Hol van a testvéred?

F

olytatódik a kezdet üzente, hiszen napok óta a kezdetről olvasunk (1Móz 4,1-15). Már eddig is sok üzenetet kaptunk, ám ma folytatódnak a kezdet történései, amelyek megmutatják számunkra, a bűneset komolyságát. Ami a bűnesetkor történt nem mese vagy mítosz, hanem a mai napig életünket befolyásoló esemény. A bűnesetkor az ember lényét érintő fertőzés történt. A lényébe hatolt a bűn, ami a következő generáció életében is megjelenik, immár nincs ember, aki függetleníteni tudná tőle magát. Az első emberpár engedetlensége az egész emberiség minőségét és sorsát meghatározza.

Mai történetünkben látjuk, hogy Isten állja a szavát. Az engedetlenséget követően is tartja ígéretét és ezáltal Ádám és Éva gyermekáldásnak örülhet. Azonban ennek megtörténte előtt egymás mély megismerése megy végbe. Olyan jó olvasni, Ádám ismerte feleségét, tehát megismerte egész személyiségét, nemcsak a testét, hanem a lelkét is. Vajon mi ismerjük-e egymást? Tudjuk-e kicsoda a másik? Vagy talán csak élünk egymás mellet és csak annyi a lényeg, ami hasznot a másik hajt a számunkra? Ismerem-e Istent? Mert a megismerés szava Isten megismerésére is utal, azt fejezi ki, hogy nemcsak tudok róla, hanem ismerem, személyes kapcsolatom van Vele.

Kain születésekor nagy az öröm, szinte ujjong Éva, mert átélte, hogy az élet rajta keresztül tovább árad. Életadó lett. Öröme határtalan, ki is fejeződik Kain elnevezésében is, amely azt jelenti: nyereség. Igen, Kain nyereség és áldás. Ami önmagában nem baj, hiszen a gyermekáldás mindig nyereség. Azonban Ábel érkezésekor már nyoma sincs ennek az örömnek. Elnevezése is kifejezi ezt, hiszen az Ábel jelentése, lehelet, semmiség. Ez a probléma, Ábel már nem nyereség, nem, áldás, ő már a gond kategóriába tartozik. De sokan gondolkodnak így, az első áldás, és talán meg is maradnak az egynél, a többi, ha érkezik, már gond.  Milyen jó, hogy Isten nem így gondolkodik, mind fontosak vagyunk a számára.

A sztárolt fiú azonban nemsokára gyilkossá válik. Micsoda tragédia, pedig csak az Istenben való kételkedéssel kezdődött, és testvérgyilkossággá fajul.  Mindketten áldozatot visznek. Meg kell jegyezni, hogy Ábel a juhok legjavából visz, tehát átéli, hogy bűnös. Tudja, hogy a bűnért véres áldozatot kell bemutatni. Egyben hiszi, hogy Isten megbocsát, ha bűnbánattal és áldozattal közelít Hozzá. Kainnál ezt nem látjuk, ő csak a föld terméséből visz, ami hálaáldozat, de nincs jelen a bűnbánat motívuma. Nem úgy megy, mint akinek bűnbocsánatra van szüksége. Tehát neki a szívében van a probléma. Amikor Isten Ábel áldozatára tekint, megsértődik. Hogyan lehet, hogy Isten nem őt favorizálja? Hogyan lehet, hogy Istennél nem ő az első.  Kain nem akar második lenni. Jó, ha Isten őt is szereti, de ott van a szívében, hogy őt jobban szeresse. Mi is gyakran így vagyunk, engem szeressen az Úr jobban. Riválist látunk egymásban, mert nem látjuk az Istentől kijelölt helyünket. Az ezüstérem is szépen csillog, Kain ezt nem akarja észrevenni. Nem baj, ha az Úr a testvéremnek más feladatott, vagy több javat ad. Én örülök neki, sőt segítem őt, bár ez lenne mindig a szívünkben.

Isten keresi Kaint, keresi haragvó gyermekét, de Kain nem akarja meghallani az Úr szavát. Kap lehetőséget a gonosszal szembeni ellenállásra. Figyelmeztetés számunkra is, hogy a bűn az ajtó előtt áll, igen keresi, mikor csaphat le ránk. Azonban mi már egy másik ajtó előtt állóról is tudunk, Ő pedig nem más, mint az Úr Jézus. Ő az ajtónk előtt áll és zörget, rajtunk áll kit engedünk be. Nyissuk meg Jézus előtt az ajtót, és akkor a bűn kívül marad. Ahol Jézus az Úr, ott a bűn elveszíti hatalmát. Mert Jézus győzött a bűn felett.

Kain azonban nem az Úr előtt nyitja meg a szívét, ezért a gonosz legyőzi őt, és végül megöli testvérét. A gonosz, embergyilkos. Mindig azt susogja a szívünkbe, hogy akkor leszünk boldogok, ha a másiktól megszabadulunk. Azonban ez hazugság. Nem a másik léte a boldogtalanságunk oka, hanem a bűn szívünkben való jelenléte. Ha a másik embert eltávolítjuk, a bűn marad. Tehát a szívünket kell megtisztíttatni, a bűnt kel eltávolítani, erre pedig egyedül csak Jézus képes. Kérjük Őt, tisztítsa meg szívünket a bűntől.

Kain úgy gondolja minden rendben, amikor elrejti Ábel holttestét, azonban elfelejti, hogy van az életnek felülnézete. Mielőtt bármit teszünk felfelé is nézzünk, mert Isten látja életünket, figyelemmel kíséri lépteinket.

Isten kérdése hozzánk is szól: „Hol van a testvéred?” Tudom-e hol van a testvérem? Tudom-e mi van vele, hogy van? Tudom-e hol van, mi van lelki testvéremmel, aki már rég volt a templomban, akiről már rég nem hallottam semmit? Felelősek vagyunk egymásért. Mit válaszolok az Úr kérdésére?

A Jakab levél rámutat arra a magatartásra, ami a fenti történetben szereplőknél hiányzott (Jak 2,8-13). Mégpedig az Úrtól megadott sorrend betartása. Első legyen az életemben az Ő, vagyis Isten, a második pedig a felebarát, én pedig legyek a harmadik. Aki eszerint él, az nem válik személyválogatóvá, mert mindenkiben meglátja a felebarátot és maga elé engedi.

Az úr gyermekei már a szabadság törvénye szerint élhetnek. Vagyis nem kötelező szeretnem, hanem szabad, mert átéltem, hogy engem, bűnös embert is szeret az Úr. Nekem is megkegyelmezett Krisztusért, így én is megbocsátok, én is irgalmas leszek. Aki megtapasztalta az Úr irgalmasságát, maga is irgalmassá válik.

Szólsz hozzám, Istenem

1. Szólsz hozzám, Istenem, s én választ adni készen Mármár megindulok, hogy rád bízzam magam, De látod, köt s lehúz még régi csüggedésem, Áldd meg ma lelkemet több hittel, ó, Uram.

2. Sok szép ígéretem, ó, hányszor megtagadtam, A nagy fogadkozást, hogy csak tiéd szívem. A bűnös gyengeség bús rabjának maradtam, És törvényed szerint nem éltem semmiben.

3. Ha jót tettél velem, ha áldva látogattál: Én nem dicsértelek s nem hirdettem neved; Nem értettem, mikor szenvedni, sírni hagytál, Hogy ha szeretsz, miért sújt vessződ engemet?

4. Köt még a földi jó, a bűn, a földi örvény, S tehozzád bűnömért, lásd, el nem juthatok. A béklyó súlya nyom, levetném, összetörném, De lelkem gyenge még s jaj, összeroskadok.

5. Más nem tanít meg rá, csak égi bölcsességed, Hogy bölcsen bízzak és szolgáljak úgy neked. Mit érek nélküled? Add, hogy imádva téged, Bús, gyarló bűnös én, hadd légyek gyermeked.

6. Nagy lelked élt, Uram, a prófétás időkben, Az fénylett át a szent s apostol életén; Áldj meg s kegyelmedet reám is töltsd ki bőven, Hogy Jézust nézzem és ővéle győzzek én.

Isten áldásával.