2015. április 18., szombat

Az Úr ad nyugalmat

M
iután Józsué megkapta az Úr parancsát az indulásra, a Jordánon való átkelésre, nem vár, azonnal megteszi az előkészületeket (Józs 1,10-18). A népnek három napja van, hogy felkészüljön az átkelésre. Nem lehet tovább várni, az Úr elvezette őket az ígéret földje határához, de azt nekik kell birtokba venni. Isten ígéreteit nekünk kell birtokba venni. Fontos látni, hogy amikor az Úr ránk bíz egy feladatot, el kell indulni megtenni azt.
Mielőtt elindulnak, útravalót készítenek, mert ennivalóra szükség lesz, de útközben nincs lehetőség ételkészítésre. Nekünk is be kell készíteni az útravalót tarisznyánkba, hogy legyen mihez nyúlni, legyen mi által megerősödni. Táplálék nélkül nem lehet sokáig vándorolni. Azonban a mi útravalónk az ige. Azt is jelenti, hogy legyen mindig kéznél, és használjuk minden nap. A Szentírás nem dísznek van, nem azért, hogy meg tudjuk mutatni, van belőle néhány fordítás a polcunkon, hanem azért, hogy tápláljuk vele lelkünket.
Az útravaló készítése arra is rámutat, hogy minden nap minden dolgunk előtt szükségünk van igei táplálékra. Ha reggel elolvasom a napi igét, az Úr szava egész nap elkísér. Ha van lehetőség, újra el lehet olvasni, ha nincs, akkor pedig végig lehet gondolni mindazt, amit olvastam, ami megragadott és fontos volt.  Felidézhetem, mit is üzent az Úr, mivel indított el reggel.
Három törzsnek a fele a Jordánon innen fog letelepedni, ők ezt a területet kapják örökségül. Itt ad nyugalmat számukra az Úr. Nyugalmat az Úr ad, és ott, ahová állít. Mindenki a maga helyén, az Úrtól elkészített helyén kap nyugalmat és békességet. A nyugalmat nem lehet megszerezni, csak kapni. Az Úr is azt mondja: Békességet adok nektek, az én békességemet adom néktek. Igen, ezt nem lehet pénzért megszerezni, sem tudomány által. Az igazi békesség az Úr ajándéka, kérni azonban lehet. Szívünk csakis az Úrban talál nyugalmat. Csak az Úrral való élő kapcsolat által nyugszik meg a szívünk.
Azonban az itt letelepedőknek is segíteniük kell a többieket, mert továbbra is egy népet alkotnak. Nem mondhatják, mi már megkaptuk a részünket, révbe értünk, hanem kötelességük segíteni testvéreiknek. Felelősek egymásért. Hányszor az önzés lopózik a szívünkbe; amikor elértük, amit terveztünk, megkaptuk, amit akartunk, nem érdekel a másik ember. Ez önzés, az Úr pedig azt akarja, hogy segítsük egymást. Ennek a törzsnek a tagjai nem mondták, nem megyünk, mert most már hozzá kell látnunk a magunk dolgaihoz, oly sok időt vesztegettünk el a vándorlással, most már magunkkal kell törődnünk. Tudják, akkor nyernek áldást, ha segítik a többieket a honfoglalásban. A törzsek vezetői elkötelezik Józsué mellett magukat, vállalják, hogy hallgatnak rá, úgy, ahogyan Mózesre is hallgattak. Ők is azt kérik vezetőjüktől, legyen erős és bátor. Valóban szüksége is van erőre és bátorságra, mert nem könnyű egy nép életét irányítani. Nem könnyű élen járni és példát adni, sem egy nép, sem a családunk vagy a egy közösség előtt. De a szükséges erő nem tőlünk érkezik, hanem az Úrral való kapcsolatból árad a szívünkbe. A hit csatornája közvetíti Isten erejét és vezetését.
Már tegnap is hallottunk a törvényről, amely a hit eljöveteléig őrzött bennünket - őrzött, védett, mert nem tud megmenteni (Gal 3,23-29). Egyedül a hit segít rajtunk. Pál elmondja, hogy hit által igazulunk meg. Mégpedig a Krisztusba vetett hit által. Egyedül az Úr Jézus tud megszabadítani, nincs más segítség, csak az Ő neve.
Miután eljött a hit, nem vagyunk a nevelőnek alávetve, mi már szabadon mehetünk hit által az Úrhoz. Tehát a törvény nem ad üdvösséget, de segít mederben tartani az életünket. Isten törvénye jó irányba terel minket, és segít, hogy ne tévedjünk el. Másrészt védelmet ad a világ áramlataival szemben. A tíz ige szerepe ma is fontos, hiszen az alapvető értékek védelmére teszi a hangsúlyt. Védi az életet és a családot. E védelem nélkül darabjai hullik az életünk.
Az Úr gyermekei védőfelszerelést kapnak, ez a felszerelés pedig nem más, mint maga az Úr. Felöltöttétek a Krisztust - ebben a világban sok veszéllyel találjuk magunkat szembe, de az Úr Jézus védelmet kínál. Ezt az öltözetet naponta felvehetjük.
Az apostol elmondja, hogy Krisztus védelme már nincs nemzetiséghez kötve. Egyetlen feltétel a Benne való élő hit, a kegyelem elfogadása. Akik ezt megteszik, Őhozzá tartoznak, egy közösséget alkotnak, nemtől, bőrszíntől, nemzetiségtől függetlenül. Krisztusban eltűnnek a korlátok, és igazi szabadságot élhetünk át. De vajon ezt éljük meg? Felismertük már ezt a csodálatos lehetőséget?

 Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem


1. Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem, Mert nélküled az én erőm oly kevés, De hol te jársz előttem, nincs rettegés.
2. Szent irgalmaddal szívemet födjed bé, :/: Tedd örömben és bánatban csöndessé, Hogy hadd pihenjen lábadnál gyermeked, Ki szemlehunyva téged híven követ.
3. Ha gyarlóságom meg nem is érzené: :/: A vak homályból te mutatsz ég felé; Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem.


Isten áldásával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése