2015. március 8., vasárnap

Jézus az út az életre

A
 vének ismét megjelennek Ezékiel előtt, hogy általa megkérdezzék az Urat (Ez 20,1-31). Ez jó, mert amikor megkérdezi valaki az Urat, vagyis Hozzá fordul, az jó, azonban nem mindegy, milyen szívvel fordulunk Hozzá. Kiderül, nincs bűnbánat a szívükben, nem alázzák meg magukat Isten előtt, és nem fordulnak el bálványaiktól, így azután választ sem kapnak.
Kapnak ugyan üzenetet, de nem azt, amire várnak, nem egy jóságos öregapóval találkoznak, akinek megesik a szíve csintalan unokáján és elnézi neki csibészségeit. Isten a válaszában feltárja előttük azt, ahogyan látja őket. Hogyan látja? Hűtlen bálványimádó népnek, olyan közösségnek, amely nem változott az évszázadok alatt. A gyermekek folytatták atyáik vétkeit. Ez az öröklődés a mi életünkben is meglátszik. Isten annyi szeretetteljes hívása ellenére sem tértünk meg és nem fordultunk el a bűntől, a bálványoktól.
Isten választotta ki Izráelt, és ez így van ma is. Ő választ ki és hív el. Nem én keresem Őt, hanem amikor én még nem is tudok Róla, már elindul utánam, hogy megkeressen és hazavigyen. Mert Ő azt akarja, hogy otthon éljek az atyai házban. Az Úr megismertette magát velük, vagyis nem maradt távol tőlük, nem burkolózott ismeretlenségbe, hanem Mózesen, a prófétákon és hatalmas tettei által megismertette nevét velük. Mennyi csodálatos eseményt átéltek már az Egyiptomból való szabadulás idején és majd a pusztai vándorlás alatt is. De mégsem hallgattak Rá. De mit mond rólunk az Úr? Hogyan látja a mi életünket? Hiszen Jézus Krisztus által még tökéletesebben kijelentette magát, hiszen emberré lett, vagyis eljött közénk, itt élt, meg lehetett érinteni, gyógyított, megszabadított, tanított és a kereszten önmagát adta értünk. Hogyan reagálunk erre? Leborulunk Előtte, és elismerjük uralmát az életünk felett? Bizony, csak kevesen. A legtöbb ember ma is bálványokat imád. Sőt, még az egyházba is beszivárogtak a bálványok. Hány tanítvány életét irányítják a számítástechnikai eszközök. Már meg sem tudunk lenni nélkülük. Okos eszközeink az istentiszteleten is jelen vannak, gyakran az igére való figyelés helyett ezek üzeneteivel vagyunk elfoglalva. Az emberi kapcsolatok is sokszor háttérbe szorulnak a virtuális kapcsolatokkal szemben. Nekünk is azt mondja az Úr, pártot ütöttetek ellenem.
A hűtlen nép azonban többször is átéli, hogy az Úr nyomorúságaik közepette megszánja őket. Micsoda szeretet, mennyi türelem jellemzi Istent. Ez a szeretet és türelem nyilvánul meg ma is. Mindent megtesz azért, hogy minden gonoszságunk ellenére megmentsen bennünket. Mert Ő nem a bűnös halálát akarja, hanem, hogy a bűnös megtérjen és éljen. Ha a bűnös megtér, van elvárás vele szemben: ne járjatok atyáitok szokásai szerint. Isten azt várja, hogy a rossz szokásoktól szabaduljunk meg, akkor is, ha azokat az őseinktől vettük is át. Mert nem minden jó, amit elődeink cselekedtek. Ezek helyett a szokások helyett az ige útjára kell lépnünk. Azt kéri, szenteljük meg a nyugalom napját. Szánjuk Neki, és ne a kedvtelésünkre használjuk fel. Az Úr napja az Úrral való közösség alkalma. Arra kapjuk, hogy ezen a napon Vele legyünk, igéje által feltöltődjünk, és megtisztuljunk. Mire használjuk az Úr napját? Mit jelent számunkra ez a nap?
János evangéliumában felszólít minket az Úr, hogy ne nyugtalankodjunk, ha nem értjük azonnal a történéseket, ha nem látjuk világosan, mit akar az Úr (Jn 14,1-6). Akkor mit tegyünk? Mit ajánl Ő? Azt, hogy a nyugtalanság, félelem és csüggedés helyett higgyünk Benne. Higgyük, hogy a legnehezebb helyzetben is jelen van, kiáltsunk Hozzá, amint a tanítványok is tették a viharban hányódó hajójukban. Hinni Benne azt is jelenti, hogy amikor kiáltok és segítségül hívom, hagyom Őt cselekedni. Higgyetek Istenben - ez azt üzeni, bízzátok Istenre magatokat és minden dolgotokat. Mindig és mindent rábízok Uramra?
Jézus arról beszél, hogy az Atya házában sok lakóhely van. Mindenki befér, mindenkinek lesz hely, aki komolyan veszi a hívást, és belép az országba. A nagy vacsora alkalmával is mindenki befért, akit az utakról, az utcákról behívtak. Nem volt helyhiány. A menyben nincs helyhiány. Ott nem teszik ki a táblát, hogy megtelt. Ott egyszer majd az ajtók fognak zárulni - tegyek meg mindent, hogy időben és felkészülten érkezzek.
Jézus azért megy el, hogy helyet készítsen nekünk. Tehát, amikor a földi szenvedés után visszatér az Atyához, nem kipiheni itteni fáradalmait, hanem azon fáradozik, hogy nekünk készítsen helyet. Csodálatos Urunk van. Annak az embernek készít hajlékot, aki megölte. Mi készítenénk-e házat annak, aki gonosz volt velünk szemben, aki az életünkre tört?
Nemcsak elmegy, hanem ismét el is fog jönni. Igen, az Úr ismét eljön. Várjuk Őt örömmel, reménységgel; ha nem is tudjuk az időpontot, de a jelek azt mutatják, egyre közelebb van az érkezése.
Az Úr azt akarja, hogy ahol Ő van, ott legyünk mi is. Ez legyen a célunk, ott lenni, ahol Ő van. Bizony, gyakran csak földi céljaink vannak. Vonz a világ, de mondjunk rá nemet, a tanítvány célja a menny, a mennyei hajlék. Jézus azért munkálkodik, hogy mi is ott legyünk, ahol Ő van. A mindennapokban is ez a cél, mindig ott lenni, ahol Ő van, és ne legyünk azokon a helyeken, ahová Ő nem megy.
Ahová Jézus megy, oda Ő az út, Ő vezet az életre. Minden más út zsákutca. Nincs más út Jézuson kívül. Nem igaz, hogy minden út az életre vezet. Ő mondja, csakis Őáltala mehetünk az Atyához. Az Atyához Ő az út. A kereszt köti össze a mi világunkat az Atya világával. Ez a kereszt jelenti számunkra az életet, az igazi, Istentől megbocsátást nyert életet. A kereszt tövében élhetjük át az Úr kegyelmét, ott újulhatunk meg és válhatunk tanítvánnyá. 



JÉZUS, VILÁG MEGVÁLTÓJA


1.  
Jézus, világ Megváltója,
Üdvösségem megadója,
Megfeszített Isten Fia,
Bűnömnek fán függő díja:
Jézus, add, hogy Hozzád térjek,
Veled haljak, Veled éljek!
2.  
Szent kereszteden kereslek,
Szomorú szívvel szemléllek,
Mert így gyógyulást remélek.
Moss meg szent véredben, s élek!
Jézus, add, hogy Hozzád térjek,
Veled haljak, Veled éljek!
3.  
Engem ily nagy szerelmedből,
Végy Hozzád szent kegyelmedből!
Vegyek erőt keresztedből,
És végbúcsút bűneimtől!
Jézus, add, hogy Hozzád térjek,
Veled haljak, Veled éljek!
4.  
Engem, bűnöst, kérlek, ne hagyj,
Halál rabját, kínra ne adj,
Sőt ha eljő majd halálom,
Szent jobbodra engedj állnom!
Jézus, add, hogy Hozzád térjek,
Veled haljak, Veled éljek!


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése