Üdítő élet

I

sten lényébe tekinthetünk be mai Igénk által (Zak 8,1-8), amikor ezt olvassuk „Féltő szeretettel féltem Siont.” Tehát az Úr szereti népét, nemcsak az ószövetségit, hanem a mait is. Mégpedig féltő szeretettel félti, ami azt jelenti, hogy fél, hogy hűtlenekké válnak, hogy elszakadnak Tőle. Miért félti? Mert tudja, hogy amikor tőle elmegyünk az egyenlő a pusztulással. Melyik szülő örül annak, ha gyermeke elszakad tőle. Lukács evangéliumában az apa elengedi ugyan a fiát, de várja, és a szíve szakad meg, mert tudja, hogy mi történik vele az idegenben. Isten gyermeke csak otthon teljesedhet ki, csak Isten országa jelent számára oltalmat és biztosítja a növekedést a kibontakozást. A tanítvány számára a világ mindig a leépülést, a pusztulást jelenti.

A szövegben szereplő nagy harag azt az időszakot jelenti, amikor elfordult, hűtlenné vált Izráel. A bálványokhoz pártoltak, aminek következménye a lelki leépülés, majd a fogság lett. Azért haragszik az Úr, mert töretlenül növekedhettek volna, mert nem az Úr akarta, hogy fogságra jussanak. Ha megmaradnak az Úr iránti hűségben, a fogság sem következik be. Gyakran okoljuk Istent, mert nem jól alakul az életünk, de nem Isten akart abba az irányba menni. Miért engedte meg az atyám, hogy fia elmenjen, mondják az emberek? De miért kellett elmenni? Maradhatott volna otthon. Nemcsak a hűtlenség, hanem a hűség is lehet alternatíva. A maradás is lehetőség.

Csodálatos ígéretet kapnak a hazatértek, az életet újrakezdők: „Visszatérek a Sionra” (3). Sokak elkeseredtek és értelmetlennek látták az újrakezdést, Isten elhagyott bennünket, az itt lakó népek ellenségesen viselkednek, mi is lesz velünk? Nincs jövőnk. Erre válaszol az Úr, visszatér hozzájuk és köztük fog lakni, és így van értelme az újrakezdésnek, a munkának, a küzdelemnek, az életük kockáztatásának. Isten, hűség városává formálja Jeruzsálemet. Csakis Ő tudja hűtlen, nyugtalan szívünket hűségessé alakítani. Ma a hűtlenség jellemző a társadalomra. Nincs hűség a munkában, de nem ragaszkodnak már a munkavállalóhoz sem, a két nem közötti kapcsolatban is egyre kevesebbek számára érték a hűség. Ma inkább a váltás, a mozgás tapasztalható, pedig az embernek szüksége van a nyugalomra, az állandóságra, a hűségre. Milyen jó, hogy a mi Urunk hű. Ő nem változik. Számára a hűség ma is érték. Munkálja ki szívünkben az Úr a hűséget.

Az Úr felvázolja előttük az áldott jövőt, amelyben Isten jelentében újra lesz értéke az életnek. Az Úr megőrzi népét és ismét lesznek idős emberek a városban. Milyen jó olvasni, idős, beszélgető emberek a tereken. Nem bezárkóznak, nem a tévé előtt ülnek, hanem kimennek a város terére és beszélgetnek. Áldják istent hűségéért. Csodálatos ez, tudnak beszélgetni, tudnak megállni, csendben lenni és odafigyelni egymásra. Mennyire hiányzik ez ma. Kérjük, Urunkat könyörüljön rajtunk és adja meg számunkra is ezt a nyugodt, békés, boldog életet. Milyen csodálatos, hogy az öregek mellett ott találhatók a gyermekek, ők sem magukban vannak, nem is a számítógépek mesterséges világában, hanem egymással játszanak. Nagy dolog ez. Tudnak játszani, nem modern és drága kütyükkel vonulnak félre, hanem örülnek egymásnak és felszabadultan készülnek a felnőtt korra.

Valószínűleg mi is azt gondoljuk, mint akkor Izráel népe, ez lehetetlen, csodának kell ehhez történnie. Mit válaszol az Úr: „Vajon az én szemben is csoda lesz-e?”  Az Új fordítás szerint ez a vers így hangzik: „Bár lehetetlennek tűnik a megmaradt nép számára, hogy ez így lesz abban az időben, az én számomra nem lehetetlen.”  Adjon számunkra is reménységet ez az üzenet, az Úr számára nem lehetetlen az, ami nekünk annak tűnik. A kérdés az, vágyunk-e még ilyen életre vagy már mi teljesen belesimultunk a fogyasztói társadalomba, és minket is teljesen a média információi határoznak meg, vagy vágyunk, más, jobb, Isten lénye által áthatott életre.

Jézus az út az életre, az Atyához, nincs más. Csak rajta keresztül juthatunk örök életre (Zsid 10,19-24). Csakis Jézus vére, azaz út, amelyen keresztül Isten színe elé járulhatunk. Hiszen az Ő vére nélkül bűneinkben maradunk, csak az Ő vére tisztít meg minket minden bűntől. Sokfelé próbálják az embereket meggyőzni, hogy egy Isten van, de sokféle út vezet Hozzá, ám az Ige, Isten kinyilatkoztatása másról tesz bizonyságot. Jézust megkerülni, tudatosan kihagyni nem lehet, nekünk nincs más alapunk az Isten elé állásra, mint asz Ő kereszt áldozata, csak a kegyelem, ami megnyitja az örök élet kapuját.

Fontos, hogy ragaszkodjunk mindenkor az Úrhoz és az Ő ígéreteihez. A gonosz mindent elkövet, hogy elbizonytalanítson, de ne engedjük, vegyük hittel Urunk szavát, és bízzunk abban, Aki az életét is kész volt értünk odaadni. Mivel abban az időben volt nem könnyű megmaradni a hit útján, és ma sem könnyű, fontos, hogy a tanítványok segítsék egymást. Felelősek vagyunk egymásért. Tehát mi ne széthúzzunk, bomlasszunk, hanem bátorítsuk, hitben erősítsük a bátortalanokat, a bizonytalanokat. Ezt mindenki meg tudja tenni. Nem szükséges hozzá semmilyen előfeltétel, csak meg kell látnunk a másikat és mellé állni, lehet együtt olvasni és megbeszélni az Igét. Lehet közösen imádkozni. Ezt megtehetik azok is, akik egyedül élnek, de van közelükben hívő, bibliát olvasó ember, akkor lehet együtt olvasni. Ha így cselekszünk, megtapasztaljuk, aki mást felüdít maga is felüdül (Példb 11,25).

 Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj, mosd le bűnömet

1. Úr Jézus, nézz le rám, Jöjj, mosd le bűnömet, Sok földi szenvedély kötöz: jöjj, oldj fel engemet.

2. Úr Jézus, nézz le rám, Gond és bú látogat; Hű szolgád: ízleljem ígért, szent nyugodalmadat.

3. Úr Jézus, nézz le rám, Ne tévedhessek el; A menny felé sötéten át te légy az úti jel.

4. Úr Jézus, nézz le rám, Ha nő a félelem, Ár zúg és ellenség szorít, légy, Megváltóm, velem!

5. Úr Jézus, nézz le rám, Mert harcom terhe nagy, Ily tenger kín és baj között Az életem Te vagy.

6. Úr Jézus, nézz le rám, Ha elvonult az ár, Te szent derűd derítsen és az örök napsugár.

Isten áldásával.