I
|
sten ítéletei
mindig jók, ezt látjuk most, Sodomával kapcsolatban is (1Móz 19,1-11). Ő
sohasem téved, mert jól látja, felülről látja az életünket. Ábrahám
reménykedett, hogy nem olyan rossz a helyzet, ahogyan Isten véli. Mert mi
mindig jobbnak gondoljuk az állapotunkat, úgy véljük nincs olyan nagy baj. Azonban akkor járunk jól, ha elfogadjuk az Úr
ítéletét felőlünk. Az vezet jó irányba
amikor ki merjük mondani, úgy van Uram,
amint a sziroföníceai asszony is kimondta Jézus előtt: „Úgy van, Uram, de
azért az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból” (Mk
7,28). Önmagunk ilyen őszinte vállalása a gyógyulást, az újrakezdést indítja
el.
Lóttal, régi ismerősünkkel találkozunk Sodomában, ott ül háza ajtajában,
szépen csendesen. Úgy tesz mintha minden rendben lenne, vagy talán beleidomult
Sodoma erkölcsi világába? Ha ő nem is úgy élt, de megszokta és elfogadta. Mert
mindent meg lehet szokni, aztán ő nem is az élet minőségére figyelt, nem az
emberek életformája volt a fontos, hanem a jó megélhetés. Becsapódunk, ha csak
ez a szempont, az életünk fogja megsínyleni, ha csak a több kereset, a nagyobb
haszon a kényelmesebb élet a szempont. Ha csak ezeket tartjuk szem előtt
munkahelyválasztásnál is sok kísértésnek, lelki gyötrelemnek tehetjük ki
magunkat. A gonosz senkit nem kerül el, mindenkibe bele akar marni. A sátánnak
is kell a sikerélmény, és az adja számára a legnagyobbat, amikor egy hívő
embert tud a mélybe ráncigálni, vagy beszennyezni. Tehát Lót olyan tehetetlenül
ül ott, mert mit lehet itt tenni, örüljünk, ha élni hagynak, azonban ne
feledjük, el lehet menni Sodomából is. El lehet menni, ott lehet hagyni, ámbár
nem könnyű, ezt látjuk, Lótnál is. Inkább gyötrődik belül, de képtelen felállni
és kimenni onnan.
Így azután megtapasztalja a város teljes sötétségét, és még az élete is
veszélybe kerül. Ő befogadja az Úr követeit, benne még nem halt ki az
érzékenység, a vendégszeretet. Emiatt kerül veszélybe. Azonban az Úr követei
megmentik az életét. Megdöbbentő, amikor teret engednek a természetellenes
vágyaknak, azok terjednek, mint a járvány, és egy idő után egy egész város
lakosságát képesek megfertőzni. Megrázó, hogy Lóton kívül ezt a magatartást
mindenki elfogadja. Azt is látni kell, hogy a gonosz vágy, ha nem elégül ki,
pusztítani és ölni is képes. Jó tudnunk azonban, hogy van megoldás. Nem az a megoldás,
ha teret engedünk neki, hamis szabadság tudattal, hanem Jézus Krisztus
szabadítása. Ő kész megszabadítani ebből a szenvedélyből is a megkötözöttet,
van hatalma új, szabad élettel megajándékozni. Az a szomorú, hogy Sodomában
senki nincs, aki szabadulni akarna, számukra ez a természetes élet. A követek
személyében Isten elküldte számukra is a segítséget. Az evangélium által,
számunkra is elküldte az Úr a segítséget. Jézus a mi Segítőnk.
Pál vágyott a Thesszalonikaiak után, azonban a sátán mindent igyekezett
megtenni, hogy ő ne jusson el ismét hozzájuk (1Thessz 3,1-4). Azonban Pál
talált megoldást, elküldte Timóteust hozzájuk, azzal, hogy az evangélium által
erősítse és bátorítsa őket. Pál felismerte, hogy a hitre jutott embernek
rendszeres lelkigondozásra van szüksége. Lelkünket is mindennap karban kell
tartani, ennek az eszköze a Szentírás és az imádkozás.
Mivel a hitnek sok ellensége van, ezért erősíteni, bátorítani kell a
tanítványokat. Ezt a folyamatot az Ige hirdetésével lehet elvégezni. Az Igével
való állandó élés erősít meg bennünket. Naponta szükségünk van Isten Igéjének
az olvasására, és a minél gyakoribb gyülekezeti alkalomra. Mert nemcsak az
otthoni csendesség a fontos, hanem a gyülekezet közösségében való részvétel is.
Mert ott erősödhetünk egymás hite által.
Pál soha nem hitegette az újonnan alakult közösségeket. Nem mondta, hogy
békés nyugodt élet vár rájuk, hanem felhívta figyelmüket a szenvedésekre, az
üldöztetésekre. Nekünk is komolyan kell venni, hogy ebben a világban
nyomorúságunk van, de az Úr legyőzte a világot. A világ nem barát, hanem
gyakran ellenség, mert el akar az Úrtól szakítani. Nekünk azonban győztes Urunk
van. Meneküljünk ma is az Ő oltalmába. A Hozzá menekülés azt jelenti, amikor
Hozzá tartok, eltávolodom a világtól. Közeledjünk ma is az Úrhoz.
Ó, terjeszd ki, Jézusom
1.
Ó, terjeszd ki, Jézusom,
Oltalmazó szárnyad,
És csitíts el szívemben
Bút, örömöt, vágyat!
Légy mindenem, légy fényem:
Sötéten jő az éj.
Nagy irgalmadból élnem
Szüntelen Te segélj!
2.
Ó, mosson meg az értem
Bőven hullt, drága vér!
Új lélekért könyörgök,
Újult akaratér’.
Kicsik, nagyok mind kérünk:
Őrködj vigyázva ránk!
Békességedbe térünk:
Te áldd meg éjszakánk!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése