A
|
királyt egész éjjel gyötri a kérdés, vajon meg
tudja-e szabadítani Dánielt az Istene. Dárius nyugtalan, hiszen saját
hatalmának, tekintélyének védelme miatt kiszolgáltatta Dánielt irigyeinek (Dán
6,19-29). Az oroszlánok vermébe kerülni egyenlő a biztos halállal, de a király
reménykedik abban, hátha Dániel Istene képes megszabadítani őt. A királynak is
voltak istenei, de mivel azok csak bálványok, nem élő valóságok, soha nem
tapasztalt csodát, soha nem élte át, hogy istenei cselekedtek volna. Dániel
helyzete bizonyságtétel, és ő ezt jól tudja, ezért nem esik kétségbe, bízik
Istenében. Jó, ha mi is így tekintünk életünk nehezebb pillanataira: bizonyságtételi lehetőségek. Ha kérjük és várjuk az Úr szabadítását, arra
odafigyelnek majd az emberek. Amikor egy
lehetetlennek tűnő helyzetben Isten cselekszik és átéljük szabadítását, az
bizonyságtétel arról, hogy Ő élő valóság.
Hiszem-e, hogy az Úrnak ma is van hatalma veszélyes helyzetekben is
cselekedni? Ő az övéi életét ki tudja menteni mai oroszlánok karmai közül
is. De van, amikor nem a szabadulás,
hanem a helytállás válik bizonyságtétellé. Az Úr Jézus sem szállt le a
keresztről, mert a kereszten való halála lett bizonyságtétel. A római századost
és mindazokat, akik hittel közelítenek Felé, halála által mentette meg.
Amikor Dárius lekiált, Dániel válaszol. Ebben a helyzetben is
tisztelettel szólítja meg a királyt, nincs benne harag és gyűlölet, hanem
azonnal Istenről tesz bizonyságot. Még csak nem is magáról beszél. Nem úgy
állítja be, mintha ő némította volna el az oroszlánokat, hanem Istenre mutat.
Egyértelmű, és ezt a királynak is meg kell látnia: Isten cselekedett. Isten elküldte angyalát, és ő bezárta az
oroszlánok száját. Isten jelen volt a
veremben, és az Ő jelenléte lecsendesíti a vadállatokat. Isten Úr az oroszlánok felett, de mondhatjuk
úgy is, hogy az oroszlánok érzékelik Isten jelenlétét, és engedelmeskednek Neki.
Bizony, többször olvasunk arról a Szentírásban, hogy az állatok engedelmeskednek
Isten akaratának. Dárius királyt megrendíti, amit lát, vajon megrendít-e téged
is Isten hatalma és gyermeki iránti szeretete? Vajon mi észrevesszük-e Istent, és engedelmeskedünk-e Neki? Ő ma is ugyanaz. Keressük Őt, és kérjük, hogy csillapítsa le a bennünk lévő vad, állati
indulatokat. Ha nyugtalanok vagyunk, keressük Őt, jöjjünk Hozzá, mert jelenléte
nyugalmat és békességet ad. Isten közelében lecsillapodnak idegeink, és Ő új
emberré tud formálni.
A király felismeri, hogy Dániel Istene élő Isten. Felismerted már te is, hogy
Isten élő személy? És ezt elismerve meghódoltál Előtte, Rábíztad az életed?
Mert itt a király rendeletet ad ki, de Istent nem lehet rendeletre imádni.
Isten azt várja, hogy szívből és önként szeressük. Szeretetünk válasz mindarra, amit
Ő cselekedett az életünkben. Az is lényeges momentum, hogy Dániel az oroszlánok
vermében nem ingerelte ezeket az állatokat. Nem élt vissza helyzetével, hanem
rábízta magát az Úrra. Mi se rángassuk az oroszlán bajuszát, ne kísértsük az
Urat, vagyis ne mondjuk: megszabadultam, és ezért mindent megtehetek. A bűn nem
játék. És ha átéltem az Úr szabadítását, ne menjek ismét abba a közegbe, ahol
visszaeshetek. Isten új közösséget, a gyülekezetet adja számunkra, ez a hely a
feltöltődés, a megerősödés, az Úr Jézussal való élő közösség helye.
Az Úr Jézus Jeruzsálemet szólítja meg (Mt 23,37-24,2). Megszemélyesíti a
várost, de természetesen ezzel az egész néphez szól. Szomorú, mert azt látja, hogy semmit nem változtak.
Ahogy eddig megölték azokat, akiket Isten küldött, ugyanúgy most is megölik
Isten küldöttét. Vajon én változom-e az igét olvasva? Annyi ideje olvassuk,
hallgatjuk az igét, de mindez látszik-e? Formálódik-e gondolkodásunk, és
eljutottunk-e már az életváltoztatás szükségességére? Megláttuk-e, hogy Jézusra
van szükségünk, az Ő munkájára?
Jézus azért jött, hogy összegyűjtse őket, erről szólt egész élete,
szolgálata. Szárnyai, vagyis oltalma alá hívogatta őket. Mindezt azért tette, mert látta, hogy
közeledik a veszedelem, az ítélet, és csak az ő szárnyai alatt menekülhetnek
meg. Az ítéletet csakis Jézus oltalmában élhetjük túl. Ő az esély a túlélésre, ami nem néhány
esztendőre, hanem örök életre szól. Jézus nélkül elveszünk, a kárhozat vár
ránk.
A kotlós, amikor érezte a vihar vagy egy ragadozó madár közeledését, éles
hangot adott ki, amiből tudták a csibék, hogy veszély van. Azzal is tisztában
voltak, hogy csakis az anyjuk szárnyai alatt élhetik túl a veszedelmet, így
azután gondolkodás nélkül rohantak a biztos menedékbe. De a zsidók nem akarták meghallani a
vészjelzést, vagy egyszerűen nem törődtek vele.
Az Úr Jézus jelez: veszély van, akkor is, ha te még ezt nem látod. Ha
továbbra is ezen az úton haladsz, elveszel, veszélyes ez az út, de jöjj,
megmentelek. Rajtunk áll, hogy megyünk e Hozzá. Ő azért jött, hogy hívjon a
menedékbe, de neked kell elindulni. A kiscsibék a finom falatot is otthagyják,
maikor megszólal a vészjelzés, mert az életük többet ér. Látod-e, hogy a világ
minden kínálatánál többet ér az élet, mentsd, és csak Jézus keresztje által
menekülhetsz meg.
De ti nem akartátok - nagyon szomorúan állapítja ezt meg az Úr. Nem
akarják, hogy megmentse őket. Miért? Vagy nem látják a veszélyt, vagy úgy gondolják,
van más megoldásuk, Jézus nélkül is megmenekülnek. Te hogyan gondolod?
Akarod-e, hogy Ő megmentsen, és innentől kezdve vezesse az életedet? Hiszed-e, hogy ha Rábízod magad, megtalálod a helyed, lesz célod és haza fogsz érni?
Döntésüknek meglesz a következménye: mivel elutasítják az Úr megmentő
szeretetét, elvesznek. Döntéseinknek mindig következménye van, a legfontosabb
döntés az Úr szavára való reagálás. Örök életemet határozza meg, ahogyan döntök.
A tanítványok nem értik Jézus szavait, olyan nehezen nyiladozik a szívük.
Az enyém nyílik már az Úr előtt? Ők még el vannak ragadtatva a templom
monumentális épületétől, még mindig nem értik, hogy nem az épület, hanem Krisztus
ment meg. Az épületek elpusztulnak, de a szívünkben lévő hit megmarad.
Hiszed-e, hogy nem a hagyományok, az épületek, hanem egyedül az Úr Jézusba
vetett élő hit ment meg? Ő a Szabadító, és nincs más Rajta kívül. Egyedül Ő az,
aki ma is élő szóval emel fel csüggedtségedből. Csakis Ő tud örömöt és
békességet adni. A templomtól juss el Jézusig. Mert a templom, és maga a
vallás is, erőtlen önmagában, csak egyedül Jézus szabadíthat meg, csakis Általa
van bocsánat bűneinkre.
Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj,
mosd le bűnömet
1. Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj, mosd le bűnömet, Sok földi szenvedély
kötöz: jöjj, oldj fel engemet.
2. Úr Jézus, nézz le rám, Gond és bú látogat; Hű szolgád: ízleljem ígért,
szent nyugodalmadat.
3. Úr Jézus, nézz le rám, Ne tévedhessek el; A menny felé sötéten át te
légy az úti jel.
4. Úr Jézus, nézz le rám, Ha nő a félelem, Ár zúg és ellenség szorít,
légy, Megváltóm, velem!
5. Úr Jézus, nézz le rám, Mert harcom terhe nagy, Ily tenger kín és baj
között Az életem Te vagy.
6. Úr Jézus, nézz le rám, Ha elvonult az ár, Te szent derűd derítsen és
az örök napsugár.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése