2018. január 15., hétfő

Az ige hatalma



T
öbb évtizede vándorol már Ábrahám, de az ígéret fiát még nem kapta meg (1Móz 18,1-33). Egyre telnek az évek, és még mindig nem szült Sára. Közben történt egy rossz manőver, emberi elképzelésbe akarták belekényszeríteni Isten tervét. Ábrahám már kezdte átalakítani elképzelését, már Izmaelben gondolkodott. Azonban Isten időről időre megjelent neki. Nem volt magára hagyatva, és mégis nehéz volt ez a három évtized. De azért, mert magának nehezítette meg. Életutunkat mindig magunknak tesszük nehézzé. A hitetlenségünkkel, a félelmünkkel, a bizalmatlanságunkkal és türelmetlenségünkkel. Ábrahámot mindvégig bátorította erősítette az Úr. Élő kapcsolatban volt Vele, és ebből a kapcsolatból erősödhetett a hite. A tévutat is el lehetett volna kerülni, a kétségeken felülkerekedhetett volna az Úr szavában való bizalom. Azonban az idő múlása gyakran nagy hatással van ránk. Gyorsan múlnak az évek, és bepánikolunk. Romlik közben az egészség, küszködünk az élet gondjaival, és elfeledkezünk az Úr ígéretéről: veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. De nem csak ezt feledjük el, hanem az Úrtól kapott feladatunkat is. Belesimulunk ebbe a világba, a megélhetés, a jólét köti le figyelmünket, és már kevesebb időt fordítunk az igére. Ha ne olvassuk csendben és lelkünk megfeszülésével az Úr szavát, már nem is értjük, nem jut el a szívünkig az üzenet. Az is fontos, hogy napközben elővesszük-e ismét, elismételjük-e azt az igeverset, ami megszólított, vagy azt az üzenetet, amit megértettünk? Ne engedjük, hogy az ige háttérbe kerüljön. Ne az Úrral való közösségtől vegyünk el időt más tevékenységre.
Az Úr Mamré tölgyesében jelent meg újra Ábrahámnak, aki a sátor hűvösében üldögélt. Talán ismét az ígéret beteljesedésén gondolkodott. Tényleg annyi utódom lesz, mint égen a csillag? De hogyan? Aztán eszébe jutott Izmael, biztos általa. És ebbe a csöndes elmélkedésbe lép bele az Úr. A csönd fontos, mert a csöndben meghalljuk az Urat. Találjuk meg a magunk csöndjét, és gondolkodjunk azokon, amiket mondott nekünk az Úr. Három férfi alakjában jelent meg a Mindenható, és Ábrahám azonnal felismerte, hogy az őt elhívó, élő Isten az. Lénye sugárzásából ismerte föl, hogy az Úr az. Meghívja Őt, és megvendégeli. Kész azonnal a legszebb borjút elkészíttetni. Az Úrtól semmit sem sajnál. Mert jó Vele lenni. Csodálatos, életünk legnagyobb eseménye az Úrral való találkozás, amikor Ő ránk talál. Mert mindig Ő keres, Ő indul el felénk.
Isten kijelenti, hogy egy év múlva fia lesz Sárának. Sára azonban ezt nem hiszi, nevet az Úr szaván. Lehetetlen, gondolja magában, és ezt saját érveléssel támasztja alá. Azonban az érv, amelyből az Istenbe vetett hit kimarad, rossz válaszra vezet. A nevetés azt is jelenti, hogy nem ismeri Istent és a hatalmát. Csak annyira tartja Őt képesnek, mint az embert. Meg kell azonban tapasztalniuk: Istennek nincs lehetetlen. Semmi sem lehetetlen Neki. Hányszor ki is mondjuk ezt, másokat bátorítunk vele, de amikor mi nézünk szembe gondokkal, akkor is hisszük? Hiszem, hogy az Úrnak valóban semmi sem lehetetlen? Neki nem probléma az én életem egyetlen kérdése sem? Merjük ezt hinni.
Ábrahám megtudja Isten ítéletes tervét, és nem hagyja annyiban, hanem elkezd könyörögni a sodomai emberért. Azokért, akik még teljesen nem süllyedtek el a mocsokban. Ábrahám könyörgése példa a számunkra, könyörögjünk embertársunkért, kérjük, hogy Isten irgalmazzon a mai embernek is. Nyissa meg a szemeket, és adjon a kereszttel, a Feltámadottal való áldott találkozást. Mert a megmenekülés útja Jézus. Ábrahám tusakodik az Úr előtt, és Isten kész engedni, kész a tízért is elhalasztani az ítéletet, de vajon van-e tíz? Vajon vannak-e, akik élnek a lehetőséggel? Vannak-e, akik felismerik a kegyelem idejét? Az ítélet mindig mesének tűnik, így voltak ezzel Noé korában is. Senki nem hitt neki, nem szállt be egy ember sem rajta és a családján kívül a bárkába. Vajon ma hányan hisznek az evangéliumnak?
Az Úr befejezi beszédét, nyomatékosítja, hogy amit mondott, az azért hangzott el, hogy cselekedjük is (Mt 7,24-29). Aki erre rádöbben és cselekszi az igét, az bölcs ember. Nem az a bölcs, aki sok bölcs mondást ismer, akinek sok komoly terve, nagy tudása van. Az a bölcs, aki komolyan veszi Isten szavát, akinek nem pusztán irodalmi alkotás a Biblia, hanem élő szó. Isten élő és ható beszéde, amit azért kaptunk, hogy éljük.
Két emberről van szó, mindkettő házat épít, tehát ebben hasonlóak, el is készül az épület, és majd ezután derül ki a különbség. Mégpedig a viharok idején. Mert vihar és nagy áradás van, ezért nem mindegy, hogy mire építünk. Nem mindegy, hogy milyen az alap.
Sokan pont ezt nem veszik komolyan, hogy nem mindegy, mire építünk, mert az életben vannak viharok, és csak a kősziklára épült ház éli túl. A kőszikla nem más, mint maga az Úr Jézus Krisztus. Aki ráépít, annak az élete a viharokat is kiállja. Mert viharok mindig lesznek. Nem abban különbözik Isten gyermeke a világ fiaitól, hogy őt nem érik viharok, elkerülik a megpróbáltatások. A különbséget az alap, az Úrral való élő kapcsolat, a gyakorolt, cselekvő hit jelenti.
A tanítványoknak üldözéssel kellett szembenézniük. Pál apostol sokféle bajt kiállt missziói útjai során. Mindezek nem ingatták meg hitében, mert ismerte az Urat. Szíve tele volt az Úr iránti szeretettel, kész volt Neki szolgálni.
Az emberek megtapasztalták Jézus tanításának hatalmát. Nem egyszerű és hatástalan emberi beszéd volt ez, hanem élő ige, ami elkezdett munkálkodni bennük. Az élő igének hatása van. Ezt bízza ránk az Úr. És ha az ige belekerül a jó talajba, ott elvégzi a maga munkáját, ott hatni kezd. Az Úr azért szól, hogy szava hasson, életeket mentsen és változtasson meg. Isten népe is azért van a világban, hogy életmentő hatást fejtsen ki. Van-e hatása az életünknek? Mert Isten szava ma sem veszített erejéből. Ha hiszünk benne, nagy dolgokat tapasztalhatunk.


 A bolond homokra épített

A bolond homokra épített
A bolond homokra épített
és a ház összeomlott.
és jött az eső és fújt a szél
és a ház romokban állt.

Az okos sziklára épített
Az okos sziklára épített
És a ház erősen állt.
És jött az eső és fújt a szél
És a ház erősen állt.

Te is építsd életed Krisztusra
Te is építsd életed Krisztusra
és a ház örökké áll.


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése