A
|
z ígéret
földjét felosztották a törzsek között, az Úr útmutatása szerint (Józs 14,1-15).
Mindenben Istenre figyeltek és a Mózesnek adott utasításai szerint
cselekedtek. Mindenki megkapta a maga örökségét. Isten minden törzsre gondolt,
senki nem maradt ki. Ez jó, Ő mindenkire
gondol, és senki nem marad ki szeretetéből. Az egész világot szereti, és a Fiút
is az egész világért adta oda. Isten részéről minden kész, rajtunk áll, hogy
hittel elfogadjuk-e mindazt, amit kínál.
A léviták sem maradnak, annak ellenére sem, hogy nem kapnak a törzs
számára földterületet. Amint tegnap láttuk, az Úr az ő örökségük. Azt kapták,
hogy egész életükben az Úrnak szolgálhatnak. Minden erejüket a szent sátor,
majd a templom szolgálatára fordíthatják. De ők is megkapják mindazt, ami a
földi élethez szükséges. Kapnak városokat, ahol letelepedhetnek, egyrészt ott
képviselik Istent, másrészt hirdeti az életük, hogy Isten gondoskodik szolgáiról. Erre
mutat rá az Úr Jézus, amikor a tanítványaihoz szól: „És mindenki, aki elhagyta
házát vagy testvéreit, apját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én
nevemért, a százszorosát kapja, és megörökli az örök életet” (Mt 19,29). Aki
Érte mindent elhagy, arról az Úr gondoskodik, amire az élethez szüksége van, azt
meg fogja kapni. Vagyis az Úr az Ő nevéért, az Ő követéséért cserébe
tehermentesített, aggódásmentes életet kínál.
Ezt éljük mi?
Azt is meglátjuk, hogy az Úr hűséges, ígéreteit megtartja. Senki nem
csalódott még Benne. Ezt tapasztalja meg Káléb is, megkapja azt a területet,
amelyet korábban kikémlelt. Isten nem feledkezik meg hűségéről, bátorságáról. Káléb a többséggel szemben vállalta Istent és
az Ő akaratát. Hitte, ha Isten nekik ígérte, akkor meg is kapják Kánaán földjét.
Lakhatják bármilyen nagytermetű vagy katonailag jól képzett emberek. Káléb volt a tizenkét követ egyik tagja,
Józsué a másik, akik nem ijedtek meg a föld lakosaitól, hanem bíztak az Úrban.
Ők Istenre és nem az emberekre tekintettek. Nézz te is az Úrra, bízz mindig
ígéretében, és ne az akadályok vagy az ellenségek befolyásoljanak. Csak menj
bátran, vidd az evangéliumot, éld a krisztusi életet.
Jézus halad előre a kereszt felé, mindenütt emberek veszik körül (Lk
9,57-61). Senki nem tudja, hogy Ő hová tart. Még a tanítványok sem igazán értik
Őt. Inkább egy gyors és nagyszerű karrier megfutását tartják szem előtt. Jézus
király lesz, és akik a tanítványi körbe tartoznak, jó posztokat fognak
kapni. A legjobb helyeket osztja majd
szét köztük az Úr. Olyanok, mint a legtöbb ember, csak a saját boldogulásukkal,
földi jólétükkel törődnek. Így kiált oda valaki Jézusnak útközben: követlek,
akárhová mégy. Nem akar kimaradni a hatalomból, az anyagi jólétből, és ezért
kész vállalni a mostani utat is. Tehát önként jelentkezik, de nem tudja, mit is
jelent Jézust követni. De mi tudjuk-e? Talán mi is azt gondoljuk, hogy pillanatnyi
érzelmi hangulat a követés. Odadobom, követlek, ahová mégy. Mert ezt könnyű
odadobni, könnyű felállni és azt mondani, megtértem, de mi jön utána? Jézus megkérdezi: akárhová követsz? Nincs házam, ma sem tudom, hol fogok megszállni,
tévesen gondolkodsz, ha állami pozíciót, vagyont vársz. Jézus követése szenvedést hoz magával.
Megdöbbentő, hogy az Általa teremtett földön a rókáknak és a madaraknak
jobb a helyzete. Van barlangjuk és van fészkük, de Neki nincs hová fejét lehajtani.
Van-e helye az Úrnak az életedben? Az emberről nem olvassuk, hogy mindezek
ellenére követné Jézust. Valószínűleg lemarad, mert ez sok neki. Csak addig hajlandó követni, amíg korábbi
megszokott kényelme fenntartható. Komfortját nem hajlandó feladni. Jézus egész életünket kéri, önmagunk
megtagadását, ami azt jelenti, hogy megszokott életformámat feladom Őérte.
Van, akit Ő hív, mert ezért jött, hogy hívogasson, ám nem mindenki megy
azonnal. Te mész mindjárt? Vagy te is halogatsz? Előbb engedd meg... - azonban meg kell látnunk,
hogy amikor Jézus követése aktuálissá válik, amikor Ő hív, nem lehet előbb. Semmit
nem helyezhetünk elé, mert ez életünk legfontosabb kérdése. Nincs sürgetőbb
Jézus követésénél. Aki követi Őt, annak a legsürgősebb feladata Isten
országának a hirdetése. Nekünk is szól, hagyd a világ dolgait, ne várj
kedvezőbb pillanatra, mások engedélyére, hanem menj, és hirdesd az
evangéliumot. Ez mindennél sürgetőbb és fontosabb. Isten országának jó híre
életmentő üzenet. Mindenkinek tudnia kell, hogy van segítség Jézus által.
Könnyen fellelkesülünk, de aztán sokan olyan hamar le is lohadnak. A
világ visszahúz. Amiről ma lemond Jézusért valaki, az holnap újra vissza akar
kéredzkedni. Amikor valakit megérint az
ige, tele lesz a szíve örömmel, Jézus válik a legfontosabbá, egyik alkalomról
megy a másikra, szinte mindig igét hallgatna, aztán egyszer csak csökken a
lendület, egyre kevesebbszer van a gyülekezetben. Miért? Mert visszahúzza a világ. Visszatekint
a régi életére. Talán úgy látja, mint a pusztában Izráel, milyen jó is volt Egyiptomban.
Mert ha levesszük a tekintetünket Jézusról, megszépül a múlt. Pál azonban évek
múlva is azt mondta, most is szemétnek ítélek mindent. A szemét évtizedek múlva
is szemét marad. Ne hasznosítsuk újra a szemetet. Ne tegyük fogyaszthatóvá azt, amit az Úr
kidobott az életünkből.
Mert aki hátratekint, az nem alkalmas Isten országára. Lót felesége is
hátratekintett, vonzotta, ami Sodomában maradt, ezért elveszett. Nézz mindig
előre, a keresztre, az ígéretekre.
AZT AZ ÉLTET VÁGYOM ÉLNI
1.
Azt az éltet vágyom élni, hol üdvöm lelem,
Küzdni egyre, nem henyélni, míg el nem nyerem.
Bűn habár megtántorít, szent Igéd így bátorít:
Meg ne restülj, törj keresztül, ég jutalma int!
2.
Elhívatva állni majd a trónnak lépcsőjén,
Úgy futok, hogy elmaradva kárt ne valljak én.
Elveszíti szent jogát, nem nyer égi koronát
Az, ki késve, hátranézve hagyja el magát.
3.
Csak a célra nézzen arcom, mely felé török,
Jézus, támogasd a harcom, hogyha gyengülök!
Vonj, ha csábít a világ, vigasztalj meg, hogyha bánt!
Szent kegyelmed így vezethet, s nincs, mi nékem árt.
4.
Vonj, hogy el ne essem én itt még a cél előtt!
Lelkem érzi gyöngeségit, Tőled vár erőt.
S mert Igéd éltet szerez, tőle szívem ébredez,
Célt ha érek, zeng az ének: Isten műve ez!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése