Á
|
brahám
szolgája megtapasztalja az Úr vezetését, útközben Tőle kér útmutatást majd
jelet, és ezekhez igazodik (1Móz 24,28-67). Jó látni, mennyire bízik az Úrban, és
amikor találkozik Rebekával és látja a kért jelet, hálát ad, megköszöni. Figyeljünk az Úr vezetésére, és legyünk
mindenkor hálásak neki.
Amikor Rebeka hazamegy, a szolga továbbra is a forrásnál marad. Ismét vár, megvárja, amíg jelzést kap, addig
nem tesz semmit. Csak akkor indul,
amikor Lábán kimegy hozzá és hívja. Nem könnyű így ráhagyatkozni az Úrra, de
lehetséges és érdemes is. Jó várni és türelemmel lenni az Úr szabadításáig.
Legtöbbször türelmetlenségünkkel rontjuk el dolgainkat. Nem tudjuk kivárni, amíg az Úr cselekszik.
Érdemes még végiggondolni: a szolga találkozott Rebekával, és nem gondolja
meg magát, nem a maga részére kívánja megszerezni, hanem továbbra is Izsáknak
kívánja elvinni. Hűséges ez az ember. Vagyok-e én ilyen hűséges az Úrhoz? Ez
az ember nem dolgozik a maga zsebére, hanem gazdája akaratát teljesíti.
Hányszor megkísért minket, hogy nem Urunk akaratához tartjuk magunkat, hanem
saját terveinket igyekszünk megvalósítani az Ő neve védelme alatt.
A szolga elmondja, ki küldte és miért indult útnak. Mindenről, az Úr vezetéséről is bizonyságot tett. Nincs
benne semmi erőszakoskodás, kész elfogadni az elutasítást is, és akkor tovább
fog keresgélni. Ha elutasítják, sem adja fel, hanem továbbmegy és tovább
keres. Hányan elkeserednek, ha elutasításban részesülnek. Ha az Úr vezet és az
Ő ígérete áll mögöttünk, nem kell elcsüggedni, hanem az Úrra nézve
folytathatjuk tovább. Nemleges válasz esetén se adjuk fel, hanem menjünk tovább
a célig.
Lábán és Betúél felismerte, hogy az Úrtól indult el ez a dolog. Így
azután elengedik Rebekát. Fontos, hogy a
másik is felismerje, hogy az Úrtól indult ez a dolog, tehát Ő áll a kapcsolat
kialakulása mögött. Csodálatos megerősítés ez, a szolga most már bizonyos a
dolgában, bizonyos Isten akaratában. Bizonyosság, meggyőződés nélkül ne fogjunk
bele se a házasságba, se más dologba. Mielőtt meghozzuk döntésünket, bizonyosodjunk meg az Úr akaratától. Győződjünk meg mi is, hogy valóban az
Úrtól indult el ez a dolog.
Isten akarata elé nem gördítenek akadályt, de megkérdezik Rebekát
is. Nem elég az egyik félnek felismerni
Isten akaratát, hanem a másiknak is meg kell győződnie arról, hogy ez Isten
szándéka. Meg kell várni, hogy a másik is az Úr elé vigye az ügyet. Mindenkinek
meg kell hozni az Úr előtt a döntést, és ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha
adunk időt egymásnak, és ha keressük Isten akaratát.
Rebeka meglátja Isten akaratát, és kész elmenni a szolgával. Mennyire
bátor, hajlandó egy idegen férfival útra kelni, és kész igent mondani egy
számára ismeretlen Izsáknak. Rebeka és Izsák még nem is látták egymást,
mondhatnánk, zsákbamacska ez az egész, még ki sem próbálták, hogy egymáshoz
illenek-e. De bíztak az Úrban.
Nem volt ez felelőtlen cselekedet? Nem, mert azt látjuk, hogy amíg a
szolga messze jár, Izsák imádkozik. Ő az Úr előtt harcolja meg a házasság kérdését,
figyel felfelé, és kész elfogadni azt, akit Isten ajándékoz a számára. Csodálatos, amikor meglátjuk a társunkban Isten ajándékát, amikor felismerjük,
hogy őt adta számunkra az Úr. És én hálás szívvel fogadom el az ajándékot.
Izsák imádkozik, amikor Rebeka megérkezik, tehát Rebeka imameghallgatás. Jó, ha
mi is a társkérdést imádságban visszük az Úr elé. Láthatjuk, hogy életünknek
ezt a nagyon fontos kérdését is nyugodtan rábízhatjuk Urunkra. Izsák is
megtapasztalta, érdemes Istentől kérni a társat, és várni arra, akit Ő ad.
A zsidók megdöbbenve látták, hogy elesett az egyik fiatal és fontos
gyűlöletharcosuk (ApCsel 9,23-30). Ráadásul úgy veszítették el, hogy átállt
azok oldalára, akiket eddig üldözött. Az Úr ellenségéből tanítványt formált,
erre csak Ő képes. Saul is megtapasztalja, milyen üldözöttnek lenni, most
igazán beleélheti magát azoknak a helyzetébe, akiket korábban ő is üldözött.
Isten beíratta az ifjú tanítványt a szenvedés iskolájába. Ez még csak a kezdet.
Jézus nevének vállalása sok esetben szenvedést hoz magával.
Egyre jobban megbátorodott, és hirdette, hogy Jézus a Krisztus. Akinek a
szívében fellobban az Úr iránti szeretet lángja, az nem tud hallgatni. Az nem
rejti el a jó hírt, hanem mindenkivel meg kívánja osztani. Aki szereti Jézust,
az nem magát, hanem másokat ment. Mert Krisztus a Megmentő, és Őreá mindenkinek
szüksége van. Jézus nélkül nincs bűnbocsánat, nincs örök élet. Ne féljük Jézust
megismertetni az emberekkel. Bátran tegyünk bizonyságot arról, hogy Ő a
Krisztus, vagyis Ő a megoldás az emberiség számára. Nincs más megoldás, csak
egyedül Ő. Sokan megtapasztalták már ezt, sokfelé kerestek szabadulást,
békességet, de nem találták meg, csak Jézusnál. Vagy, mint a vérfolyásos
asszony, sok orvost felkeresett, és még betegebb lett, még többet szenvedett.
Amikor hallott Jézusról, hit támadt a szívében, és általa bizonyos lett abban,
hogy Jézussal találkozva meg fog gyógyulni. Igen, ha Jézusra bízzuk magunkat,
meggyógyulunk, Nélküle marad tovább a belső üresség, a szenvedés.
A damaszkuszi tanítványok kicsempészik Sault a városból, és felmegy
Jeruzsálembe. Ott azonban rádöbben, időre van szükség ahhoz, hogy bizalommal legyenek iránta. A
megtérés által új emberré lett, de múltjának árnyéka még vele marad. Az
életének kell bizonyítani, hogy ő már nem az az ember, akinek eddig ismerték, már
nem ellenség, hanem testvér. Nagyon lényeges, hogy megtérés után türelmesek
legyünk környezetünkkel szemben, mert ők nem biztos, hogy azonnal látni fogják
a belső változást. Talán még mindig félnek tőlünk, bizalmatlanok, mer sokszor akartunk
megváltozni, de nem sikerült. Ilyenkor ne lázadjunk, hanem menjünk tovább a
keskeny úton alázattal és türelemmel, majd meg fogják látni, hogy történt
bennünk valami. Az életünk, a magatartásunk változása meggyőzi majd a
körülöttünk lévőket.
Rád tekint már hitem
1. Rád tekint már hitem, Megváltóm, Istenem, A Golgotán: Halld
könyörgésemet, És vedd el vétkemet; Mostantól hadd legyek Tied csupán.
2. Szívemet töltse be Kegyelmed ereje Buzgósággal! Meghaltál érettem;
Add: szívem s életem Teérted éghessen Forró lánggal!
3. Ha elfog utamon Félelem s fájdalom: Fogd kezemet! Derítsd fel éjemet,
Szárítsd fel könnyemet: Tévelygésben ne hagyd Én lelkemet!
4. Éltem ha fogyva fogy, És a halál ahogy Jön már felém: Megváltóm, ments
te meg Kétségtől engemet, Nálad hogy üdvömet Meglássam én.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése