2014. május 1., csütörtök

Bárány külső, sárkány belső?

L
áttuk tegnap, hogy Isten megadja mindenki számára az új élet lehetőségét (Jób 27,11-23). Felkínálja nevének segítségül hívását azoknak is, akik nem ismerik Őt, akik gonoszul élnek. Rajtunk áll, hogy élünk-e a kegyelemmel, és megragadjuk-e azt. Isten keresi az elveszetteket, és meg akarja őket menteni, azonban nekem kell meglátni, hogy segítségre szorulok. Gyakran az a probléma, hogy nem látjuk a bajt bajnak, nem vesszük komolyan, hogy rossz irányba haladunk, vagy úgy gondoljuk, magunk is megoldjuk a problémát. Azonban ez önbecsapás, hiszen azért nem haladunk évek óta előre, azért nincs megoldás, növekedés, mert egyedül képtelenek vagyunk szabadulni, legyőzni betegségünket, szenvedélyünket, régi természetünket. Meg kell látnunk, hogy Isten beavatkozására van szükségünk, arra, hogy eltávolítsa a kőszívet, és hússzívet adjon a helyére.
Azt is látni kell, hogy azért nem mindegy, hogyan élünk, mert az életünk gyermekink számára mintául is szolgál. Ők követik életünk vezetését, gyakran nem is tudatosan, csak amilyen magatartásminta éveken keresztül beléjük ivódott, az övék lesz. Ők is hozzánk hasonlóan fogják megoldani a problémáikat, és úgy reagálnak az élet kihívásaira, ahogyan tőlünk látták. Jó, ha a rossz döntéseket át tudjuk beszélni, ha merjük vállalni azt, ami nálunk nem vált be, amit elrontottunk. Sőt, az volna a jó, ha látnák, miként alakult át az életünk Jézus Krisztus által. Ha meglátnák, hogy az új élet új magatartásformát, új döntési és megoldási készséget is eredményez. Legyen a krisztusi életvitel is minta a számukra, lássák meg az életünkben, hogy Krisztussal lehet másként, mint ahogy eddig tettük. Ne feledjük: amit vetettünk, azt fogjuk aratni. Ha evangéliumot vetünk, akkor annak a gyümölcsei válnak nyilvánvalókká.
Jób rámutat, hogy a gonoszok élete eltévesztett élet, mert Isten nélkül nem tudnak kiteljesedni. Azok az értékek, amikre építettek, hiábavalóvá lesznek. Másrészt a vagyon, a földi javak nem mentik meg lelkünket. Többre van szükségünk, és ezt a többletet az Úrba vetett hit adhatja meg a számunkra. A bolond gazdagnak is szembe kellett néznie élete végével, azzal, hogy amikor a vagyon jelentette számára a beteljesülést, elvétetett az élete. Ebben a példázatban Jézus arra is rámutat, hogy aminek élt, amit kínosan gyűjtögetett, halála után elkallódott. Gyakran látni, hogy a következő generáció a könnyen jött javakat könnyen el is szórja, számára már nem igazán érték, mert nem küzdött meg érte, csak az ölébe hullott. Az idő előtt kikért örökségen nincs áldás.
A sárkány nem adja fel a küzdelmet, ő soha nem adja fel, mindent megtesz, mindent mozgósít célja elérése érdekében (Jel 13,11-18). Felhatalmazta a fenevadat, aki nagy sikerre tett szert a föld lakosai között. Most egy másik fenevadat hív elő, ami az elsőt erősíti, mintegy a prófétája lesz. A fenevad hatalma vallásos formát ölt. A sárkány úgy látja, szükségük van az embereknek vallásra. Tehát nagyon ravasz a gonosz, nem elveszi az emberektől a hitet, hanem átformálva adja meg nekik.
Ez a második fenevad hasonlít a Bárányra, külsőre az Ő tulajdonságait hordozza magán, de belülről más, mert úgy beszél, mint a sárkány. Vagyis úgy tűnik, a sárkány átalakítja az egyházat, külsőleg Isten népének néz ki, de tartalmában, lényében már nem az. Az egyház kiszolgálja a világi hatalmat, Jézus helyett az első fenevadat dicséri, és eléri, hogy a föld lakosai az első fenevadat imádják. A hamis próféta Jézus helyett az első fenevadat állítja az emberek elé megmentőként. Már nem Jézusban hisznek, hanem a fenevadban. És, hogy a megtévesztés teljes legyen, csodákat is tesz.   
Teljes hatalomra tör a fenevad, Krisztus imádatát magának igényli, és aki ennek nem tesz eleget, azt megölik. Mint régen, úgy a fenevad idejében is lesz képmás, ami előtt le kell borulni, és ez a képmás beszélni is fog. Így veszik rá az embereket az imádására - aki nem hajlandó előtte leborulni, azt megölik. Milyen jó, hogy erre fel lehet készülni, kérhetjük Urunk oltalmát és segítségét, hogy képesek legyünk megállni mindvégig a hitben. Sőt, kérjük, hogy már most könyörüljön, vegyük észre a gonosz megtévesztéseit, mert az Ige azt mutatja, hogy ez a megtévesztés folyamatosan megy. A gonosz az idő múlásával egyre inkább átformálja az egyházat, és Krisztus lelkülete helyére a sárkányét teszi. Könyörüljön az Úr, hogy meglássuk az átalakulást, és elutasítsuk.
Csendesedjünk el és nézzük meg, nem vagyunk-e már mi is úgy, hogy külsőre még a Bárány jegyeit hordozzuk, de belül már nem az Övéi vagyunk. Milyen a gondolkodásunk? Milyen a beszédünk? Ez a fenevad a beszédében árulta el, hogy a sárkányhoz tartozik. Mit és hogyan beszélünk két istentisztelet között? Mi a legfontosabb témánk - ez mind elárulja, hova tartozunk, mert a szív teljességéből szól a száj. Vagyis a szánk mindig azt szólja, amivel tele van a szívünk. Bárcsak mindig az evangélium szólalna meg ajkunkon.
Azt is látjuk, hogy a két fenevad által a sárkány diktatúrát, totális államot valósít meg. A gazdasági élet is teljesen a kezében lesz, tehát egykézi irányítás fog folyni.  Arra is rávesz mindenkit - tehát nem biztos, hogy erőszakot alkalmaz, hanem úgy alakítja a dolgokat, hogy az emberek azt hiszik, ez a fejlődés útja, óvatlanul mindent megtesznek, bélyeget felvesznek magukra, és csak akkor döbbennek rá, hogy ki vannak szolgáltatva. Jó, ha figyelünk, és bízunk az Úrban. Azonban azt is lássuk meg, nem lesz ez könnyű helyzet, hiszen aki Krisztushoz ragaszkodik, könnyedén munka nélkül marad, és kiszorul a gazdasági és egészségi háló védelme alól. Azonban Jézus azt mondta, Ő velünk lesz a világ végezetéig. Ezért ne aggódjunk a holnap felől, mert az Úr gondoskodik népéről.



Egyedüli reményem


1. Egyedüli reményem, Ó, Isten, csak te vagy; Jövel és nézz meg engem, Magamra, ó, ne hagyj! Ne légy tőlem oly távol, Könyörülj hű szolgádon, Úr Isten, el ne hagyj!
2. Ha a nehéz időkben Elcsügged a szívem, :/: Vigasztalást igédben, Uram, te adj nekem! Ha kétség közt hányódom És mentségre nincs módom, Te tarts meg, Istenem!
3. A földön ha elvesztem Szerelmem tárgyait, :/: Maradjon meg mellettem Szerelmed és a hit; Csak azt el ne veszítsem, Mi benned, ó, Úr Isten, Remélni megtanít!
4. Földi jó és szerencse Mulandó, mint magunk, :/: De a hit drága kincse Örök és fő javunk; Hitünk áll rendületlen, Hogy Isten véd szüntelen: Élünk vagy meghalunk.
5. Uram, a nyomorultat, a gyöngét el ne hagyd, :/: Az árvát, elhagyottat Gyámolítsd te magad! A szegényt, ki remélve Csak reád néz az égre: Úr Isten, el ne hagyd!



Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése