Ébresztő!

J

óbnak nem mondanak a barátok semmi újat, semmi olyat, ami reménység és erő lehetne a számára (Jób 13,1-28).  Mindazt, amit eddig elmondtak ismeri,  ő sem kevesebb barátainál. Úgy látja a vigasztalók többnek, és informáltabbnak gondolják magukat. Jóbnak is megvan Istenről az az ismerete, amivel barátai rendelkeznek, sőt ő hatalmas dolgokat mondott ki, amikor átélte a tragédiát. Kevesen képesek úgy fogadni a bajt, ahogyan ő tette. „Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve” (Jób 1,21)! Most már elege van a vigasztalásból, és Istenhez akar fordulni. Barátait haszontalan orvosoknak látja, és úgy véli máshol kell keresni a segítséget. Mikor jutunk mi el oda, hogy rádöbbenjünk, rossz helyen kerestük a segítséget. Semmilyen emberi módszer nem ad gyógyulást lelki bajainkra, nincs az az erő, amely meg tudna szabadítani szenvedélybetegségünkből, ezért mi is forduljunk az Úr felé. Jób kifakadása nyomán arra gondoltam vajon én milyen orvosa vagyok a ma emberének? Mit mondanak rólam a mellettem élő emberek? Nem mondják rám is azt, hogy haszontalan semmit sem érő tanítvány vagyok? Mit mond a ma embere Jézus tanítványairól? Látja a segítséget bennünk, vagy úgy vélekedik, mint Jób, hogy velünk nem lehet semmire sem menni. Pedig Urunk azért állított ebbe a világba, hogy általunk az Ő hatalma nyilvánuljon meg. Mégis hányszor állunk egy-egy helyzetben mi is olyan tehetetlenül, mint a tanítványok, amikor az apa azt kérte gyógyítsák meg a fiát.

Úgy látja Jób, hogy akkor lennének bölcsek a barátok, ha hallgatnának. Bizony gyakran az volna a jó, ha nem szólnánk, többet segítene a némaságunk, mint a beszédünk. Az együttérzés több segítséget ad, mint a felesleges beszéd. Ebben benne van az is, hogy Jób úgy látja barátait, mint, akik maguk is belső bizonytalanságban vannak, de beszédükkel magabiztosaknak akarnak feltűnni. A sok beszéd mögött saját problémás, meg nem oldott életük húzódik meg. Gyakran mi beszéddel próbáljuk saját gondjainkról elterelni a figyelmet. Jób rámutat, egymást és önmagunkat ugyan becsaphatjuk, de Istent nem. Az Urat nem lehet megtéveszteni. De saját magunkat sem érdemes. Nem visz előre, ha nem vállaljuk magunkat, ha nem vagyunk őszinték. Mindig akkor jön a megoldás, ha őszintén kimondjuk, azt, amiben vagyunk, ahol tartunk. 

Jób tehát Istenhez fordul, Tőle vár választ, mert felismeri, hogy Ő a legjobb fórum. Bár mi is mindig meglátnánk, hogy Hozzá érdemes fordulni. Ő életünk minden problémájára ismeri a választ.   Ő ért igazán az életünkhöz, így Ő tudja azt is, mi az, ami segít. Isten a mi életünkre is Jézusban elküldte a megoldást. Keressük Őt, hívjuk segítségül, mert aki Hozzáfordul, azt Ő nem küldi el. Jöhetünk minden bajjal, mert neki van hatalma azok felett. Széthullott belső életünk számára is bátran kérhetünk Urunktól segítséget, hiszen Ő a gadarai életét is helyreállította. A Vele való őszinte kapcsolatban gyógyul meg lelkünk. Az Ő áldott szavára van szükségünk. Jézus szavában erő van, amely megtisztogat és begyógyítja gyógyíthatatlannak hitt lelki sebeinket. Jézusra találva önmagunkra is találunk. Azért csúszik ki a talaj a lábunk alól, mert Ő nem volt jelen az életünkben. A világ becsap, elhiteti velünk, hogy értünk az élethez, mindig tudjuk mi a jó megoldás, azonban ez nem így van. Egyedül az Ige által láthatjuk meg, mi is a helyes, melyik út vezet életre. A Biblia szerint a keskeny út vezet életre.

Pál ébresztőt fúj, úgy látja a keresztyének bealudtak egy kicsit (Róm 13,11-14). Elkényelmesedtek, mert minden jól ment, még nem kerültek Jézusért igazi veszélybe. Mintha ma is aludnánk, és alszik az emberek nagy része. Elaltatott bennünket a jólét. Úgy véljük minden értünk van, minden a mi javunkat szolgálja, mindig mindenben a mi érdekünket tartják szem előtt. Azonban ez nem így van, fel kell ébrednünk és meg kell látni, hogy megtérés, Krisztussal elkezdett új élet nélkül nincs és soha nem is lesz igazi változás. Az ember ma is ugyanaz, aki Pál korában is volt.

Hányan hiszik el a propagandát, amely azt bizonygatja a tudás, a kultúra és technika által minden problémát megoldunk. Eltűnnek a betegségek, békességben él minden ember a másikkal. Azt látjuk, némely betegség, a régi pusztító járványok eltűntek, ám a helyükre léptek, az életmódunkkal kiváltott gyógyíthatatlan betegségek. Sok mai betegség az Isten által adott törvény megszegésének a következménye.  Az a csodálatos, hogy még mindig fel lehet ébredni.

Nem tudjuk, mennyi idő van még arra, hogy elűzzük az álmot, de ma még felserkenhetünk és Jézussal új életet kezdhetünk. Rajtunk áll, hogy valóban tesszük-e amit mond.

Minden múló perc Hozzá visz közel, ezért felelősségteljesen kell élnünk, nem játék se a saját se a másik ember élete. Nem mindegy hogyan élünk, és nem mindegy hogyan bánunk mások életével.

Pál apostol is úgy látja, hogy a válság az életforma változás az igazi megoldás. Akkor változik az életünk minősége, ha tisztességesen járunk, vagyis nem a test vágyai vezetnek. A bennünk lévő vágyak is akkor élnek, hatnak nagy erővel, ha tápláljuk őket. Az apostol rámutat, hogy a tanítvány már tud nekik nemet mondani, képes nem táplálni őket. Hogyan? Ha az Úr Jézus Krisztust felöltözi, és mindenben Őreá figyel. Nekem kell eldönteni, mivel táplálom magam. Táplálkozhatom Igével, az Úr előtti csendességgel, de táplálhatom magam ennek a világnak a híreivel, gondolataival is. Nyissuk meg ma a lényünket az Úr előtt, szakítsunk minél több időt a Biblia olvasására, az Igével való élésre. Ne a csendességen, ne az Úrral való közösségen akarjunk spórolni és időt nyerni. Akkor lesz több időnk, ha több időt szánunk az Úrra.

Emeljük Jézushoz szemünk

1. Emeljük Jézushoz szemünk, Jön már királyi győztesünk, Mennyből leszáll s együtt leszünk. Lelkünk vigyázni meg ne szünjön, Felséges várástól feszüljön, Az álmot űzd el, készen állj, Krisztusnép, jön, jön a Király!

2. Azt mondta Jézus: Idelenn Új próba és új küzdelem A hívők sorsa szüntelen. Azért ne csüggedjünk, ne féljünk, :/: Az út rövid, végére érünk. Az álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!

3. Éneklünk és a perc szalad, A nap, mely nesztelen halad, Az öröklét felé mutat. De míg hangunk majd zengve szárnyal :/: Hozsánnás angyal-kar szavával, Az álmot űzd el, készen állj, Krisztus-nép, jön, jön a Király!

4. Ó, kérünk, Jézus, jó Urunk, Te szabd meg életünk, utunk: Hány éjszakánk lesz s hány napunk. Bölcs szívedből töltsd meg szívünket. :/: Te ismered jól kis hitünket: Küldj, küldj szent sóvárgást nekünk, Hogy majd ha jössz, készen legyünk.

Isten áldásával.