Benne van bűneink bocsánata

N

agyon hamar elbukott Izráel, az első próba megmutatta, mi van a szívükben (Józs 7,1-26). Mi van benne? Bizalmatlanság. A kívánság és az annak való engedés mindig azt jelzi, nem bízunk az Úrban. Nem hisszük, hogy gondoskodik rólunk, hogy Ő semmi jót nem sajnál tőlünk. Így volt Ákán is, úgy gondolta, Isten sajnálja tőle a szép kelmét, az ezüstöt és az aranyat. De nem erről van szó, Ő nem sajnál az övéitől semmit, ami jó, amire igazán szükségük van, és előre viszi az életüket. Nekik nem szerezni kell, hanem kérni. Isten meg akarja az övéit tanítani a teljes függésre, arra, hogy mindent Tőle várjanak. Ákán azonban nem elégedett meg azzal, amit az Úr adott neki, ő szerezni akart. A világ kincse volt rá hatással, és nem állt neki ellent. Mi az, ami vonz engem ebből a világból? Mi az, ami kísértés, amiről nem akarok lemondani? Ákán nem az Úrban gyönyörködött, nem Ő jelentette a kincset számára.

Józsuét megrendítette az eset, hiszen egy könnyű győzelemre számított, ám vereséget szenvedtek. Az első reakcióban az Urat vádolja, úgy gondolja, Ő az oka, de Isten rámutat, a baj bennük van. Azonban az pozitív, hogy az Úr elé viszi fájdalmát és kérdését. És ez nem formalitás, hiszen egész nap az Úr előtt volt. Ott mondta ki minden fájdalmát és keserűségét. Ez az igazi imádkozás, addig vagyok az Úr előtt, amíg nem válaszol. Józsué nem siet, hanem megvárja a választ, mégpedig arccal a láda előtt. Isten válaszol és rámutat, hogy vétkeztek, és ezt kell megoldani, rendezni. Eddig nem is gondoltak arra, hogy valaki nem vette komolyan az Úr rendelkezését. Istent azonban nem lehet becsapni, ezt most a népnek is meg kell tanulnia. Ha senki nem is lát, de az Úr látja minden tettünket. Hányszor gondoljuk mi is azt, ha titokban tudtunk cselekedni, akkor minden rendben. Azonban Isten leleplezi a szívünket, rámutat vétkünkre. 

Ákán vétke és személye is napvilágra került. Oda kellett állni a közösség elé, és vállalni bűneit. Olyan jó, hogy mi már tudjuk, hogy a büntetésünket az Úr Jézus vállalta magára. Bátran tarthatunk bűnvallást, mert az Úr kész megbocsátani.

Bizony, minket is így kísért a gonosz, meglátjuk, megkívánjuk, elvesszük, vagy ha nem szó szerint vesszük el a másét, hitelre vásárolunk, és adósságba kerülünk. Az adósság pedig kényszerpályára állít, már nem fontos az ige, az Úrral való kapcsolat, csak a pénz megszerzése. Jó, ha nem a kívánság irányít minket, hanem tudunk neki ellentmondani. A bűn megrontja a kapcsolatunkat az Úrral és egymással is. A bűnbánat, a rendezés azonban helyreállít.

A kolossébeliek beléptek Isten országába, de ezzel még nem érkeztek meg a célba (Kol 1,9-23). Hosszú út áll előttük, és ezen az úton segítségre van szükségük. Pál apostol az imádság által küldi a segítséget. Hordozza őket az Úr előtt. Mi is éljünk ezzel a lehetőséggel. A másokért mondott imádság sok segítséget nyújthat a már elindultak számára. Azt kéri, hogy tökéletesen ismerjék meg az Úr akaratát. Vagyis ne legyenek felületesek, ne kapkodjanak, hanem várják ki, amíg teljesen megbizonyosodnak arról, mi is az Úr akarata. Hányszor nem várunk a bizonyosságra, azt gondoljuk, tudjuk, mit akar az Úr, pedig csak vágyainkat vetítettük ki Rá.

Szükséges Isten ismeretében is növekedni. Isten országában ez visz előre, egyre jobban meg akarom ismeri a Királyt. De hogyan is ismerhetem meg? Nem a magam erejéből, én nem juthatok el Hozzá, de Isten eljött közénk. Jézus az Ő képe. Azért jött el a világba, hogy bemutassa számunkra az Atyát. Jézusban az Atya jön közel az életünkhöz, Ő az irgalmas samaritánus, Aki nem megy el melletted, hanem megáll és törődik veled. Ő közelít bűnös életünkhöz, hogy kegyelmében részesítsen. Minél jobban szemléljük Jézust, minél több időt töltünk Vele, annál jobban megismerjük Istent. Ő Jézus által ismerhető meg.

Pál apostol, amikor az Úr Jézusra gondol, egy himnusz hömpölyög elő a szívéből. Csak énekelni tud Róla, annyira betölti lényét az Úr, hogy csak Őt látja. A mindenség középpontja Ő. Minden körülötte rendeződik, és csak az van a helyén, ami és aki Őreá figyel. Ki életem központi alakja? Eljutottam már oda, hogy Ő az első a számomra?

Barangolásunk során újra és újra a kereszthez jutunk, minden számunkra döntő és fontos esemény ott ment végbe. Jézus által van bűneink bocsánata és a megváltásunk. A kereszten való halála által nyerünk bocsánatot bűneinkre. Csodálatos ez, hiszen megbocsátás nélkül kibírhatatlan lenne az élet. Azonban Ő kifizette adósságunkat, eltörölte vétkeinket, és így az Atya megbocsát. Azért bocsát meg, hogy a kegyelmét megtapasztalva mi is bocsássunk meg egymásnak. Isten országának fontos pillére a megbocsátás. Ha az Atya nem bocsátana meg, nem kerülhetnénk színe elé. Ő azonban Krisztusért kész megbocsátani.

A kereszten kiontott vére által békéltetett meg minket Önmagával az Isten. Amikor ezt megtapasztaljuk, olyan békesség lesz a szívünkben, amit máshol nem találunk meg, csak a kereszt alatt. Kereszt nélkül nincs megbékélés. Adja Urunk, hogy mindent tegyünk le a kereszt alá, hogy békességünk legyen és felszabaduljunk az önvád alól is. Ha letesszük bűneinket, és az Úr megbocsát, akkor is mi bocsássuk meg magunknak minden vétkünket, de bocsássunk meg egymásnak is.

Jézus, világ megváltója

1. Jézus, világ megváltója, Üdvösségem megadója, Megfeszített Isten Fia, Bűnömnek fán függő díja: Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

2. Szent kereszteden kereslek, Szomorú szívvel szemléllek, Mert így gyógyulást reménylek: Moss meg szent véredben s élek. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

3. E keresztről, én Reményem, Tekints reám szerelmesen, Épen téríts hozzád engem, Mondván: ”bűnöd elengedtem”. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

4. Ne gerjedezz vétkem ellen, Sőt véreddel kegyelmesen, Ily mocskos beteget, híven Moss meg, s bűntől üres lészen. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

5. Engem ily nagy szerelmedből, Végy hozzád szent kegyelmedből, Vegyek erőt keresztedből, És végbúcsút bűneimtől. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

6. Ajánlom magamat néked: Sebeidben szívemet vedd; Ó, nyíljál fel, piros forrás, mert nagy bennem rád a vágyás! Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

7. Ez keserves halálodért, Melyet felvettél éltemért, Vedd szívemet mindezekért, Megérdemlett jutalmadért. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

8. Nyílj fel, édes szív rózsája, Jó illatú violája, Hogy lehessen maradása Szívemnek, s benned lakása. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

9. Engem, bűnöst, kérlek, ne hagyj, Halál rabját kínra ne adj; Sőt, ha eljő majd halálom: Szent jobbodra engedj állnom. Jézus, engedd hozzád térnem, Veled halnom, veled élnem.

Isten áldásával.