I
|
smét azt
láthatjuk, hogy a bűn nem játék, nagyon súlyos dolgok mennek végbe általa a földön,
és messze ható következménnyel jár (1Móz 7,1-24). Mert Isten azért döntött úgy, hogy mindennek pusztulnia kell, mert annak nyomós
oka volt. Olyan rossz irányba hajolt el az ember, hogy csak ez volt a megoldás.
Azonban Isten az ítéletében is kegyelmes, ad még egy esélyt, és ezzel azok az
emberek is élhettek volna. Az esély a bárka. Csak be kellett menni, és aki bent tartózkodik, túléli az özönvizet.
Mindehhez azonban jól kell látni az életünket, fel kell ismerni, hogy
vétkeztünk, teljesen elszakadtunk Istentől, és olyan dolgokat tervezünk és
cselekszünk, ami már veszélyezteti a jövőt is. Ebből következik, hogy ha Noé ítéletet hirdet, látom, hogy jogos, Isten ítélete
alatt vagyok, de felismerem a menekülés útját. Azok az emberek nem éltek az
eséllyel, mert nem tartották komolynak az özönvíz lehetőségét. Úgy vélték, minden rendben, és Istenről
teljesen megfeledkeztek. Mintha mai korunkat látnánk, megfeledkeztünk Istenről,
úgy gondoljuk, mi magunk elegek vagyunk. Nem kell Isten, Nélküle is
boldogulunk. De az ábra nem ezt mutatja. Isten nélkül tévúton járunk.
Azonban jó tudni, hogy Isten ma is kínál új esélyt, ha nem is bárka, de a Fia,
Jézus Krisztus által. Aki látja, hol tart, és ítélet alatt van, de hittel
Jézusra tekint, megmenekül. A menekülés Jézusban érhető el. Noé korának emberei
nem hittek, nem ismerték fel, hogy amit kortársuk hirdet, az valóság. A bárka építését ostobaságnak tartották,
pedig nem az volt. Noé tudta, hogy akkor is
szükség van rá, ha még ez nem látszik. Honnan tudta? Kapcsolatban állt Istennel, és amit az Úr mondott neki,
abban hitt, azt komolyan vette. Isten ma is elmondja akaratát, az ige felkészít
bennünket az életre, és elsegít a Megváltóhoz is. A Szentírás a térkép, ha használjuk, nem
tévedünk el, biztos utat mutat.
Noé és családja Isten akarata szerint, az állatokkal együtt bevonult a
bárkába. Még egy hetet kellett várni, mire az eső elkezdett esni. Ez türelem- és
hitpróba. Talán néhány nap múlva előjött a kísértő gondolat, lehet, hogy nem
is lesz ebből semmi. De nem engedtek a kísértésnek, maradtak, és az Úrra
néztek.
Az Úr zárta be a bárka ajtaját Noé mögött. Azt jelzi ez, hogy belülről
nincs kilincs, tehát biztonságot nyújt, senki nem ugorhat ki, amikor egyre
nehezebb lesz a bentlét. A bezárt ajtó megtanít bízni, várni az Úrra. Nem
akkor jönnek ki, amikor ők akarnak, hanem amikor Isten kinyitja az ajtót. Ezt
meg kell nekünk is tanulni, így várni az Úrra. Nincs helye türelmetlenségnek, Isten mindig a maga idejében cselekszik.
Minden elpusztult, de aki az Úrral járt, az ezt a nehéz időt is túlélte.
Hogyan? Kegyelemből. Isten Noéval újat kezdett. Mindig újat kezd az Úr. Igaz, a
régi anyagból tervezi meg az újat, és ez is az Ő kegyelme. Nem szünteti meg az
emberiséget, hanem újrakezdi vele. Aki
az Úrral jár, az a legnehezebb időkben is megtapasztalhatja a kegyelem erejét. Az Úr megment.
Az Úr a hegyen a gyakorlati hitéletre vezeti tanítványait (Mt 5,17-26).
Ez nem egy elméleti kurzus, ahol a vizsga után diplomát kapnak, és büszkék
lehetnek majd végzettségükre. A vizsga az élet lesz. A szint, amit el kell
érni: „ha a ti igazságotok nem múlja felül az írástudók és farizeusok
igazságát, akkor semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.” Itt látjuk, hogy magas a mérce, nem elég az elődök szintjére eljutni. Nem elég elméletben tudni,
cselekedni, hanem élni kell az Úr igéjét. A
farizeusok és írástudók is elméleteket gyártottak, rengeteg teológiai
irodalommal rendelkeztek, de nem jelent meg mindez az életben.
Amit az Úr mond, nagyon megszólít, ha nem múlja felül, semmiképpen sem
mentek be. Hol tartok? Megelégedtem magammal, elég az, amit másoknál látok,
vagy ott van bennem az igény a többre? Több időt szánok az Úrnak, több az engedelmességre való készség a szívemben? Nem
elég, ha elérem mások szintjét, több kell. A több, amit előbb mondott az Úr, só
és fény. Másképp mondva: hatékony hívő élet, hatékony tanítványság, hatékony
egyház. Azonban a hatást nem mi váltjuk ki, esetleg a negatív hatást, hanem a bennünk élő Krisztus.
A só ereje önmagában van, amit Isten belerejtett. A hívők ereje a bennük élő
Krisztus. Talán azért olyan gyönge a hatásunk, mert nincs jelen az Úr. Mert
amikor az élő igét programokkal, kultúrműsorokkal helyettesítjük, és emberi
törvényekkel, az nem hat. Miért? Mert az
egyház nem szórakoztatni hívatott, hanem arra, hogy ízt adjon, tartósítson,
világítson.
Miben mutatkozhat meg a több? Az
élet dolgaihoz való másabb hozzáállásban. Másképp reagálunk, mint eddig, meg ahogy a környezet teszi. Másképpen
igyekszünk megoldani a konfliktusokat. A
harag, a bosszú, a visszafizetés a világ módszere, az Úr Jézus azonban a
megbocsátásra, a rendezésre teszi a hangsúlyt. És ezt nem lehet vallásossággal
helyettesíteni. Az egyház előírásainak való megfelelés sem pótolja a rendezést,
a megbocsátást. Hiába megyünk az alkalmakra, ha az ige hallgatása nyomán nem
indulunk el rendezni kapcsolatainkat.
Az Úrvacsora vétele sem old meg semmit, ha nem előzi meg őszinte
bűnbánat és a változtatásra való készség. Az Úr azt kéri, hogy ha kell, hagyják ott az áldozatot, béküljenek meg a
másikkal, és csak aztán mutassák be az áldozatot. Általában az Úr Jézus semmit
nem enged maga elé, ha már elindulunk Őt követni, semmi nem kerülhet Elé, nincs
olyan, hogy előbb. Ebben az esetben engedi az előbb-öt. Előbb békülj meg, az
áldozat várhat, mert mit ér, ha tovább gyűlölködsz? A szívünket kell rendbe rakni, megtisztítani
a kereszt tövében, és akkor készek leszünk megbocsátani, úgy élni, ahogy Ő
mondja.
Benne van az is, hogy a kegyességünket ne használjuk problémaelrejtésre. Hanem, amikor az Úr rámutat, menjünk és
kérjünk bocsánatot, tegyük, amit az Úr mond.
Az Isten Bárányára
1. Az Isten Bárányára Letészem bűnöm én, :/: És lelkem béke várja Ott a
kereszt tövén.
A szívem mindenestül Az Úr elé viszem, Megtisztul minden szennytül A
Jézus vériben,
A Jézus vériben.
2. Megtörve és üresen Adom magam neki, :/: Hogy újjá ő teremtsen, Az űrt
ő töltse ki.
Minden gondom, keservem Az Úrnak átadom, Ő hordja minden terhem, Eltörli
bánatom,
Eltörli bánatom.
3. Örök kőszálra állva A lelkem megpihen; :/: Nyugszom Atyám házába’
Jézus kegyel-
miben. Az ő nevét imádom Most mindenek felett; Jézus az én királyom,
Imámra felelet,
Imámra felelet.
4. Szeretnék lenni, mint ő, Alázatos, szelíd, :/: Követni híven, mint ő,
Atyám parancsait.
Szeretnék lakni nála, Hol mennyei sereg Dicső harmóniába’ Örök imát
rebeg, Örök imát
rebeg.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése