A
|
z elősző
fejezetben a dorgálásról hallottunk, mennyire fontos is az (Péld 13,1-14). A dorgálás a másik szeretetét és törődését
jelenti. Isten is megdorgálja azt, akit szeret. Most ennek a másik oldaláról esik szó. Nem
elég megdorgálni valakit, az is szükséges, hogy a megdorgált hallgasson a
szóra. Hiába a figyelmeztetés, ha nem ér semmit. A piros lámpának is akkor van
haszna, ha az, aki látja, megáll. Ha valaki figyelmen kívül hagyja, hiába
jelzett. De nem csak arról van szó, hogy
hiába jelez a figyelmeztetés, hanem arról is, hogy ha a pirosnál nem állunk
meg, abból baleset lesz. Így van az életben is, ha nem vesszük komolyan a
figyelmeztetést, abból baj származhat.
Isten folyamatosan küldte a prófétákat Izráel faihoz, elmondta nekik, hogy
térjenek meg a bálványoktól, és ne emberi segítségben bízzanak ellenség
fenyegetése esetén. Ők azonban általában nem hallgattak a prófétákra. De a tékozló fiút is bizonyára figyelmeztette
az apa, hogy mivel járhat, ha elmegy távoli vidékre. Ő azonban nem figyelt az
apai szóra. Isten azért dorgál, hogy
arra figyeljünk. Nem öncélú a fenyítés, mindig jobbításunk érdekében teszi az
Úr.
A tizenharmadik versben is az ige az Úr szavának megvetéséről szól. Aki az igét megveti, romlására lesz annak. Ma
ez látható. Korunk embere nem törődik Isten igéjével, nem érdekli, mit is mond
Isten. Megyünk a magunk feje után, és
abból romlás származik. Isten az élet útját mutatja, és ha eltérünk Tőle,
letérünk az életről is. Sokféle információval találkozunk, meg figyeljük a különféle
híreket. Lessük a vezetők döntéseit, de keressük, kutatjuk-e az igét? Arra
kíváncsiak vagyunk-e, mit is mond Isten? Pedig Ő is szól, és Ő nem pánikol,
hanem mindig józan marad. Józan, világos és határozott útmutatást ad. Mert az ige határozott, és bölccsé teszi a
szívet.
A következő versben pedig arról olvashatunk, hogy a bölcs tanítás az élet
forrása. Tehát Isten igéje egy csodálatos forrás, ami felüdíti a lelket. Ez a
forrás maga a mi Urunk Jézus Krisztus, így hívogatott: „Ha valaki szomjazik,
jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz bennem, amint az Írás mondta, élő víz
folyamai áradnak annak belsejéből” (Jn 7,37-38). Az élő víz a mi Urunk, de aki
hisz Őbenne, annak a belsejéből is élő víz fog áradni. Nemcsak a saját
életünket elégíti meg az Úr, hanem ez a víz túl is csordul. Környezetünket is
megöntözi, újjá teszi.
Az Úr igéje nemcsak kiemel a pusztulásból, és az élet útján vezet, hanem
segít, hogy a továbbiakban elkerüljük a veszélyes területeket. Az Úr életre ment meg, de a gonosz sok aknát
elhelyezett a világban. Elég veszélyes a terep, de az ige biztos utat mutat.
Magunktól nem látjuk meg a veszélyeket, de az Úr ismeri a terepet, rábízhatjuk
magunkat. Ma is maradjunk meg szorosan a nyomában.
Egy jól ismert példázatot olvasunk ma (Lk 14,15-35). Egy ember vacsorát
készített, és már minden kész, csak a meghívottak hiányoznak. Mivel minden kész, a meghívást is kézbesítik,
csak menni kell. Az Úr Jézus eljövetele pont ezt szemlélteti. Isten mindent
elkészített, magára vállalta a megmentésünk költségeit, csak menni kell. El kellene szakadni a napi gondjainktól, mert
a Király hív. Másik evangélium szerint király hív a menyegzőre. Nagy
megtiszteltetés ez, engem, az egyszerű embert, a bűnöst hív a király.
Mindenki személyesen kapja a meghívást, ennyire becsül a Gazda. Sőt,
személyesen maga a Király jött el, hogy hívjon.
Halála és feltámadása után pedig az igehirdetésen keresztül szólít meg
személyesen. Hallom-e Őt? Eljut-e a
szívemig a szó: már minden kész!? Nem
kell hozni semmit, csak jönni kell. Már kész minden, ne mondjuk, még van idő,
hanem amikor megkapjuk a meghívót, induljunk.
Olyan megdöbbentő, hogy mindenki mentegetőzik. Egyik sem indul. Miért?
Mert nekik nem alkalmas. Annyi dolguk van, elfoglalja őket a saját
életük. Minket is minden elfoglal, felkelünk, és az első: milyen események történtek
éjjel a világban. Milyen döntéseket hoztak. De halljuk-e az Úr szavát? Őt
keresem-e? Minden fontosabb a Gazdánál,
aki pedig a saját költségén hívja meg őket. Mindent áll, és mégsem mennek. Az
Úr Jézus minden adósságunkat kifizette a kereszten. Csupán a bűneinket kell
hozni, és attól is szabadok lehetünk a kegyelem által. Ingyen kínálja az új életet, mégsem
kell. Jobban bízunk magunkban, mint az
Úrban. Pedig a hit azt jelenti, nem magamban, hanem Őbenne bízom teljes
szívvel. Így azután elfogadom a kegyelmet, és hiszem, hogy Ő mindent
kegyelemből ajándékoz nekem, Jézusért.
Azonban jó azt is látni, hogy ha nem mennek el a meghívottak, akkor sem
marad vendég nélkül a vacsora. Ha a zsidók nem hallották meg, és nem vették
komolyan Isten kegyelmét, az Úr elküldte szolgáit azokhoz, akik nem is
gondolták, hogy valaha ilyen vacsorán részt vehetnek. Így jön ma is az Úr
azokhoz, akik nem gondolták, hogy valaha is a Király gyermekei lehetnek. Ha nem
halljuk meg mi, akiknek hirdettetik az evangélium, és nem lépünk be az
országába, vagyis nem fogadjuk el a kegyelmet, akkor másokhoz küldi szolgáját az
Úr. Istennek van más megoldása. Van forgatókönyve arra a helyzetre is, ha én
nemet mondok, ha nekem más dolgok fontosabbak, mint Ő. Nem marad üres a menny
akkor sem, ha én nem megyek be oda. Azonban azért szól az ige, hogy bemenjünk,
hogy ott legyünk, az Úr is ezt akarja.
Lukács idekapcsolja a családi kapcsolatokhoz a kereszt felvételének
fontosságát. Azt üzeni ez, hogy az Őhozzá
való tartozás keresztfelvétel. Akkor
lehetünk az Övé, ha nemet mondunk Érte megszokott kapcsolatainkra. Ez azt
jelenti, ha az Úr megszólít és követésére hív, akkor induljak, és ne tegyem Elé a
családom se. Ne mondjak nemet azért,
mert a környezetem még nem látja Benne a Krisztust.
FENN A MENNYBEN AZ ÚR
1.
Fenn a Mennyben az Úr minden győztesnek ád,
Aki Krisztussal járt, s Benne hitt,
Aranyból koronát, fehér égi ruhát,
S hárfa húrjait pengethetik.
Igen, ott minden kész, igen, ott minden kész,
Minden győztesnek jár örök rész.
Boldog, véghetetlen öröm vár odafenn,
Krisztusért én is elnyerhetem.
2.
Vígan lépkedünk színarany utcákon át,
Halljuk angyalok dicséretét.
Szemünk láthatja Krisztus szent ábrázatát,
Aki vért ontott bűneinkért.
Igen, ott minden kész, igen, ott minden kész,
Minden győztesnek jár örök rész.
Boldog, véghetetlen öröm vár odafenn,
Krisztusért én is elnyerhetem.
3.
Élet forrása kínálja élő vizét,
Tiszta, hűs vizét bőségesen.
Fényt az Úr maga áraszt és hint szerteszét,
Halál nem lesz ott, éjszaka sem.
Igen, ott minden kész, igen, ott minden kész,
Minden győztesnek jár örök rész.
Boldog, véghetetlen öröm vár odafenn,
Krisztusért én is elnyerhetem.
4.
Minden gyötrelmet, bánatot elfeledünk,
Ha Ő bennünket keblére von.
Krisztus szívére hajthatjuk fáradt fejünk,
Nála béke vár és nyugalom.
Igen, ott minden kész, igen, ott minden kész,
Minden győztesnek jár örök rész.
Boldog, véghetetlen öröm vár odafenn,
Krisztusért én is elnyerhetem.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése