Gyeplő

A

z ember a bűneset ellenére is Isten áldását hordozta magán, ennek következtében továbbra is életadó volt, vagyis sokasodni kezdett (1Móz 6,1-8). Az első versek nehezen érthetők, sokféle magyarázatot találtak már rájuk, azonban a lényeges üzenet az, hogy az ember összekeveredett nem a földről származó, tehát a láthatatlan világhoz tartozó lényekkel. Ez a keveredés nem Isten szerint való, hiszen ezáltal még jobban eltávolodik az ember Teremtőjétől. Azt is meg kell ebben látni, hogy Isten ellensége, a sátán mindent megtesz, hogy teljesen átkódoljon minket. Így most már genetikus úton is behatolt az emberbe, és irányítja gondolatait. A gonosz ma is mindent megtesz, hogy átformáljon minket. Az a terve, hogy emberalattivá változtasson, a maga irányítása alá vonjon.

Ez a keveredés gőgössé is tette az embert, mert már nem isteni származásáról tesz bizonyságot, hanem óriásokra, rendkívüli emberekre, hősökre vezeti magát vissza.  Tehát a gonosz mindent bevet, mit tehetünk ellene? A legjobb védekezés, ha mindenért az Urat dicsőítjük. Mert talán itt is történhettek volna másként a dolgok, ha az ember elutasítja a közeledést, ha azt tudja mondani minden szépségem az Úrtól van, és Őt dicséri. Már itt kezd a test a középpontba kerülni. Azonban mindig veszélyes dolog túlhangsúlyozni, hiszen a test a lélek nélkül halott. Önmagában nincs élete, az istentől kapott lélek teszi széppé, vonzóvá.

Azonban sem a keveredés, sem ez a testkultusz nem tetszik az Úrnak. Másrészt már itt is megmutatkozik, hogy Isten megengedi azt az utat, amit választunk. Ha neked a test a fontos, ha te nem akarsz több lenni, mint a test, tessék. Mára már látjuk is, mennyire átitat minket ez a gondolkodás. Sokan rájöttek, hogy a test az üzlet, belőle lehet megélni, általa lehet másokat manipulálni, a testre kihegyezett életfelfogással lehet karriereket jósolni. Az emberek a testet csodálják, hiszen legtöbbször a testi kinézet és képességek alapján keresnek a fiatalok is bálványokat maguknak. Már nem Isten, de nem is az Úrtól kapott lélek a lényeges, csupán a test. Mennyi nyomorúságot hoz is ez az életforma. A lélekről megfeledkezünk, mert az nem látványos, nem hoz pénzt, nem lehet belőle megélni. Kérjük Urunkat, állítsa helyre életünkben a helyes gondolkodást, a helyes értékrendet, és lássuk meg, hogy a lélek tesz emberré. Ma már tudjuk, hogy igazán a pünkösdi Lélek, a Szentlélek az, aki emberré, új emberré, krisztusi emberré képes formálni. Fektessünk nagyobb hangsúlyt lelkünkre. Mondhatnám, törődjünk többet lelki egészségünkkel.

Isten kimondja, az ember csak test, vagyis testi beállítottságú, ezért korlátok  közé helyezi az élettartamot. Százhúsz esztendő, ami azt jelenti, hogy ennyi a legmagasabb élethatár, amit a földön élhet az ember. A mai tudomány is bizonyítja, genetikailag lehetséges a százhúsz esztendő, azonban mi egyre nyirbáljuk, és már csak néhány évtizedet élünk belőle. A testközpontú életszemlélet rövidíti az életünket. Rövidítjük a magunkét és egymásét is. A szenvedélyek, a túlhajtott életmód, a stressz mind nyirbálja az életünket. Azonban Isten kegyelme által ki lehet ebből lépni, lehet másképpen élni.

Isten látta az ember szívét, tehát Isten nem a testalkatunk alapján, nem a külső szerint ítél meg bennünket, hanem a szívünk, vagyis a belsőnk alapján. Sajnos ott semmi jót nem lát az Úr, csak gonoszt. Ez az állapot nem változott, csak az Úr képes megváltoztatni szívünket. Az Őáltala elvégzett szívcsere és a felülről való születés képes mássá tenni a szívünket. Vigyük elé a szívünket ma is, kérjük, tisztítsa meg, mert minden problémánk oka a szívünk állapota. Nem külső bajok nyomorítanak minket, hanem a saját szívünk.

Isten el akarja törölni az embert, azonban látjuk, hogy igazságánál és bánatánál is nagyobb a kegyelme. Mert itt beiktatódik egy „de”, és ez a de a kegyelem. Ez a kegyelem Noéban ölt testet. Isten rajta könyörül, ő tapasztalja meg, hogy Istenre a legnehezebb időkben is lehet támaszkodni. A kegyelem majd az Úr Jézus eljövetelében nyilvánul meg a legszebben, és jelzi, Isten szereti és menti az embert. Mindent, amit a gonosz tönkretesz, Ő helyre kívánja állítani.

A problémák az újszövetség idején sem oldódtak meg teljesen (Jak 3,1-6). Hiába teltek el évezredek, az ember nem javul meg, csakis a megtérés által van esélye a változásra. Sem a kultúra sem a nevelés önmagában nem teszi újjá az embert. Jakab leírja az egyik nagy problémát, a beszédünket. A nyelvünk kicsi tag, mégis nehezen irányítható. Gyakran kicsúszik a kezünkből, hiszen rengeteg problémát a nyelvünknek, a beszédünknek köszönhetünk. Annyira nagy problémának látja a szentíró, hogy egyenesen tökéletesnek mondja azt, aki a nyelvén képes uralkodni.

Hogyan uralhatjuk a nyelvünket? Csakis úgy, ha a kormányt vagy a gyeplőt átengedjük Jézus kezébe. Ő képes a nyelvünket féken tartani és úgy irányítani, hogy szavaink áldást, gyógyulást, békességet jelentsenek környezetünk számára. Bűnbánattal kell Urunkhoz járulni és kérni, vegye kezébe a gyeplőt, mert én nem vagyok képes kézben tartani nyelvemet. Azonban az Úr ezt a testrészünket is kész újjá tenni, megtisztítani, mint Ézsaiás életében. Az Ige parazsa tisztíthatja meg szívünket és a szánkat. Engedjük, hogy ez megtörténjen. Mert ha ez végbemegy, példák lehetünk a beszédben is.

Teremts bennem tiszta szívet

Teremts bennem tiszta szívet, ó, Uram!

Az erős lelket újítsd meg bennem!

Ne vess el engem a Te orcád elől,

Szentlelked ne vond meg tőlem!

Támogass az engedelmesség lelkével,

Szabadításod örömét add nekem!

Isten áldásával.