2015. március 25., szerda

Szól a kürt

R
égen fallal vették körül a településeket, rajtuk őrhelyeket alakítottak ki, és amikor jött az ellenség, az őr jelzett (Ez 31,1-20). Izráelben megfújta a kürtöt, és így lehetőségük nyílt a falakon belül tartózkodóknak a felkészülésre, a menekülésre. A török időkben az őr jelzése után az időseket, a nőket és a gyermekeket csónakkal menekítették lápos területre, oda, ahol biztonságban lehettek. Aki hallja a kürt szavát, maga dönt, hogy figyelembe veszi-e vagy sem. De mivel az őrálló feladata az, hogy jelezzen, így ő megtette a kötelességét, a többi már annak a dolga, aki hallja a jelzést.
Isten is adott népe számára őrállókat, a próféták szavai évszázadokon keresztül szóltak. Szólt a kürt, de nem hallgattak rá, nem törődtek vele. Az őrálló, ha látta a veszélyt, de nem fújta meg a kürtöt, az Úr tőle kérte számon az elveszettek életét. Ma is szól a kürt, mert minden istentisztelet, minden alkalom, ahol az ige szól, ilyen kürtzengés. Isten szól általa, figyelmeztet az ellenség támadására, a veszélyre. Meghallom-e a kürt szavát? Komolyan veszem-e, hogy baj van? Sokan legyintenek, csak szól a harang, az a dolga, pedig a kürt szól, Isten jelez, megtérésre hív. Azért szól a kürt, mert bűnös vagyok, és ha nem rendezem az életem, elveszek. Sokféle formában jelez az Úr, mert amiket mi véletlennek tartunk, azok nem azok. Ha meglátom az asztalon a Bibliát - jelzés: vedd és olvasd! Egy evangéliumi könyvet nyomnak a kezembe - az Úr közelít általa. Valaki megvallja a hitét - ne menjünk el mellette legyintve, mese habbal, hanem halljuk meg a szerető Isten hangját, hív: Jöjj haza!
Igénk azt is üzeni, hogy mi is őrállók vagyunk. Mindenki, aki új életet nyert az Úrtól, őrállói megbízatást is kapott. Az a feladatunk, hogy figyelmeztessük környezetünket a veszélyre. Mert a bűn, az Úrtól való elszakadás bajba sodor, és az életünk az ítélet felé halad. De most még meg lehet állni, mert a kereszt áll, és aki feltekint rá, megtapasztalja Isten kegyelmét. Ne szégyelljük a Krisztus evangéliumát, mert az Isten ereje. Az igében erő van, ami képes az életeket megváltoztatni. Vállaljuk az őrállói szerepet, fújjuk a kürtöt rendületlenül, és segítsük az embereket a menekülés felé.
Világosan kell látni, hogy nem önerőből való megmenekülésről van szó. Nincs semmi, amit az Úr elé vihetnénk. Mindnyájan adósok vagyunk, csak a tartozás különbsége megtéveszt. Úgy gondoljuk, ha mi kisebb összeggel tartozunk, azt képesek vagyunk rendezni. De ez csak látszat, mert a másik adósságához képest lehet, hogy jelentéktelennek tűnik, Isten előtt azonban olyan nagy összeg, amit mi képtelenek vagyunk rendezni. A vallásos és az úgynevezett jó embernek is fel kell ismernie, hogy ő sem képes kifizetni a számlát. Mit lehet tenni? Kérni az elengedést. És Isten elengedi az adósságot. Miért? Mert Ő nem gyönyörködik a bűnös ember halálában, hanem azt akarja, hogy megtérjen és éljen. Mi már tudjuk, hogy a számlánkat az Úr Jézus rendezte. Halálával kifizette minden tartozásunkat, és az Atya ezért bocsát meg. Jézusért van új és örök életünk. Legyünk hálásak Neki!
Az Atya előtt borul le az Úr imádságban (Jn 17,6-19). Mindent elmond Neki, rámutat, hogy Ő kijelentette az Atya nevét az embereknek. Azon munkálkodott, hogy az Atyát megismertesse velük. Minden tette és egész életvitele Őt mutatta be. Mindig az Atyára mutatott, minden beszéd, minden csoda egy kézmozdulat: íme, ilyen az Isten. Így figyeljük mi is Jézus életét, mert rajta keresztül az Atya lénye árad a világba. Sokféle elképzelés látott már napvilágot Istenről, de nem az az érdekes, mi mit gondolunk, hanem az a mérvadó, amit Jézus mutat. Az Ő élete Istenről szól. Így ha Istent akarjuk megismerni, figyeljük Jézust. Csak az a mérvadó, amit Ő mondott és megélt a számunkra.
A tanítványok felismerték, hogy Jézus azt adja át a számukra, amit Istentől kapott. Milyen csodálatos harmónia, Isten átadja Jézusnak, Ő pedig továbbítja a tanítványoknak. Ne akasszuk meg ezt a folyamatot, hanem mi is adjuk tovább, amit kaptunk az apostoloktól, amiről az evangélium bizonyságot tesz.
Jézus úgy látja, az övéi befogadták, amit mondott. Nemcsak hallgatták, hanem befogadták a szívükbe. Mi is fogadjuk be, engedjük, hogy lényünk részévé váljon az ige. Ne csak a felületet érintse, hanem engedjük mélyre hatolni.
A tanítványok a világban maradnak, itt fognak helytállni, úgy, hogy nem a világból valók. Ezért nehéz a küldetés, mert a hívő ember már Isten országához tartozik, de ebben a világban kell bizonyságot tenni. Itt kell Isten országát képviselni. Ez nehéz, de lehetséges feladat, mert az Úr könyörög értünk. Tudja, hogy nem könnyű helytállni, és ezért kéri az Atyát, hogy őrizze meg a gyülekezetet a gonosztól. Tudja, hogy a gonosz mindent megtesz, hogy az egyház hajója léket kapjon és elsüllyedjen. Mert nem az a baj, hogy Isten népe a világban van, hiszen a hajó is vízben mozog, az a baj, ha a víz bekerül a hajóba.  Urunk könyörüljön rajtunk, hogy ne engedjük be a vizet, a világot hajónkba. Azért kaptuk az igét, hogy arra figyelve elkerüljük a veszélyes helyeket. Az igére való figyelés megóv a zátonyoktól. Az Úr szava az igazság, de ragaszkodunk-e hozzá? Merjük-e vállalni, hogy minden életkérdésben az ige szava a döntő, hogy ahhoz igazítsuk magunkat?
Mivel a tanítvány nem ebből a világból való, nem is érezheti benne jól magát. De tényleg így van? Mintha úgy látszódna, nagyon is jól érezzük magunkat mindabban, amit a világ kínál. Mi is szeretjük a jólétet, a kényelmet, és bizony, ez gyakran el is altat minket. Az Úr könyörüljön, hogy ha ebben a világban élünk is, ne szakadjunk el Isten országától. Mert a világnak is az Úrra van szüksége. Merjük megélni Isten országa áldásait.


 Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt

1. Fel, barátim, drága Jézus zászlaja alatt, Rajta, bátran! megsegít és győzedelmet ad. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!
2. Lám, a Sátán serge talpon, szembetörni kész, A legbátrabb harcosoknak bátorsága vész. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!
3. Szóljon a kürt, fenn lobogjon győzedelmi jel, Így előre Jézusunkkal: néki győzni kell! Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!
4. Harci zajban, küzdelemben oldalunkon áll, Benne higgyünk, ő segít meg szívünk harcinál. Bízzatok, mert Jézus eljön, ő a fővezér, Zengje ajkunk: hozzád esdünk győzedelemér'!



Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése