úr számára semmi sem lehetetlen. És ez valóban így van, semmi sem lehetetlen Neki. Csak bízzuk Rá dolgainkat, vigyük Hozzá problémáinkat. Ő Tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.
Milyen jó is látni a Jézushoz tóduló igére szomjas embereket (Lk 5,1-11). Hosszú sorokban igyekeznek Hozzá, vágyakoznak hallani a szavát, átélik, hogy Isten szól hozzájuk. Azért tódulnak, mert az ige, Isten szava hiányzott eddig nekik. Nemcsak a test gyógyulásáért keresik Jézust, hanem azért, hogy hallgassák Őt. Jó Jézussal lenni és hallgatni Őt. Jó hallgatni az igét. Bárcsak ma is így tódulnának az igéért az emberek. Csak az igéért, Jézusért, és nem a szórakoztató programokért.
A Hozzá tóduló embereknek Jézus igét hirdet, nem cseréli le semmi másra. Nem mondja, úgy sem bírják hallgatni, meg nem szabad őket túlterhelni. Nem, Ő Isten szava áradásának teszi ki őket, mert ha valami segíthet az emberen, az egyedül az ige. Jézus ezt tudja és vállalja. Bár mi is így vállalnánk napjainkban, hogy egyedül csak Isten szava segíthet rajtunk. Nem kell lecserélni, felhígítani. A hit ma is hat. De vajon látszik ez Isten népének az életében? Látszik-e rajtam, hogy a hitnek, a Krisztusba vetett hitnek hatása van?
Jézus tanítás közben is meglátja a veszteglőket, a kudarcélményen átesetteket. Ők még nem tudják, hogy a kudarcuk is eszköz Isten kezében. Terve van az Úrnak velünk, de mi ezt nem is figyeljük, így gyakran a veszteglésünk idején válunk megszólíthatóvá. Kudarcainkat is felhasználja az Úr megközelítésünkre. Gondolkozz el, amikor nem sikerülnek dolgaid, egymás után jönnek a kudarcok, mit akar ezáltal tudtul adni az Úr? Talán így állít meg, mint ezeket az embereket is. Kudarccal telve tisztogatják hálóikat, most nem sietnek, nem kell vinni a halat a piacra, most ráérnek, várnak.
Mossák a hálóikat, és közben szól az ige. Oda sem figyelnek, el vannak a hálókkal, a fáradsággal és a bosszúsággal foglalva, de az ige, a vetőmag hull, és talán néhány mag behatol a szívbe is. Jézus azonban többet akar ennél, tanítvánnyá teszi őket. De ennek megvannak a lépései. Hallják már Őt, de nincs még válasz, ezért beszáll Péter hajójába. Közelebb jön. Ha nem reagálunk, ha nincs válaszunk az Úr hívására, közelebb jön, belép az életünk hajójába. Mennyire türelmesen gondozza őket. Nem azonnal hozzájuk szól, hanem előbb a sokaságot tanítja. Közben az ige már Péterékben is munkálkodik. Mert az ige olyan, mint a vetőmag, bekerül a talajba, még napokig nem látszik semmi, de a föld alatt már megindult az új élet. Így munkálkodik a szívünkben is, még nem látszik semmi, de már elkezdődött az új élet.
Amikor Jézus felszólítja Pétert, hogy evezzen a mélyre, és vesse ki a hálókat fogásra, nem akar engedelmeskedni. Neki ne mondja meg senki, főleg egy ács ne, hogy mit és mikor tegyen. Talán már te is mondtad, ne adjon nekem senki tanácsot, ne mondja meg senki, még Isten se, mit tegyek. Tudom én jól, mit kell most tenni. Szakértelem kell ide, tudás, és nem hit, Biblia, meg ilyesmi. Hát nem arról szól az életünk, hogy eddig már megmutattuk, mit tudunk? Bizony, pont azért vagyunk ott, ahol, mert nem engedtük Istent beleszólni. Mert lehet, hogy mi fogtunk halat, ragyogóan épül a vállalkozásunk, a külső életünk, csak éppen nem vagyunk boldogok, és a kapcsolataink egyre inkább széthullanak. 
Azonban Péterben munkálkodik a hallott ige. Ezért jó, ha akkor is olvassuk és hallgatjuk Isten szavát, ha nem értjük azonnal, mert az ige formálja szívünket, gondolkodásunkat, és mi is kimondjuk: a Te szavadra mégis. Ebben benne van: látja már, kicsoda Jézus, érdemes hallgatni Rá. Igen, érdemes, több Ő, mint ember, maga az élő Isten. Ismeri szívünket, látja kegyelemre szoruló voltunkat. Jézus hatalmát tapasztalva, Lényébe tekintve Péter is felismeri állapotát. Kimondja, kegyelemre szoruló, bűnös ember vagyok. Ezt nem Jézus mondja neki, ha nem ő maga mondja ki. Ez a jó lelkigondozás, amikor úgy vezetjük a másikat, hogy Jézus Lényében meglátja önmagát, és magától kimondja, bűnös ember vagyok.
Péter megtudja, hogy ezzel nem véget ér a  Jézus-sztori, mert Ő a bűnösökért jött. Ilyen bűnösökre van szüksége, akik ezt látják, megvallják és vállalják. Csak, aki látja, hogy maga is bűnös, érti meg a másik embert, és lesz kész az evangélium továbbadására. Péter azt is meglátja, hogy Jézus mindennél, minden földi kincsnél, sikernél többet ér. A rekordfogásnál, a vállalkozásnál is. Olyan érdekes, nem azt mondja, állj be Jézus közénk, így biztosítva lesz mindennap a rekordfogás, hanem mindent otthagy. Megérti, hogy Jézus mellett ezekre nincs szükség. És ha Jézust követi, a halászhajó nélkül sem fog éhezni. Jézus az élet kenyere. Felismerted már mindezeket, és mindent elhagyva követed Őt?


AMIT SZÍVÜNK ESDVE KÉR


1.  
Amit szívünk esdve kér,
Földi kincsnél többet ér.
Mind mulandó és üres,
Amit a világ keres.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!
2.  
Ne a test legyen urunk,
Kit követni indulunk,
Lelked szóljon csak velünk,
Mert mi Őrá figyelünk.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!

3.  
Tartsd kezedbe’, hű Urunk,
Amit mondunk, gondolunk;
S míg szemünk csak Rád tekint,
Hűn igazgasd tetteink!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!

4.  
Lelkedet reánk kitöltsd,
Érjen így a jó gyümölcs;
Lássa mindaz, aki él,
Életünk, hogy mit beszél.
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!

5.  
Ó, mi áldás, kegyelem
Benned élni szüntelen,
Eszközöd gyanánt, Uram,
Függni Tőled untalan!
Lásd, Uram, mi Lelkedet
Kérjük, Aki hűn vezet,
Föl ne tartsa semmi gát,
Hadd jelentse meg magát,
És szívünk töltse be
Mindörökre szent heve!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése