Lámpás

A

 bűn megpecsétel, és mindig láthatóvá lesz rajtunk (Bír 11,1-28). Gyakran őseink vétkei miatti pecsétek határoznak meg minket, mert általuk ítélik meg az életünket. Jeftét az apja vétke miatt éri a megkülönböztetés. Amikor még a feleségétől nem született gyermeke, nem az Úr elé vitte a problémát, hanem maga keresett megoldást. És ennek a rossz emberi megoldásnak megvan a következménye. Jefte életét meghatározza. Nem képes lerázni magáról a múltat, testvérei sem fogadják el. Múltunk bűnei gyakran a jelenben is kifejtik hatásukat, ezért gondoljuk meg, hogyan orvosoljuk életünk problémáit. Tanuljunk meg mindennel az Úrhoz fordulni.

Jefte nagy erejű hős volt, Isten ellensúlyozta erkölcsi helyzetét, és ezért sokan irigykedtek rá. Azonban a testi erő, a hőstettek, a népszerűség sem képes begyógyítani a lelki sebeket. Jefte nagy erejű hős volt, de kitaszított. Az irigyelt külső mögött ott a szenvedő belső ember. Valami nagyszerű, de a mélyben másképp vannak a dolgok. A bűn így működik. Talán sok mindent elérünk, de a szívünk üres marad. Naamán az arámok nagynevű hős parancsnoka, de leprás. A ragyogó pálya mögött súlyos betegség lappang. Mi lappang a mi életünk mögött? Mi az, ami megbélyegez, amitől nem tudunk szabadulni? 

Jó látni, hogy ha Jeftét megvetették, kitaszították is, Isten nem mondott le róla, Számára fontos az élete. Gyakran ezek a bélyegek segítenek az Úr felé. A belsőnkben hordozott fel nem dolgozott élmények Isten felé segíthetnek bennünket. Zákeust is a kicsisége, a kisebbrendűségi komplexusa vitte Jézushoz. Ezek a problémák sodornak a megoldás felé, visznek előre, és arra késztetnek, keressünk olyan segítséget, ami nem a külsőt, hanem a belsőt elégíti meg. Jó, ha Istent kezdjük keresni, ha kézbe vesszük az igét, és arra keressük a választ, hogy kicsoda Ő.

Jefte körül így is kialakul egy csoport, kitaszítottságukban tapasztalatokra tesznek szert. Megtanulnak harcolni, nem futnak el a fenyegetés elől, hanem szembeszállnak vele. A problémákban való magunkra utaltság megtanít az Úrban bízni, és egyedül harcolni és keresni a megoldást. Jefte nem csüggedt el, megtalálta, hogyan jöhet ki ebből a helyzetből jól, és amikor különféle nehézségekkel nézett szembe, szembeszállt velük. Nem menekült el a bajok elől, nem mástól várta a megoldást, hanem igyekezett maga megoldani a helyzetet.

A vezetők felismerik, hogy Jefte segíthet rajtuk. Meglátják a harcokban való jártasságát, és ezért hozzá fordulnak. Jeftét az Úr választotta ki és készítette fel erre a feladatra. Jó látni, hogy a korábbi fájdalmas kitaszítást elhordozta, nem zúgolódott, hanem kereste az Urat, és igyekezett felkészülni. Duzzogás, lázadás helyett keressük mindig Isten akaratát. Keressük, mit akar az Úr velem ezen a helyen vagy ebben az állapotban. 

Jefte az Úr elé vitte a vezetők kérését és a kialakult helyzetet. Vigyük mi is az Úr elé minden dolgainkat, mondjuk el a felkínált lehetőséget, környezetünk terveit. Ne azonnal döntsünk, hanem beszéljük meg az Úrral, Ő is akarja-e, hogy részt vegyünk az előttünk álló eseményben. Igénk rámutat: Jefte jól ismeri népe történelmét és Isten munkáját. Nem ijed meg az ellenségtől, hanem rámutat az Úr munkájára, bizonyságot tesz arról, hogy Istentől kapták a területüket. És amit az Úrtól kapott, ahhoz ragaszkodik. Nem mond le róla félelemből, nem is alkuszik meg, hanem kész érte, ha kell, harcolni is. Az is fontos, hogy a korábban legyőzött népeket hagyták ismét megerősödni. Ez számunkra üzeni, hogy ne engedjük visszalopakodni, megerősödni korábbi bűneinket. Amitől az Úr megszabadított, amit eltörölt, azt ne hívjuk vissza, ne kössünk vele szövetséget.

Péter apostol személyes bizonyságtétellel folytatja írását (1Pét 1,12-21). Rámutat, hogy amit elmond, az hiteles, mert az Úrral való személyes kapcsolatból fakad. Számára a hit nem elmélet, hanem megtapasztalás és gyakorlat. Ő megtapasztalta az Úr munkáját a saját életében, és így világos számára, kicsoda is az, Akiben hisz, Akit szolgál. Jézus Isten szeretett Fia, és ez nem teológiai megfogalmazás, hanem az Atya kijelentése, amit Péter hallott a hegyen. Az apostol Isten Fia szolgálatára szentelte életét. Kit szolgálok én? Kicsoda nekem Jézus? Megtapasztaltam már személyesen is Őt? Átéltem az életemben végzett munkáját?

A levél olvasóit úgy ismeri a szerző, mint akik a megismert igazsághoz szilárdan ragaszkodnak. Vagyis az ige a mérce számukra személyes életük alakításában is. Ahhoz, hogy meg tudjanak maradni a helyes úton, állandóan fel kell eleveníteni Jézus életét és tanítását. Ezt teszi Péter a levél által. Ne feledjük, nekik még nem volt az Újszövetség úgy a kezükben, mint nekünk. De mi kézbe vesszük-e mindennap, és elmélyülünk-e Urunk Lényében? Figyeljük-e, hogyan élt, és érv-e mindenben az Ő szava?

Mindaz, amit az apostol elmond, nem a fantázia szüleménye. Ő nem szórakoztató filmet akart készíteni, hanem bizonyságot tett mindarról, amit átélt. Jézus munkássága valóság, és ez a mi reménységünk, mert ez azt üzeni, ma is megtapasztalható Jézus hatalma. Ő ma is Úr a bűn, a betegség, a gonosz minden pusztító munkája felett. Ezért Őt bátran segítségül hívhatjuk, mert minden problémára van megoldása.

Péter az igére irányítja figyelmüket. Minden kérdésben vegyék komolyan Isten szavát, mert a Biblia nem embertől, hanem Isten kijelentéséből származik, ezért megbízható. Isten szava olyan, mint a lámpás, a világ sötétségében utat mutat. Használjuk ezt a lámpást, merjünk hozzá ma is ragaszkodni. Adjunk hálát az Úrnak, mert lámpást adott a kezünkbe. Nem vagyunk kiszolgáltatva a sötétségnek, a világnak. Az igelámpásnak ma is biztos és határozott a fénye.

Siess, keresztyén, lelki jót hallani

1. Siess, keresztyén, lelki jót hallani, Régi törvényből harcolni tanulni, Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni, Krisztusban bízni.

2. Mert nem hiába ezt az ó törvénybe, Próféták írták Biblia könyvébe; Szép tanulság ez most az új törvénybe', Mi eleinkbe'.

3. Jól tudja földön ezt minden keresztyén: Nem csak fegyverrel oltalmaz az Isten. Ezt minden népnek tudására adom: Istenünk vagyon!

4. Fejedelemség vagyon csak Istenben, Minden hatalom vagyon ő kezében; Kiket ő akar, föld kerekségében: Emeli égben.

5. Ne ess kétségbe ő nagy jóvoltában, Az igaz hitben erős légy magadban, Mint Dávid, úgy jársz párviadalodban, Hitvallásodban.

6. Dávidot Isten hagyá királyságban, Ő ellenségit veté gyalázatban. Dicsérjük Istent nagy hálaadásban, Énekmondásban.

Isten áldásával.