T
|
ovábbra is a
különböző ünnepekről szól az ige (3Móz 23,23-44). Ezek fontosak, mert az Úr
rendelte el őket, Róla és Neki szólnak. Ünnep az Úrnak, ami azt jelenti, hogy Neki
szentelik azt a napot vagy napokat. Ő van a középpontban, hálát adnak Neki, és
Vele foglalkoznak. Azokon a napokon az Úrral vannak együtt. Nem számít az idő
múlása, az otthoni dolgok, sem a munka. Csak a nép és az Úr. Milyenek a mi
ünnepeink? Kinek szólnak? Mi is az Úrral vagyunk együtt, csak Ő számít, és csak
Róla szól? Vagyis Róla beszélünk, tettei
betöltik szívünket? El tudjuk egymásnak mondani, mit cselekedett az Úr és a
mindennapokban hogyan tapasztaljuk az Ő vezetését?
Ezeken az ünnepnapokon szent gyülekezésnek kell lennie. Tehát nem pusztán
szünnap, munkaszüneti nap ez, hanem az istentisztelet napja. Arra adja az Úr,
hogy népe Vele való találkozásra gyűljön össze. Sokkal több az Úrtól való ünnep, mint a pihenés napja. Ez a feltöltődés
napja. Amikor odaállunk az Úr elé, igéjével élünk, és megtapasztaljuk, hogy
általa feltölti szívünket, egész lényünket. Tulajdonképpen minden nap ünnep,
amit az Úrral együtt tölthetünk. Mert egy napot az élő Úr jelenléte tesz
ünneppé. A mai nap is lehet ünnep, ha Vele töltöm, ha semmi nem lesz fontosabb
Őnála az én számomra. Máriának is az a nap volt ünnep, amikor az Úr Jézus
bement a házukba. És ezt az ünnepet Neki szentelte. Lába elé ült, és hallgatta,
itta a szavait. Ez az ünnep lényege, inni az Úr szavát, mert az az életnek
vize, ami megújít. Igyunk ebből a vízből, ne induljunk úgy neki a napnak, hogy
nem álltunk meg a forrásnál. Álljunk meg és éljük át, hogy élő vizet kapunk,
olyat, aminek az elfogyasztása után nem szomjazunk meg. Vagyis nem vágyunk
másra, mert az élő víz csillapítja lelki szomjúságunkat. Csábíthat a világ
sokféle kínálatával, de nem vonz, mert az mit az Úr adott ingyen, ahhoz fogható
nincsen.
Az Úr elrendeli a sátoros ünnep megtartását is. Ez hét napig tart. Milyen
csodálatos, egy egész hetet az Úrnak szentelnek és Vele töltenek. Hét nap Istennel. Ez fantasztikus. Hány napot töltesz az Úrral? Már a néhány perces istentiszteletet is
sokalljuk. Izráel egy hetet Istennel töltött, és az ünnepből megerősödve,
megújulva indult a hétköznapokba. A mi
ünnepeink fárasztóak, gyakran teljesen kimerítenek, mert nem az Úrral töltjük,
élvezeteinkre, szórakozásainkra fordítjuk azokat. Tölts minél több időt
Istennel, hogy több időd legyen majd a másikra is. Az Úrral töltött idő minőségi idő, kapcsolatmegújító lehetőség. Amikor az Úrral vagyunk,
az azt jelenti, hogy kapcsolatban vagyunk. Ebben az időszakban megtalálhatjuk
kérdéseinkre is a válaszokat.
A sátoros ünnep emlékeztette őket Isten szabadítására, gondoskodására és
vezetésére. Azért is adatik az ünnep, hogy megálljunk és végiggondoljuk, mit
tett a múltban értünk Isten. Sokszor reklamálunk, hol van Isten? De ha
nyugodtan, elcsendesedve végiggondoljuk életünket, meglátjuk benne Őt, és
felismerjük munkáját. Emlékeztek az egyiptomi szabadulásra, hála volt a
szívükben, amikor elbeszélték a következő generációnak. Amikor ezeket a
történeteket elmondták, nem magukról, hanem Istenről beszéltek, Őreá
mutattak. Nem saját tetteiket
nagyobbították, hanem rámutattak arra, hogy minden Isten munkája.
A legnagyobb ünnepünk a hét első napja, ezen mindig a szemünk előtt van, hogy mit tett értünk Isten. Elküldte Fiát, és odaadta a keresztre, és így kifizette
minden bűn-adósságunkat. Áldott legyen a
neve, van visszaút a pusztulásból, a halálból. Jézus az igazi segítség. De Ő a
reménység is, feltámadt, üzeni a hét első napja. Jézus kijött a sírból, győzött
a legnagyobb ellenségünk felett, és olyan megoldást hozott, amit senki más nem
tud kínálni. Jézussal van feltámadás és örök élet. Mindez hit által lehet a
miénk, élő hit által.
Tulajdonképpen a 36. vers kérdése előzi meg a házépítőről szóló példázat
elmondását (Lk 6,47-49). Ebből indul az egész. A kérdés: Miért mondjátok nekem:
Uram, Uram, ha nem teszitek meg azt, amit mondok. És ez a lényeg, nem teszitek meg, amit
mondok. Mert ez csak szájtanítványság.
Ha nem teszem, amit Jézus mond, akkor Ő nem is uram. Mert az Úr azt jelenti, hogy a
másik szava parancs a számomra. Ő a nagyobb, és amit mond, azt tennem kell. De
valóban teszem-e? Így Úr-e az életem számára Jézus?
Amit az Úr eddig a mezei prédikációban elmondott, nem egy szép irodalmi
alkotás, nem szórakoztatásból mondta, hanem azért, hogy alapja legyen az
életünknek. Konkrét céllal mondta, látja, hogy olyan bizonytalanul élünk, sodor
a szél ide-oda, Ő pedig egy szilárd talajt kíván adni. Tanításai, szavai jelentik
ezt a talajt. Kőszikla, amit mond, és az
erre épült élet stabilitást ad a mindennapokban. Aki megtartja, tehát nem csak hallgatja a beszédet, hanem megtartja, az a kősziklára
épített házépítőhöz válik hasonlóvá. Ezt az embert az különbözteti meg, hogy
mélyre ásott. Tehát a kőszikla mindkettőjük számára elérhető volt, mindkettő
előtt ott volt, az egyik fáradt, dolgozott, addig ásott, amíg meg nem találta.
A másik nem akart vele dolgozni, nem akart izzadni, fáradni, mint ahogyan
gyakran a mai ember sem akar izzadni. Fáradság nélkül szeretne eredményt
elérni. Azonban Isten azt mondta, orcád verejtékével eszed a kenyered. Enélkül
nincs, még a lelki életben sem. Azt jelenti ez, hogy az olvasott, hallott igén
gondolkodni kell. Újra elolvasom, átgondolom, és kérem a Szentlélek Istent, hogy tárja fel az ige mélységeit előttem. Mutassa meg az Atya feleletét a számomra.
Számomra az is fontos volt, hogy ne nézzünk másokra. Ne a mellettünk
építőkkel, a haladásukkal foglalkozzunk, hanem csak felfelé nézzünk. Aki alap
nélkül épített, az hamarább elkészült. De ne figyelj oda, hanem lásd meg, hogy alapra
szükség van. És az alap az Úr Jézus Krisztus. Ne figyelj mások gyorsabb eredményére,
mert viharok, próbák lesznek, és majd
azokban válik nyilvánvalóvá, hogy jól döntöttünk. Akkor látjuk, hogy kell az alap.
Az alap nélküli élet hamar elkészül, de gyorsan össze is omlik. Az alapra épült
élet megmarad örökre.
A bolond homokra épített...
A bolond homokra épített,
A bolond homokra épített,
A bolond homokra épített,
És a ház erősen állt.
És jött az eső és fújt a szél,
És jött az eső és fújt a szél,
És jött az eső és fújt a szél,
És a ház romokban állt.
Az okos sziklára épített,
Az okos sziklára épített,
Az okos sziklára épített,
És a ház erősen állt.
És jött az eső és fújt a szél,
És jött az eső és fújt a szél,
És jött az eső és fújt a szél,
És a ház erősen állt.
Te is építsd életed Krisztusra,
Te is építsd életed Krisztusra,
Te is építsd életed Krisztusra,
És a ház erősen áll.
És jöhet az eső és fújhat szél,
És jöhet az eső és fújhat szél,
És jöhet az eső és fújhat szél,
És a ház örökké áll!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése