Rutinból nem működik

N

em mai keletű a nehéz helyzet elől való menekülés (1Móz 26,1-34). Már Izsák is el akart menni Egyiptomba, így tett korábban Ábrahám is. Ezt a mintát hagyta fiára, és ő átvette, amit látott. Az Úr azonban megjelent Izsáknak, és azt mondta, ne menjen Egyiptomba. Maradjon az ígéret földjén, mert vele lesz az Úr. Van más megoldás is, mint a menekülés, az Úrral maradhatok azon a helyen, ahová állított. Izsák úgy gondolta, hogy az éhínség elől el kell vándorolni, máshol jobb lesz. Isten azonban rámutat, lehet maradni is, ez is lehetőség. Sőt, többet ér az Úrral az éhínség sújtotta földön maradni, mint Nélküle a jólétet választani.

Ne engedjük, hogy a külső körülmények befolyásolják tetteinket, Bízzunk a nehéz helyzetekben is Urunkban. Ő azt üzeni, veled vagyok, és ennél nem kell több. Isten megújítja korábbi áldását, de ez az áldás és ígéret erre a földre vonatkozik. El lehet menni oda, ahol könnyebbnek tűnik az élet, de a megígért áldás mindig oda vonatkozik, ahová kaptuk, ahol a helyünk.

Izsák számára is valósággá lesz mindez; mivel maradt és hallgatott az Úrra, százszorosát aratta. Az éhínség, a nehéz gazdasági helyzet idején százszoros termést hoz a földje. Meglátja, hogy Isten valóban vele van, érdemes az Úrral maradni. Isten számára nem probléma övéinek megoltalmazása. Mindig ott az áldás, ahol jelen van az Úr. Az áldás többi vagyonán is meglátszott. Isten áldása adja az eredményt. Nem az emberi erőfeszítés, nem a gazdasági viszonyok, hanem az Úr áldása viszi előre az életet, Ő ad növekedést gazdasági téren is.

Az áldást és a belőle fakadó növekedést észrevették a filiszteusok is. Isten áldása meglátszik, mások előtt is nyilvánvalóvá válik. Isten gyermekeit gyakran irigylik, pedig az áldás mindenki előtt nyitva áll. Nem Izsák volt jobb gazdasági szakember, hanem olyan többlettel rendelkezett, amivel a filiszteusok nem. Ez a többlet az élő Isten ismerete, a Vele való élő kapcsolat. Izsák áldott életének forrása az Úr. Mindnyájan rácsatlakozhatunk erre a forrásra hit által.

Az irigység nehéz helyzetet hoz létre, de Izsák mindig továbbmegy. Nem áll le harcolni, amikor betömik a kutakat, tudja, az Úr ad majd új kutat. Ahogy tovább vonul, megtalálja azt a helyet, ahol nyugodtan élhetnek. Isten ismét megerősíti: „Ne félj, mert én veled vagyok, megáldalak!” Olyan jó ezt hallani: ne félj, mert a tanítványok élete minden időben küzdelmes, azonban az Úr nem hagy magunkra, hanem velünk van. Olvashatom úgy, hogy személyesen nekem szól, nem kell félni sem a küzdelmektől, sem emberektől, mert velem van az Úr. Az Ő áldását senki és semmi nem képes megakadályozni.

Mindennél fontosabb az Úr megerősítése, amikor vándorutunkra ráteszi pecsétjét, és azt mondja, jó az irány, itt veled vagyok, megáldalak. Időnként jó elcsendesedni és az Úr előtt végiggondolni, jó úton vagyok-e, nem tértem-e le az Úr által kijelölt útvonalról? Izsák megerősödött abban, hogy jó irányba tart. Jó irányba tartok-e?

A megerősítés után oltárt épített az Úrnak, és segítségül hívta az Úr nevét. Az oltár kifejezi, hogy kegyelemre van szükségem, mert bűnös ember vagyok. Másrészt Izsák hálája is megnyilvánul a megtapasztalt áldásokért. Adjunk hálát az Úrnak mindazért a sok áldásért, amit eddig megtapasztaltunk. Hívjuk ismét segítségül Urunkat, mert ahogy eddig rá voltunk utalva, ezután is így lesz. Izsák azt jelzi, a jövőben is szüksége van az Úr segítségére. Isten segítségére minden nap szükségem van. Isten országa nem rutinból működik, hanem az Úrral való kapcsolatból táplálkozik.

Az evangélium átlépi a zsidóság határait, eddig szinte csak ők hallották, és csak közöttük szolgáltak az apostolok is (ApCsel 10,1-16). Most azonban az Úr tovább vezeti őket, és ebben Péter lesz az Úr eszköze. Általa jut el a drága hír a nem zsidó származású Kornéliuszhoz. Meg kell tudnia, hogy az Úr Jézus a kereszten minden emberért meghalt, és így az Isten országába való belépés Őáltala lehetséges mindenki számára.

Kornéliusz egy istenkereső ember, eljutott az Ószövetségig, és tele van a szíve vágyakozással. Még többet akar tudni Istenről. Van-e Isten utáni vágyakozás a szívemben? Ő szüntelenül könyörgött, tehát állandóan az Úr jelenlétében élt. Katonaként is minden élethelyzetben az Úr közelségébe helyezkedett. Szívében szüntelen fohászkodott. Bárhol vagyunk, lehetséges szüntelenül az Úr jelenlétében élni. Figyelhetek Rá munkám végzése közben is.

Az Úr angyala által közli, hogy tovább akarja vezetni őt. Nem elég a törvényig eljutni, meg kell ismerni a kegyelmet. Nem elég, ha tudom, hogy van Isten, hanem meg kell Őt ismernem. Meg kell ismerni mindazt, amit az Úr tett értem.

Benne van az is igénkben, hogy mindig növekedni kell, nem lehet ott maradni, ahová eljutottam, hanem előrébb kell jutnom. Az Úr napról napra növekedésben kíván részesíteni. Ahol tegnap tartottam, az ma már nem elég, mindig több ismeretre, hitre van szükség.

Pétert is tovább vezeti az Úr. Tehát nemcsak Kornéliusznak kell növekedni, hanem Péternek is. A hit útján neki is tovább kell lépni. Nem mondhatja, én már sokat tudok; még feljebb kell lépnie. El kell jutni oda, hogy senkit ne mondjon tisztátalannak, senkit ne rekesszen ki Isten országából.

Bizony, Péter nem könnyen tanul, háromszor is megjelenik a lepedő, és háromszor is szól a hang: amit az Úr megtisztított, azt te ne mondd tisztátalannak. Ebben nekünk is előrébb kell lépnünk, mert gyakran lemondunk másokról, pedig az Úr számára nincs lehetetlen.

Azt is meg kell látnunk, hogy Péter imádkozik, amikor az Úr ezt a kijelentést adja a számára. Tehát Isten az imádkozás és az igeolvasás által vezeti előrébb az övéit. Szükségünk van arra, hogy minél többet legyünk imádságos csendben, minél többször álljunk Urunk elé, és engedjük, hogy tanítson minket. Pétert is Ő maga személyesen tanította meg arra, hogy senkit ne mondjon tisztátalannak.

'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!'

1. 'Imádkozzatok és buzgón kérjetek!' Bűnös voltunkért, Uram, ó, ne vess meg! Tiszta szívet és Szentlelket adj nékünk, Hallgass meg Fiad nevébe', ha kérünk.

2. 'Keressetek buzgón és megtaláltok!' - Téged keresünk, Uram: hogy bűn s átok Erőt ne vegyen mirajtunk, légy nékünk Égi utunk, igazságunk, életünk!

3. 'Zörgessetek buzgón Isten ajtaján!' - Elfáradtunk, Uram, e világ zaján; Ó, nyisd meg az égi béke szép honát, Add, hogy zenghessünk örök halleluját!

Isten áldásával.