Az Orvos

N

em könnyű a próféta és a tanítványa élete, súlyos események beindítójává lesznek (2Kir 9,1-37). A tanítvány megy engedelmesen, és felkeni Jéhút, aki az Úr eszköze lesz. Mert az ige beteljesedik. Mivel Aháb háza népe nem tért meg, eljött az ítélet ideje. Nem váratlanul érkezik ez, mert az Úr szól előre. Itt is Illés, majd Elizeus szolgálatai által mindent megtett értük. Volt idő az életük megváltoztatására, az Úr szavának komolyan vételére. De ők nem hallgattak Istenre, nem távolították el a bálványokat, hanem még jobban kiépítették a kultuszukat. Inkább üldözték az Úr prófétáit, minthogy szívüket szaggatták volna meg. Hány üzenetet halottak, mennyi csodát átéltek, de mindig az Urat tették felelőssé. Azt mondták, az Úr az oka, Tőle van a baj. Pedig a baj azért volt, mert letértek az Úr útjáról.

Annyi nagyszerű dolgot vitt már az Úr végbe, oly sok bizonyságot hallottunk, vegyük őket komolyan. Mert mindig megvan a következménye annak, ahogyan élünk, amit teszünk. Azért jelez az Úr, hogy végre felismerjük Őt, és leboruljunk Előtte. Nem a menekülés vezet megoldáshoz, hanem az, ha odaborulunk Elé. Ő vár ránk, és ha megyünk, szívünk békességre lel. Sokan keresik a békességet, az oltalmat, de nem találják. Miért? Mert mindig emberektől várjuk ezt, pedig az igazi elrejtettség az Úrnál található. Menjünk Hozzá, és megtapasztaljuk ezt, ki nem mondható békesség tölti be az Úrhoz visszatért embert. Aki teljesen átadja Neki a szívét, más emberré lesz.

Ne menjünk mi sem máshová, ne keressük embernél vagy különféle pótszerekben a megbékélést, hanem menjünk az Úrhoz. Az Úr Jézus mindig hívogatott, jöjjetek énhozzám, de ezekkel a szavakkal nem az élet magaslatain járókat, nem a rendezett életűeket kereste, hanem a mélységben levőket. Ő a bűnösökhöz és a betegekhez jött, mert nekik van szükségük orvosra. Ha lelked beteg, jöjj Hozzá, mert Ő meg tud gyógyítani. A gyógyerő, vagy másképp, az orvosság az ige. Csodálatos szer ez, nincs olyan baj, amit meg ne tudna gyógyítani, de ahogyan az orvosságot be kell venni, úgy az igével is rendszeresen kell élni.

Urunk a betegeket várja, mert Ő az egyedüli, az áldott Orvos. Jöjj, ne tétovázz, keresd fel Őt, úgy, amint tette ezt a vérfolyásos asszony, érintsd meg hiteddel a lényét, és megszabadulsz, békességre jutsz. Jézus teljes gyógyulást kínál ma is a számunkra. Izráel királyai azonban elutasították az áldott Orvost, a bálványokban bíztak, tőlük várták életük gyógyulását, a bajban segítséget. A pergamoni gyülekezetet is az Aszklépiosz-hit fenyegette, ő volt az orvoslás istene. Kihez fordulok, kitől várom gyógyulásom, segítségem? Az Úrhoz bátran mehetünk, mert Ő nem küldi el azt, aki Hozzá megy. Senkit nem küld el, így hát menjünk, és kérjük drága kegyelmét.

Az apostol nem függ emberektől, nem mások véleményéhez, elvárásához igazodik, hanem mindenben az Úrra figyel (1Kor 9,19-23). Számára egyedül az a fontos, hogy minél többeket megnyerjen az Úr számára. Az apostolt a szolgálat élteti, De nem is önmagában a szolgálat, hogy elmondhassa, hány helyen járt, mennyi gyülekezetet alapított. Az ő szíve Krisztusért, ezért a drága kincsért dobog, és az a vágya, hogy minél több ember szívét az Úrhoz irányítsa. Pál azért munkálkodik, hogy Krisztus foglyaivá váljanak az emberek. Ha minél többen megszeretik Jézust, az minőségi változást hoz majd a mindennapi életbe is.  Krisztusban egymáshoz is közelebb kerülünk, az Ő szeretete átformálja a szíveket, új meglátást és új megoldást ad. Krisztus megoldása mindig a megbocsátáson és a szereteten alapul.

Minden tőle telhetőt megtesz Pál, hogy a zsidókat és a nem zsidókat is megnyerje Krisztusnak. Az a szíve vágya, hogy mindenki Őt kövesse. Miért? Mert Általa menekülhetünk meg a bűn hatalmától és a kárhozattól. Jézus Krisztus a megmentő. Ebben a megmentő munkában szolgál Pál, a megmentés eszköze az evangélium hirdetése. Isten a jó hír által menti meg az embert. Korábban így mondta: az ideghirdetés bolondsága által. És Pál vállalja, hogy bolondnak nézzék az Úrért, mert tudja, hogy a lenézett ige Isten ereje, általa üdvözíti azokat, akik hit által fogadják.

Pál számára a krisztusi hit életforma, nemcsak beszél, hanem maga is éli, amit hirdet. Pontosan úgy, ahogyan az Úr Jézus is tette. Ő is mindent megélt, amit az övéinek tanított. Lehajolt a lepráshoz, és megérintette, szóba állt a bűnös asszonnyal és hirdette a bűnbocsánatot a számára, a feloldozást, az újrakezdést. A kereszten odafordult a latorhoz. Így fordul hozzánk is, és kéri, legyünk mi is mindenkinek minden. Ne tegyük lejjebb a lécet, és legyen a vágyunk a lelkek megmentése. Ne elégedjünk meg azzal, ha jól élnek az emberek, ha van munkájuk, ha mindent megszerezhetnek, mert ez önmagában kevés. Istenre van szükségünk, az élő Istenre, a Vele való élő közösségre. Mert ezt vesztettük el, és enélkül boldogtalanok vagyunk. Ne higgyünk az ördög kampányának, aki arra biztat: szerezz meg mindent, érj el, amit csak tudsz. Nem kell mindenkinek minden, az életre van szükségünk, és az Élet Krisztus. Lehet élni a modern technika vívmányai nélkül, de Jézus nélkül nem. Ha valaki az egész világot megnyeri is, de a lelkében kárt vall, mit is ér neki mindaz, amit megszerzett? Jézusra van szükségünk, Őt szomjazza a lelkünk. Jöjj és igyál az élet vizéből, amit ingyen kínál az Úr. Ez a víz, a Szentlélek megelégíti majd a szívedet.

JÖJJ EL AZ ÉLET VIZÉHEZ

1.

Jöjj el az élet vizéhez,

Nélküle szomjas a szív!

Átok alól szabadulsz itt,

Hű Urad Ő, aki hív.

Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád

Béke a földön, az üdv odaát!

Itt van az élet, a forrás!

Nincs sehol és soha más!

2.

Jöjj újulásra, e vízben

Új a hit és szeretet.

Eltűnik itt, ami régi,

S kezded az új életet.

Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád

Béke a földön, az üdv odaát!

Itt van az élet, a forrás!

Nincs sehol és soha más!

3.

Jöjj hát az élet vizéhez,

Jézus kínálja neked,

S árad az élet belőled,

Kútfeje lesz a szíved!

Jöjj hát, siess! Jöjj, vár reád

Béke a földön, az üdv odaát!

Itt van az élet, a forrás!

Nincs sehol és soha más!

Isten áldásával.