M
|
ély csendre és
kitartó kutatásra van szükségünk az Ige üzenetének megtalálásához. Örömteli olvasni: "azután így szólt az Úr" (4Móz 5,1-31). Az a felüdítő, hogy Isten szól, még a
nehezen érthető részek, a különféle rituális parancsok által is. Azonban oda
kell figyelni, hogy meghalljuk, amit mond, felismerjük a nekünk szóló üzenetet,
azt, amin keresztül az Úr formálni akar minket. Van, amikor az Úr parancsol,
vagyis nagyon határozottan mond dolgokat, mert tudja, hogy egyébként nem
tennénk. A mai parancs is azért hangzik
el, hogy foglalkozzanak azokkal, akiket tisztátalannak ítéltek.
Vannak olyan területei az életnek, amikkel nem szeretünk foglalkozni, az
Úr azonban azt akarja, hogy azokat is rendezzük el. A táboron kívül való
elhelyezéssel lehetőséget kaptak a későbbi visszatérésre. Törődjünk azokkal is,
akiknek nehéz az élete. Urunk Jézus már maga kereste fel a Betesda fürdőt,
vitte a reményt, vitte a gyógyulás lehetőségét. A Megváltó a kitaszított, félretett emberek számára is megjelent, nekik
is reményt hozott az új életre. A harmincnyolc éve beteg is átélhette: számára
is van visszatérés az életbe, ő is beléphet Isten országába. A kegyelem
mindenki számára elérhető az Úr Jézus által.
A bűn hűtlenné tesz az Úrral szemben, azonban lehet rendezni bűnbánat és
jóvátétel által. A bűn rendezése a bűnbánat - meglátom, hogy sérelmet vagy kárt
okoztam, és megvallom az Úr előtt. A Szentírás nagyszerű üzenete, hogy az
elkövetett bűnt meg lehet bánni, lehet rendezni, mert van megbocsátás. A
rendezés első része a bűnvallás, ez fontos és nagy dolog, a Szentlélek munkája,
hiszen olyan nehezen látjuk a bűnt bűnnek. Péter is megvallotta az Úr Jézusnak,
hogy ő bűnös ember. Ezt nem lehet kihagyni, a teljes megtérés bűnvallással
kezdődik. De van folytatás is, mégpedig a kártérítés, a jóvátétel. Mert van,
amikor még jóvá lehet tenni vétkeinket, lehet rendezni múltunkat, ahogyan
Zákeus is tette. Így válik a megtérés elméletből gyakorlattá, mert gyakorlati
hitre és keresztyénségre van szükség. Jézus útja, a keskeny út a keresztyén
gyakorlati élet útja.
A házassági és minden probléma megoldása akkor kezdődik, ha életünket az
Úr elé állítjuk. Ne akkor menjünk csupán, amikor már baj van, amikor a másik
felé bizalmatlanok vagyunk. Merjünk rendszeresen együtt az Úr elé állni. Vigyük
oda életünket, azt is, amiben még nem értünk egyet, mert az Úr világosságában
másképp látjuk magunkat, és másképp a másikat is. Az Ige fényében a megoldhatatlannak
tűnő problémákra is találunk megoldást, mert az Úr számára nincs lehetetlen. Mielőtt
cselekednénk, döntést hoznánk, vigyük ügyünket az Úr elé. Gyakran születne más döntés,
ha előbb Isten elé állnánk, ha Őt kérdeznénk. Legyen ma is a szemünk előtt ez
az Ige: „Kérdezd meg előbb az ÚR szavát”
(1Kir 22,5).
Pál apostol Krisztus számára jegyezte el a korinthusiakat, vagyis a
gyülekezet nem az apostolé, nem az igehirdetőké, hanem a Krisztusé (2Kor
11,1-15). Az Úr Jézus a vőlegény és a hívő a menyasszony - ilyen csodálatos
kapcsolat alakul ki hit által az Úr és a tanítványok között. Tehát ez nem formális,
hanem élő lelki kapcsolat. Itt a személyességen van a hangsúly, személyesem
szeretem az Urat mindazért, amit értem tett. Hiszen életét adta oda a
kereszten, hogy így megmentsen.
Pál látja, hogy a kapcsolatot ápolni kell. Jézus részéről minden rendben van, de
nekem meg kell őrizni magamat tisztán az Ő számára. Pál azon munkálkodik, hogy
a korinthusiakat ne csalja meg a sátán. Mert a gonosz nem adja fel, amikor hitre jutunk, nem mond le rólunk,
hanem mindent megtesz, hogy visszacsábítson magához. Ne engedjünk neki.
A korinthusiak között felbukkantak tévtanítók, akik nem azt az
evangéliumot hirdették, amit Pál, a gyülekezet mégis elfogadta. Miért? Mert a hamis tanítók
mindig az érzelmekre és a könnyítésre helyezik a hangsúlyt. Fontos a
látványosság, ami által elterelődik a figyelem az életről. Pedig Pál apostol a
tanítását a saját életével hitelesítette. Nem tant, hanem életformát adott
tovább, elébük élte a Krisztust. Hiszen leírta egy másik levélben, hogy Krisztus
él benne. Így azután benne és általa a Krisztussal találkoztak ebben a
gyülekezetben is.
Pál úgy élte meg a Krisztust, hogy nem terhelt az életével, megélhetési
gondjaival senkit. Nem a gyülekezetből,
hanem a gyülekezetért élt. Ő valóban szolgált, és csak azoktól fogadott el támogatást,
akik azt önként és őszinte szívvel adták. Nem várt el fizetést, és nem mondta, hogy nem megy többet, ha nem
állják a költségeit. Ő nem teher volt, hanem ő hordozta mások terheit. Gyakran
ez a problémánk, hogy nem mi akarjuk mások terheit hordozni, hanem elvárjuk,
hogy mások hordozzák a miénket.
Pál rámutat, hogy a sátán a világosság angyalának adja ki magát. Ezért
kell vigyáznunk, mert nem úgy jön, hogy látszódjék gonoszsága, rossz szándéka.
A sátán mindig álarcot használ. Báránynak álcázza magát, pedig farkas. Azonban
ne feledjük, az álca csak a külsőt takarja, a belső, a szív változatlan marad.
A farkas szíve a bárány álarca alatt is farkasszív marad. Természete is
megmarad ragadózónak. Mert csak Krisztusban lehetünk új teremtések, és csak az
új teremtés változtatja meg a természetünket. Így azután a természetről, a
gyümölcsről meg lehet ismerni a sátánt és eszközeit. De fel lehet ismerni az
újjá teremtett szívű embereket is.
Siess, keresztyén, lelki jót hallani
1. Siess, keresztyén, lelki jót hallani, Régi törvényből harcolni
tanulni, Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni, Krisztusban bízni.
2. Mert nem hiába ezt az ó törvénybe, Próféták írták Biblia könyvébe;
Szép tanulság ez most az új törvénybe', Mi eleinkbe'.
3. Jól tudja földön ezt minden keresztyén: Nem csak fegyverrel oltalmaz
az Isten. Ezt minden népnek tudására adom: Istenünk vagyon!
4. Fejedelemség vagyon csak Istenben, Minden hatalom vagyon ő kezében;
Kiket ő akar, föld kerekségében: Emeli égben.
5. Ne ess kétségbe ő nagy jóvoltában, Az igaz hitben erős légy magadban,
Mint Dávid, úgy jársz párviadalodban, Hitvallásodban.
6. Dávidot Isten hagyá királyságban, Ő ellenségit veté gyalázatban.
Dicsérjük Istent nagy hálaadásban, Énekmondásban.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése