A
|
babiloni sereg meghódította Jeruzsálemet és
elfoglalta templomot is (Zsolt 79,1-13). Isten népe megrendülten látta, hogy a
szent hely pogányok kezére jutott. A zsoltáros számára tragédiával egyenlő a
város és a templom pusztulása. Fáj mindezt átélni, de tudja, hogy megharagították
az Urat. Bűneik következménye ez, mert elfordultak Istentől. Azt gondolták, elég
a formális vallásosság, és nem voltak hajlandók komolyan venni Isten akaratát.
Nem hallották meg az üzenetet, amely arról szólt, ne gondolják, hogy elég az
épületek, a beleszületés oltalmában bízni. Ez soha, ma sem elég. Nem elég az,
hogy beleszülettünk egy felekezetbe, újjá kell születni. Isten azt várja, hogy
személyesen Ő legyen a fontos, Vele alakítsunk ki élő kapcsolatot, és mindenben
szava irányítson minket. Ilyen is volt Izráel életében, de gyakran letértek az
Úr útjáról, nem engedték vezetni magukat, és így bálványok útjára tértek. Isten
a hűtlenséget számonkérte. És mivel nem tértek vissza hozzá, meglett a
következmény is.
Az élő Istentől való elfordulás mindig hamis hitet eredményez. Mivel hit
nélkül képtelen élni az ember, ha a Biblia Istenének nem adja át a szívét, hamis
istenek férkőznek oda be. Hiszen a szívünk csalárdabb mindennél. Ezért kell
vigyáznunk, meg ne tévesszen a szívünk, mert hamis dolgok után vágyódik. A
világ látványos módon csalogatja szívünket, azonban Krisztus által ellene állhatunk,
de csakis Őáltala.
A zsoltárost az átélt tragédia nem elfordítja a hittől, hanem inkább még
közelebb viszi az Úrhoz. Felismeri, hogy ebben a helyzetben az a legjobb
magatartás, ha Istenhez fordul. Neki teszi fel a kérdést: „Meddig haragszol
még, Uram?” Ez nem erőszakos kérdés, hanem alázatos és reménnyel teli. Mivel
úgy látja, hogy Isten haragszik népére, benne van a bűnbánat is. Tudja, hogy vétkeztek, és jogos a harag. De az is benne van, hogy ismeri az Urat, és tudja, hogy véget
fog érni a büntetés. Ezért kérdi: meddig tart még? Mikor fogják átélni a
szabadulást? Mikor kezdhetik újra az életet? A siránkozás helyett keresi az új
lehetőségeket és kéri Isten segítségét. A nehéz helyzetekből is ki lehet jönni.
De ehhez meg kell látni azt, ahol elrontottam, és bele kell kapaszkodni az Úr
kezébe. Az Ige azt üzeni, a rossz helyzet is véget ér egyszer, eljön a jobb
időszak. A zsoltáros azt is tudja, ez a jobb az Úr vezetése alatt érkezik meg. Akkor,
ha végre Rábízzuk őszintén magunkat, és komolyan vesszük szavát, bízunk
ígéretében.
Járuljunk mi is alázattal és bűnbánattal Urunkhoz, ne feledjük, hogy bűnösök
vagyunk, minden rossz a bűn következménye. De lássuk meg azt is, hogy az Úr irgalmas, azért lett emberré Jézusban,
hogy közel jöjjön hozzánk és segítsen rajtunk. Az Ige világosan bizonyságot
tesz arról, hogy szükségünk van Istenre. Nélküle nem találjuk meg a helyünket,
életünk értelmét és célját. Minden csakis Őbenne tárul fel előttünk. Általa
kerül helyére és válik tartalmassá, boldoggá életünk. A boldogság titka a
Krisztussal való élő kapcsolat. Belőle árad az élet, és annak teljessége, Ő
tesz megelégedetté és örömtelivé.
A zsoltáros azzal is tisztában van, hogy nem jár nekik a szabadítás,
mivel ők sem jók. De Isten nevébe és dicsőségébe kapaszkodik, nevéért kéri a
segítséget. Mi már Jézus nevében kiálthatunk, és ha hittel tesszük, nagy dolgok
történnek. Jézus neve által gyógyulhatunk, átélhetjük a gonosz karmaiból való
szabadítást. Soha ne feledjünk Jézus nevében kiáltani, mert neve a lélek
orvossága. Lényünket Ő képes meggyógyítani, szavára lehull a bilincs, és
megnyugszik a szív. Jó látni, mennyire más a gadarai a Jézussal való találkozás
után. Már tud nyugodtan ülni az Úr lábainál, megszűnt az addigi nyugtalanság,
béke költözött a helyére. Az őszinte bocsánatért való könyörgés után átélhetjük
az Úr kegyelmét. A megbocsátás igazi gyógyír a lélek számára. És ez az Úr
módszere. Megbocsátja vétkeinket. Azonban az is szükséges, hogy megvalljuk
azokat és kérjük rájuk a bocsánatot. A felszabadult élet hálás, mert olyat
kapott, amit maga nem tudna megszerezni, tudja, szabadsága az Úr műve, Isten
ajándéka.
Valószínűleg Pált támadják, hogy miért ment már el újra Korinthusba (2Kor
1,12-22). Miért nem látogatta meg őket? Az apostol elmondja, tervezte a
látogatást, de az Úr eddig másképp alakította útvonalát. Mert Pál életét az Úr
alakítja, Ő vezeti, és így nem mindig oda érkezik az evangélium, ahová ő
tervezi, hanem ahová az Úr akarja, hogy megérkezzék. Bár mi is így figyelnénk Urunk vezetésére.
Azonban a támadások ellenére is tele van a szíve Krisztussal, a Vele való
kapcsolatból semmi nem tudja kizökkenteni. Számára Ő a fontos. Most is
megvallja: Jézus az Isten Fia. Mindig bátran vállalja ezt a hitvallást, mert
meggyőződött a valóságáról. Pál számára ez nem egy megtanult kátékérdés, hanem
az átélt valóság. Találkozott a feltámadott Jézussal, így azután világos a
számára, hogy Ő Isten fia. Azután átélte, hogy az Úr megváltoztatta szívét és
életét. Az addig ellenséges indulatú Pálból az evangélium békekövete lett.
Hirdeti, Krisztus által van békességünk Istennel és önmagunkkal. Aki békességet
akar, nem kerülheti el Jézust. Nélküle nem nyugszik meg a lényünk. Élhetünk
nyugtatókon, bármilyen szereken, egyre rosszabb lesz az állapotunk. Mert az
igazi, egész lényünkre, tudatunkra és tudattalanunkra kiterjedő békesség Jézus
lényéből árad a mi belső világunkba. Ő a világ Világossága, és ha kinyitjuk
lényünk ablakait, beragyogja szívünket, és minden világos lesz. Betódul a fény,
nyomában a meleg. A hideg után újra meleg lesz a szobában, és azt mindenki meg
fogja érezni.
Erősödjünk meg abban a hitben, hogy Isten minden ígérete Jézusban lett
teljessé és elérhetővé. Kapaszkodjunk bele az ígéretekbe, ragadjuk meg azokat
Jézus által. Pál apostol is így tett, ezért írja: Isten Krisztusban megerősít.
Ezt ígéri ma is, ad erőt életünk megéléséhez, problémáink leküzdéséhez. Soha ne
a körülményekre figyeljünk, hanem Urunkra.
Isten fegyverzete
Dávid egykor, mint pásztorfiú indult a harcba.
Fegyverzete nem volt egyéb, mint bot és parittya.
Tarisznyájában öt sima kő, mégsem félt szíve,
Páncélruhás Góliátot nyomban legyőzte.
Jó barátom van-e hited győzni minden bűn felett.
Ellenállni, ha a világ csalogatja szívedet.
Van erő! Van! Tudod-e hol? Csakis Jézus Krisztusban.
Aki Rá néz, sose veszít, mindig győztes a harcban.
Kis dolgok néha nagyra nőnek, mint az óriás.
Jónak látszó tett is lehet bálványimádás.
Mindennap újabb ellenség jön, készülj a harcra.
Isten minden fegyverzetét öltsd fel magadra!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése