2019. január 22., kedd

A Krisztus


E
gyiptomba menekültek a még megmaradt júdaiak, ott látták biztosítottnak a túlélést, a megmaradást (Jer 44,1-30). Mindezt az Úr határozott figyelmeztetése ellenére valósították meg. Valószínűleg örültek, hogy sikerült eljutniuk ebbe az országba. Elmúlt a veszély, biztonságban vagyunk, Egyiptom és az istenei megoltalmaznak minket. Jeremiást is magukkal hurcolták, így azután Isten képviselője is jelen van. Jeremiás nem akart oda menni, és az emberek sem vették komolyan azt, amit mondott, Isten mégis odaküldte őt hozzájuk. Az elhurcolás által Jeremiás is ott van, és így Isten szava is jelen van.
Az Úr nem mond le róluk sem, még mindig keresi őket, és ha végre meghallják az igét, és engedelmeskednek neki, az Úr hatalmát is meg fogják tapasztalni. Isten nem a vesztüket akarja, de rajtuk is múlik, azon, hogy végre csak Őt imádják, és Neki engedelmeskednek-e. 
Az azonban olyan csodálatos, hogy Jeremiás itt is, és még most is  hirdeti az igét. Pedig eddig semmibe se vették a szavát, de nem sértődik meg, ráadásul akarata ellenére tartózkodik Egyiptomban, mégis figyel az Úrra, keresi szavát, és amit kap, azt elmondja nekik. Mi se engedjünk a megfáradásnak, mondjuk az igét, akár hallgatnak rá, akár nem.
Az Úr megüzeni: azért pusztult el Jeruzsálem, és ment a nép többi része fogságra, mert gonoszságukkal bosszantották Istent. Nem véletlen ez a helyzet, Isten ítélete miatt történt. Megítélte engedetlenségüket, bálványimádásukat. Még itt is más isteneknek tömjéneznek. Az ég királynőjének tiszteletét is átvették, már otthon is neki tömjéneztek az asszonyok. Olyan szomorú, nem elég az élő Úr, nem elég a Mindenható, női istenséget is keresnek maguknak. A nők megmutatják, nekik is van istenük. Azonban az ég királynője pogány kultuszhoz tartozik, nincs helye Isten népe életében, hitében, semmilyen formában. Amikor az ég királynője megjelenik az istentiszteletben, a hitéletben, ott Isten iránti hűtlenség következik be. Az ég királynőjének elismerése bálványimádás, sérti Istent, és Ő ezt meg is ítéli. Miért ítéli ezeket az embereket? Mert ők Isten elhívott népe. Ezért az Úr tőlük mást vár. Ne feledjük, Isten az övéitől mindig mást vár, mint a nem hívőktől, a világ fiaitól. Azt várja, hogy világítsunk, áldás legyünk.
Az Úr üzenetére makacs lázadás a válasz, akkor is az ég királynőjének fognak tömjénezni, ha Jeremiás ezt ellenzi. Arra hivatkoznak, hogy amíg ezt a kultuszt művelték, mindenük megvolt, jól éltek. Mennyire eltorzítja látásukat a gonosz. Az Úr gondoskodott róluk, persze, voltak próbák, pont azért, hogy kiderüljön, mi van a szívben. A nehéz helyzet nem ezért következik be, mert az Úr nem képes gondoskodni rólunk, hanem azért, hogy meglássa, mi van a szívünkben. Mert a problémák idején lesz nyilvánvaló, mit tartalmaz a szívünk. Ilyenkor látszik meg, hogy Benne bízunk-e igazán.
Mivel makacsul ragaszkodnak a hamis istenekhez, az Úr összedönti a hamis reményt, a fáraó is az ellenség kezébe kerül. Meg kell tanulni, hogy nem emberek, nem egy másik hatalom ad biztonságot, hanem egyedül az élő Istenbe vetett hit és a Neki való engedelmesség. A megmaradás útja ma is a  hitben való engedelmesség.
A samáriai asszony nagyon érti a menekülés módját (Jn 4,19-26). Ahelyett, hogy leborulna és kérné az élő vizet, ami őt változtatja meg és szüli újjá, terelni kezd. El akar távolodni a kellemetlen témától. Igaz, hogy romokban az élete, kapcsolata van, de házassága nincs, de erről ne beszéljünk. Látom, próféta vagy, akkor beszéljünk a vallásról. Milyen jól tud terelni, ne az életünkről beszéljünk Jézussal, hanem érdekes vallási, bibliai kérdésekről. Ehhez mi is nagyon értünk, inkább belemenekülünk mindenféle vallási kérdésekbe, nem is annyira lényeges bibliai helyek tárgyalásába, mintsem az életünket vinnénk az Úr elé.
Ő azonban előbb az életünket akarja jó irányba terelni. Az a célja, hogy megismerjük Őt, és engedjük, hogy a Tőle kapott élő víz újjá tegyen. Jézus rámutat: nem a hol a lényeg, hanem a hogyan. Az a fontos, milyen szívvel imádom az Atyát. Igazságban imádom-e? És ehhez megtérésre, élő kapcsolatra van szükség.
Az asszony ismét felvillantja tájékozottságát, tudom, hogy eljön a Messiás. Van róla tudása, de nem ismeri, és nem is készül a Vele való találkozásra. Tudásom van Róla, vagy ismerem, mint személyes Megváltómat? Mert a kettő nem  azonos. Nem elég tudni Róla, meg kell Őt ismerni, be kell hívnom az életembe.
Jézus megteszi első nagy önkijelentését: Én vagyok az, aki veled beszélek. Micsoda kijelentés, Én vagyok a Messiás, akiről hallottál, akire vártok. Itt áll veled szemben az Isten. Mert az én vagyok formula azt jelzi, itt van Isten. Jézusban Isten áll elénk. Amikor a Bibliát kézbe vesszük, ugyanezt éljük át, Jézus szól általa, én vagyok az Úr, Aki veled beszélek. Az igén keresztül Ő szól.


AZ ÁLDOTT ORVOS ERRE JÁR

1.  
Az áldott Orvos erre jár,
A drága Főpap, Jézus.
Igéje szól, szívünkbe száll,
Egyetlen üdvünk Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!

2.  
Ki minden vétket megbocsát,
S bűnünk eltörli: Jézus.
Megnyitja a menny ajtaját,
S vezérel minket Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!

3.  
Ti gyermekek, kicsik, nagyok,
Tiétek is lett Jézus,
Csak útjain haladjatok,
És véletek lesz Jézus.
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!

4.  
S ha egykor égbe térhetünk,
Miénk örökre Jézus,
Trónjánál zendül énekünk
E drága névről: Jézus!
Halld, mint zeng az égi kar
Áldott visszhangjaival!
Szívemben is zeng e dal:
Jézus, Jézus, Jézus!

Isten áldásával.

1 megjegyzés: