Krisztus feltámadt

 

N

agy dolgokat élt meg Ábrahám, és most már letelt az ideje és meghalt (1Móz 25,1-34). A nagydolog, amit megélt Isten megismerése, és a Vele való járás tapasztalata. Mert a legnagyobb dolog a földi élet során, hogy személyes kapcsolatba kerülhetünk az élő Istennel. Sok mindenre eljuthatunk az életben, de ha nem ismerjük meg Istent, mindazt, amit értünk tett, ha nem éljük át kegyelmét, az egész nem ér semmit. Akkor nem marad semmi földi küzdelmünkből, mint két évszám között egy kötőjel, esetleg néhány sor egy könyvben, vagy egy emléktábla egy falon. Azonban egy idő után ezek is elmúlnak. Ezért nagydolog, hogy az Úr mindent megtesz, hogy megismerjük Őt. Utánunk jön és keres, azt akarja, hogy igazi életünk legyen. Mert az élet igazi tartalmát Ő adja. Hálát adhatunk, hogy az Úr Jézusban emberré lett, így egészen közel jött hozzánk. Megélte azokat a helyzeteket, amiket mi is. Meglátta mi az, ami nekünk nehéz, ami kísértés. És mivel Ő győzött, nekünk is van Vele esélyünk a győzelemre.

Izsáknak sem problémamentes az élete. Nem hullik minden azonnal az ölükbe. De ő megtanulta, hogy mindent el lehet kérni Istentől. Nagyszerű lehetőség az imádság. És ő ezt tette. Imádkozott a feleségéért. Ezzel megmutatja, lehet egymásért imádkozni. Egymás vádolása helyett az egymásért való imádság az igazi opció. A férj és a feleség hordozhatja egymást Isten előtt. Lehetnek olyan dolgok, amiket magunkban nem tudunk megoldani, de kérhetjük Isten beavatkozását. Izsák hitte, hogy Isten meghallgatja az imádságot. Az Úr imádságot meghallgató Isten.

Rebeka gyermeket vár, nem is egyet, hanem ikreket. Kicsit megviseli, és kérdezi mi a célja ezzel Istennek? A kérdés nem rossz, de mintha az lenne mögötte, én csak egy gyermeket akartam, és most egyszerre kettő. Hányszor mi is ilyenek vagyunk. Amíg nem kapunk meg valamit, hiányoljuk, nyafogunk, miért nem. Amikor Isten meghallgatja az imádságot, és esetleg nem úgy, ahogy vártuk, mert több energiát követel, akkor panaszkodunk.

Rebeka megkérdezte az Urat, és ez jó. Megtanulta, hogy meg lehet Istent kérdezni. Sőt az a jó, ha azonnal Őt kérdezzük. És úgy tűnik, Rebeka azonnal Istenhez fordult. Megkapja a választ, két nép fog származni a két fiúból. Rebeka innentől a kisebbiket, Jákóbot támogatja igazán. Azt, aki a nagyobb lesz. Pedig neki mindkettőt kell szeretnie. Hogy kiből lesz nagyobb nép, és Isten melyiken viszi tovább az áldást, az már Isten dolga.

Ézsau hozzáállásától és döntésétől is függnek az események. Mivel ő az elsőszülött, nem lehet azt mondani, hogy nem élt vele. Ez azt jelentette, Isten neki adta az áldáshordozás lehetőségét. Istennek terve volt vele, de ő ezt nem ragadta meg. Ragadd meg, amit Isten készített, és ne később okold Őt. Ézsaunak nem kell az elsőszülöttség, nem tud vele mit kezdeni, nem értékeli. Miért? Mert nem ismeri Istent, ha ismerné, kérdezné Őt. Ismered az Urat, akarod minél jobban megismerni?

Úgy látszik Rebeka mindent megtett, hogy Jákóbé legyen az elsőszülöttségi jog és az áldás. Jákób pedig belemegy ebbe. Igyekszik maga megszerezni az elsőszülöttségi jogot. Ez mutatja, ő sem ismeri Istent. Ha ismerné, nem maga akarná az elsőszülöttséget megszerezni. Isten országa nem megszerzésre alapul. Itt szabad kérni, és Isten megadja. Jákóbnak ki kellett volna várni, amíg Isten megnyitja a kaput, amíg Ézsaú magától lemond az áldásról. Ki tudom várni Isten munkáját? Jákób úgy gondolja Isten útján is azok a módszerek az elfogadottak, mint a világban. Azokat az eszközöket veti be céljai elérésére, mint amit a nem hívőktől is lát. Milyen eszközöket, módszereket használunk? Istentől kérjük el ezeket is.

Pál alázatos, magát nem tartja többre másoknál (1Kor 15,1-11). Úgy tekint magára, mint aki nem méltó arra, hogy apostolnak neveztessen. Nem méltó, mert üldözte Isten népét. Nem azt mondja, ki volna erre a megszólításra érdemesebb, mint én. Nem, nem vagyok méltó. És ez alap az Istennel való kapcsolatban. Nem vagyok méltó, hogy fiadnak neveztessem, mondta a tékozló fiú, eljátszottam már ezt. De az Úr kegyelme ezt átírja, mert nem azért fogad kegyelmébe, mert méltók vagyunk, hanem egyedül Krisztus érdeméért. Senki nem méltó. Azonban vállalja, azt is, hogy mégis apostol, de Isten kegyelme által. Ez Isten munkája az életében. Ez nem Pál érdeme. Nem a tehetsége juttatta oda, még nem is a tudása, hanem egyedül Krisztus életeket újjá teremtő munkája. Ő tesz minket tanítvánnyá. Amíg nem úgy állok elé, hogy nem vagyok méltó. Nem értem a lényeget.

Eszükbe juttatja azt az evangéliumot, amit hirdetett Korinthusban, mert amit Pál hirdetett, azt ő kapta az Úrtól. Ő azt adta nekik át, amit magától az Úrtól kapott. Ez lényeges, mert nem csupán azt mondja, amit másoktól hallott, hanem amiről ő maga is meggyőződött, amit elkért az Úrtól. Mit kapott, mire jutott el?  Krisztus meghalt a mi bűneinkért. Nem véletlen történt Jézus halála, erre szükség volt. A mi bűneinkért adta életét. Ebben a többes számban Pál is benne van, érte is adta az életét az Úr. És ebben én is benne vagyok. Értem is adta önmagát, mert másképp nem volna üdvösségünk. Jézus halála nélkül bűnben maradnánk.

De itt nem áll meg, mert ez még nem teljes evangélium, fel is támadt az Úr. És ez az új élet alapja. Ő feltámadt, így a bűnös ember is új életre támadhat fel. Egy egészen újat kezdhetünk Vele.  De az Ő feltámadása előre is mutat, van feltámadása a Krisztusban hívőknek. Eljön a nap, amikor Ő visszajön és feltámadnak, akik addig elhunytak. Azok a hívők, akik akkor élnek, azok elváltoznak.

Fontos még, hogy minden az Írások szerint történt. Isten már az Ószövetségben előre kijelentette ezeket. Mindent, amit tesz előre kijelent. Az igében tájékoztat, és így meg tudjuk az igazságot különböztetni a hamisságtól. Minden helyzetben jusson eszünkbe az ige, keressük ott Isten akaratát, és válaszát.

 

 

Örvendezzetek egek

 

1. Örvendezzetek, egek, Ti is, földi seregek! Mindnyájan örüljetek, Vígan énekeljetek,

Mert Urunk feltámadott, Nékünk életet adott.

2. Jézus él, mi is élünk, A haláltól nem félünk, Mert legyőzte a halált, Örök váltságot ta-

lált Isteni erejével, Hathatós érdemével.

3. Nékünk megigazulást És a bűnből gyógyulást, Istennel békességet És boldog re-

ménységet Nyert feltámadásával, örök igazságával.

4. Előtted arcra esünk, S kérünk, édes kezesünk: Részeltess halálodnak És feltámadá-

sodnak Drága érdemeiben, Édes gyümölcseiben.

5. Cselekedd Szentlelkeddel, Végtelen érdemeddel, Hogy új életet éljünk, Végre porból

felkeljünk Örök, nagy boldogságra És halhatatlanságra.

 

 

Isten áldásával.