Van Isten!

D

ániel a király elé jut, és bátran megvallja: van Isten a mennyben - ez ma is fontos hitvallás (Dán 2,24-49). Ennek a megvallására szükség van ma is, hiszen sokaknak már ez nagy üzenet. Sok ember nem hisz az élő Istenben, egy ilyen határozott bizonyságtétel sokat jelent. Nagy ereje van, mert valaki nyíltan vállalja Istent és a Benne való hitet. Dániel nem csak a csendben, hanem a király előtt is nyíltan vállalja Istent. Megvallja: Isten az, aki a titkot feltárja. Tehát nem Dániel személye kerül középpontba, hanem az élő Isten. Valljuk meg ma is bátran, hogy van Isten a mennyben, beszéljünk a Fiáról, Jézusról, Aki eljött a világba, és megismerteti velünk Isten akaratát. Ő tárja fel előttünk életünk értelmét és célját. Az élet Jézusban válik megismerhetővé. Az tud így vallást tenni, aki már maga is ismeri az Istent. Ismerem-e én az Atyát? Úgy ismerem-e, mint hazatérő bűnös, aki átélte a visszafogadást?

Saját magunk számára is bizonyságtétel és segítség lehet, amikor ki tudjuk mondani a nehéz időszakokban: de van Isten, Aki könyörül és megsegít. Az apa is hasonlóan kapaszkodott hitébe, a tanítványok kudarca után, nem keseredett el és nem adta fel, hanem azt mondta magában, mindezek ellenére hiszem, van Isten, Jézus Úr, és Ő meggyógyítja a fiamat. Hányszor elbizonytalanodunk, de mondjuk ki a magunk számára is: de van Isten. És ha van, akkor miért csüggedek? Ne csüggedj, ne aggódj, mert Isten tudja, mire van szükséged. Bízz Benne ma is.

Dániel rámutat, hogy nem azért ismeri az álmot és annak magyarázatát, mert ő különb a többi embernél, hanem azért, mert Isten azt akarja, hogy a király megtudja az álom üzenetét. Ebben pedig Dániel az eszköz, ő az a csatorna, amin keresztül Isten akarata eljuthat az uralkodóhoz. S Dániel valóban bölcs ember, nem a maga dicsőségét keresi, nem tartja magát nagyobb tudósnak a többieknél, hanem alázattal megmarad emberi szinten. Tudja, hogy minden Istentől jön.

Az álom a minden emberi birodalomnál nagyobb királyságról, Isten országáról ad kijelentést. Eljön Isten országa, és a legnagyobb és legerősebb emberi birodalmat is megdönti. Jelentéktelennek tűnik, mint egy kis kő, de növekedni fog és átjár mindent, és soha meg nem szűnik. Ez az ország nem fegyverrel terjeszkedik, nem hadseregek viszik előre, hanem néhány tanítvány indul útnak szívében az új élettel. Vidd te is tovább az új életet, vidd Isten uralmát a szívedben, és hagyd, hogy az életed győzzön meg másokat Isten országának valóságáról. Ne erővel, ne hatalommal, és ne a politika oltalmával, hanem Isten Lelkével vigyük az evangéliumot. Hirdessük az igét, és az majd elvégzi a maga munkáját.

Nebukadneccár is mindent Istentől kapott. Hatalma és dicsősége Tőle származik. Nem ő szerezte mindezeket, és ezt meg kell látnia. Nekünk is meg kell látni, hogy minden kegyelem és Isten ajándéka. A Tőle kapott javakkal és hatalommal el kell számolnunk.

Azt is látnunk kell, hogy az emberi birodalmakat Isten országa túléli. Bárhogy törnek-zúznak, keverednek és összeolvadnak a népek, Isten országa megmarad örökké. Felsejlik a birodalom, a politika valósága. Minden hódít, növekszik, Isten ellen tör, magát dicsőíti, de eljön az Istentől való királyság, ami áthatja az emberek életét. Ez nem pusztít, hanem épít és helyreállít, ennek lehetünk a polgárai ma is.

A király szíve még mindig nem változik, Dániel előtt, tehát egy ember előtt hódol, holott ő csak Isten tolmácsa volt. Hányszor mi is összetévesztjük a dolgokat, Isten helyett a másik embert kezdjük el imádni. Bánjuk meg ezt, és boruljunk Urunk elé, ismerjük el életünk Urának.

Milyen jó is már reggel az örök életre gondolni. Te is arra gondolsz? Kérdés ez számodra, van-e örök életem? Ha pedig már van üdvbizonyosságom, akkor adjak hálát. Ne csak kérj, ne csak arra gondolj, mit adjon meg az Úr, mit intézzen el, hanem örülj a Vele való személyes kapcsolatnak. Olyan jó, hogy már a nap kezdetén Elé járulhatunk, és Ő szán ránk időt.

Jézus a gazdag ifjúra is szánt időt, és ő Jézus közelében rádöbben, minden jó tette és pozitív élethelyzete ellenére van benne fogyatkozás (Mt 19,16-30). A törvény és a jólét sem képes szívünk hiányát pótolni. Jöjj Jézus közelébe, és kérdezd te is: mi fogyatkozás van még bennem? Ez az ember Jézus lényébe tekintve döbben rá arra, hogy nem tökéletes. Hányszor gondoljuk, hogy minden rendben van az életünkben. De jó, ha meglátjuk: nekünk is növekedni kell. Van mit letenni.

Megtudja ez az ember, hogy elsősorban Jézusra van szüksége. Ő hiányzik az életéből. Az hiányzik, hogy Jézus legyen a Gazdája, az Ő szava irányítsa életét. Erre van nekünk is szükségünk. Ő hiányzik, az Ő szava és a Neki való engedelmesség. Örök élet Jézus által van, magunk nem tudjuk megszerezni, de Jézusban megkapjuk.

Urunk ma is erre hív: Kövess engem! De mielőtt elindulsz, amihez eddig kötődtél, ami kitöltötte életed, ami mindent jelentett, attól válj meg. Ne legyen más senki, csak egyedül Krisztus, Akiben bízol, Akire figyelsz. Ez az ember nem tudott Jézusért mindent maga mögött hagyni. Erős kötelék fűzte a vagyonához, hírnevéhez. Téged mi tart fogva, mi nem engedi, hogy Jézust kövesd? Ha meglátod, hogy mennyivel drágább Ő mindennél, örömmel kéred: vágja el a kötelékeket és adjon szabadulást.

Örömmel vagy szomorúan mész tovább? Aki Jézusban értéket lát és kincset talál, az örömmel indul tovább. Az felismeri, hogy aki Jézust követi, nem veszít, hanem nyer. Mégpedig olyat, amit a világ nem képes megadni: örök életet. Jézust követni nem veszteséget jelent, hanem kimondhatatlan kincset. Pál apostol örömmel hagyott kárba veszni mindent Jézusért, mert meglátta, hogy Jézus mellett mindaz, ami eddig érték volt, az valójában szemét. Ne ragaszkodj ennek a világnak csillogó papírba csomagolt szemetéhez, hanem válaszd az életet, Jézust.

Aki Érte mindent elhagy és végig követi Őt, az nem veszít, hanem megörökli az örök életet. Az megnyeri Isten atyai gondoskodását, és ajándékba kapja az örök életet. Ebben a földi világban minden elmúlik, így tehát nem bolond az, aki az el nem múló értékekért veszni hagyja a mulandót. Válaszuk a veszendő, a csillogó szemét helyett az Életet.

Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved

1. Ó, Ábrahám Ura, Hadd áldjuk szent neved, Mert mindenható vagy és örök szeretet. Nagy Isten a neved, Ezt vallja föld és ég, Csak téged illet tisztelet és dicsőség.

2. Ó, Ábrahám Ura, Ím, hallom szent szavad; Csak azt az üdvöt keresem, mit kezed ad. A múló földi jót És vágyát elhagyom, S őt választom, ki őrizőm és pásztorom.

3. Ó, Ábrahám Ura, Szent kegyelmed nekem Az én örömöm, utamon ez vezessen. Te barátod lettem, Én Istenem te vagy: Tarts meg a Jézus véréért és üdvöt adj!

4. Megesküvél, Uram, És igédben bízom, Hogy égbe viszed gyermeked sasszárnyakon. Meglátom Jézusom És áldom hatalmát, Szent kegyelmének éneklek halleluját.

Isten áldásával.