A
|
z Úr igéje
szól az Izráellel szomszédos népekhez is (Zak 9,1-17). Damaszkusz neve ma is
ismerősen cseng, szinte mindennap találkozunk a nevével a híradásokban. Tudniuk
kell, hogy Isten őket is látja, szemmel tartja. És ez ránk is érvényes, az Úr
szemmel tart, vagyis nincs életünk elrejtve előle. Semmit nem cselekedhetünk
titokban, nem gondolhatjuk, csak mi tudjuk, senki más. Isten elől nincs elrejtve
semmi. De jelenti azt is, hogy Isten szemmel tartja övéi életét, így nem kell félni,
mert mindig jelenlétében vagyunk. Aki Hozzá tartozik, Isten jelenlétében élheti
meg minden pillanatát.
Az Úr mindenkit szemmel tart, azokat is, akik az Övéi, és azokat is, akik
nem hisznek Benne. Bármilyen bölcsek is, mondja az ige, Isten látóterében
vannak. Az ember bölcsnek gondolja magát, és úgy képzeli, ő elég, nincs
szüksége senkire, mert maga megold mindent. Ám az élet nem ezt
bizonyítja. Nem tudjuk megoldani az élet
fontos kérdéseit, újra és újra ugyanazokkal a problémákkal birkózunk, de nincs
megoldás. Vagyis, van megoldás, de ezt Isten készítette el, és akkor lesz a
miénk, ha elfogadjuk, ha rádöbbenünk, segítségre van szükségünk.
Azt is meg kell látnunk, mennyire nem változunk, ahogyan Tírusz a hatalmas
építményekben és az aranyban és ezüstben bízott, úgy a mai ember is. Semmit nem
változunk, nem akarjuk meglátni, hogy nem érdemes halmozni, nem érdemes a gazdagságra
építeni. Mi már építhetünk a kegyelemre, ami olyan stabilitást nyújt, mint a
kőszikla. Isten kegyelme teszi hosszú távon kiszámíthatóvá és biztonságossá az
életünket.
Az önmagával és környezetével bajlódó nép örömhírt kap. Örvendj nagyon,
ez a felszólítás. Minek örvendjen? Királya érkezik hozzá. Azt jelzi, Isten
törődik velük. Jelen pillanatban nincs király Júdában, ezért fontos a prófécia.
Lesz király, Isten gondoskodik népéről, és olyan király lesz, aki megmenti őket. A
Megmentő, a Messiás érkezik meg személyében. Adventben nekünk is szól az ige,
örvendj, mert királyod érkezik. Nem a Mikulás, nem a fenyőünnep, hanem életünk
Királya. A legnagyobb uralkodó, Aki valaha is járt a földön, az Élet Fejedelme.
Ez a Király hozzád jön, személyesen téged látogat meg. Bizony, kicsi az
esélye annak, hogy a világ legnagyobb vezetője betoppanjon lakásunkba, ám a
királyok Királya betér hozzánk. Ő nem kerül el, mert ismer, és fontos vagy a
számára. A társadalomban nagyon kevés embernek vagyunk fontosak, az államnak az
a lényeges, amit megtermelünk, amit befizetünk, de nem mi személyesen. Ám
Istennek mi vagyunk a fontosak, életünkért életet adott.
Ez a király az Úr Jézus. Fogadjam Őt be ezen az adventen, nyissam meg Előtte az ajtót. Ő nem úgy jön, mint az
emberek, Ő alázattal és békességgel érkezik. Nem leuralni akar, hanem
megmenteni, az Ő uralkodása áldást jelent. Minden földi uralkodó hadsereget
épít, fegyverekre támaszkodik, ám a Megváltó nem. Ő elpusztítja a
fegyvereket. Az igazi Szabadító nem
háborút indít, hanem békét teremt, béke csak ott lehet, ahol megszűnnek a fegyverek. Jézus eltávolítja a fegyvert, ma ebből élnek
sokan. Jézus békét hirdet minden nép számára, békéjének forrása a kereszt,
mindannyian leborulhatunk a tövébe, és átélhetjük szabadítását.
Nem a beszéd, hanem a magatartás, az életvitel mutatja meg az igazi
bölcsességet, az érett hívő személyiséget (Jak 3,13-18). Gyakran csak a
beszédre alapozunk, úgy gondoljuk, elég beszélni, Jakab azonban rámutat, nem elég, a
bizonyságtételt is az életünk teszi hitelessé. Miért? Mert mondani bármit
lehet, a nyelvünk a hazugságot is igazságként tálalja. Azonban az életvitelünk,
a mindennapjaink elárulják, hogy igaz-e, amit mondtunk, amit megvallottunk.
Mert szájjal könnyű hinni és követni Jézust. Az írástudók is szájhősök,
szájszentek voltak. Az Úr azt mondja róluk, nem cselekedték, amit másoktól
megköveteltek (Lk 11,46). Péter is tudott fogadkozni, még börtönbe is kész
elmenni Jézussal, ám amikor a tűz mellett kellett volna vállalni Mesterét,
képtelen volt rá.
Figyeljünk oda a szívünk tartalmára, mert ha irigység és viszálykodás van
benne, nem vagyunk bölcsek. Hiszen Urunk nem volt sem irigy, sem
viszálykodó. Van földi, testi
bölcsesség, és van felülről való bölcsesség. Ez a Lélek jelenléte, vezetése és
ajándéka. A felülről való bölcsség tiszta, békeszerető, méltányos, engedékeny,
mondhatnánk, krisztusi, mert az Ő lénye nyilvánul meg benne. Ezt a bölcsességet nem lehet megszerezni, ez
nem képzés eredménye, nem is az őseinktől örököljük, ehhez újjá kell
születni. Ez a bölcsesség Jézus Lényével
kerül a mi életünkbe, és egészen más megoldásokat kínál, mint testi bölcsesség. A
felülről való bölcsességben nincs erőszak, nincs semmi, ami a bűnből származik,
Isten világát és megoldásait képviseli. Kérjük ezt a bölcsességet, és
ragaszkodjunk hozzá, merjük vállalni a mindennapokban is.
Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám
1. Isten élő Lelke, jöjj, Áldva szállj le rám, Égi lángod járja át szívem
és a szám! Oldj fel, küldj el, Tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva
szállj le rám!
2. Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt, Ó, segíts, hogy hagyjam el
bűnök útjait! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, légy
vezérem itt!
3. Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, S Jézusommal légyek egy
már e földön lent! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj,
hadd lehessek szent!
4. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj, S majd a végső harcon át
mennybe fölragadj! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj,
győzedelmet adj!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése