Olaj

O

ltárt is készíttet az Úr, ami nagyon fontos része a templom felszerelésének (2Móz 27,1-21). Az oltáron mutatnak majd be áldozatot bűneikért. A bűn elválaszt Istentől, nem járulhatunk csak úgy Elé, az oltár lehetőséget biztosít a bűnbánatra és a helyes rendezésre. A bűn nagyon súlyos probléma, nem lehet lerázni magunkról, egyetlen tisztítószer létezik rá: a vér. Egy áldozati állatnak kell elpusztulnia, és van élet, van szabadulás, megtisztulás, bűnbocsánat. Izráel népe nagyon jól tudta, miről van szó. Egyiptomból is egy bárány élete árán szabadultak meg. Nagy volt a tét, vagy egy bárány, vagy az elsőszülött élete, de valakinek meg kell halnia. Ahol a bárányt levágták és vérével megkenték az ajtót, ott életben maradt az elsőszülött fiúgyermek. Vér nélkül nincs bűnbocsánat. Az oltár mindig erre utal, valakinek az életét kell adnia, azért, hogy élhessünk.

Erre utal majd nagypéntek is, Barabbás Jézus halála által nyer életet. Azért lehet szabad és maradhat életben, mert Jézus kerül a helyére. Jézus a Szabadító, Ő meghalt, hogy nekünk életünk lehessen. Vére az igazi bűntisztító szer.

Az oltárnak volt szarva, amihez oda lehetett menekülni, aki belekapaszkodott, az kegyelmet talált. Az oltárnál nem ölhették meg. A kereszt az a hely, ahová menekülhetünk. A kereszt a kegyelem helye, ott nyerhetünk ingyen életet. Jöjj bátran a kereszthez, jöjj, amint tette Bunyan János Zarándok útja című művében Keresztyén is, csak a kereszt alatt hullt le hátáról a teher. Csak a kereszt alatt nyert felszabadulást, megbocsátást és új életet. A kereszt alatt lehull életünk minden terhe, ott megnyugvást találunk. Ne keresgélj máshol, mert Jézus a megoldás. Ő hív: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek” (Mt 11,28).

Ismét szól a figyelmeztetés: mindent úgy készítsenek el, ahogyan a hegyen látta Mózes. Olyan könnyen eltérünk Isten mestertervétől, okosabbnak gondoljuk magunkat Nála, és ennek meg is van a következménye. Azt gondoljuk, hogy jobban tudjuk, mint Ő, de ez a sátán megtévesztő munkája. A Mesternél, az élet Teremtőjénél hogyan is tudhatnánk jobban? Senki nem ért úgy az élethez, mint Isten, mert Ő maga az ÉLET! Ne menjünk máshová, hanem forduljunk hittel, bizalommal Őhozzá. Higgyük, hogy a „Gyártó” ért hozzá a legjobban. Tanuljunk meg előre Hozzá fordulni, ne akkor kezdjük el keresni, amikor rádöbbenünk arra, hogy nem megy, amikor jönnek a problémák. Azért adta kezünkbe a használati utasítást, hogy előre tanulmányozzuk át. Előre, és ne utólag! Azonban az az Ő nagy kegyelme, ha először bármilyen okból kifolyólag nem kerestük őt, akkor is mehetünk, ha a mi hibánkból keletkezett kár. Isten a pénztártól való távozás után is fogad. Nem mondja: most már oldd meg magad. Sőt, a használati utasítás közepére belehelyezte a segélyhívó számot: „Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem” (Zsolt 50,15).

Továbbra is a felkészülésről, az Úr várásáról van szó (Mt 25,1-13). A mennyek országát tíz szűzhöz hasonlítja az Úr. Tehát az övéiről, az Ő népéről, az egyházról van szó. A szolgáló és Urát váró egyházról. Látszatra egyformák voltak mind a tízen, kimentek várni a vőlegényt. Az, hogy öt balga és öt okos volt, nem látszott előre. Úgy nézett ki, mind rendben vannak, lámpásuk is van, sőt, egyformán el is alszanak. Csak ha közelebbről megnézzük őket, akkor látszik a különbség, az okosak vittek tartalék olajat, felkészültek arra is, hogy tovább tart a várakozás, és elfogyhat az olaj a lámpájukból. Viszont a balgák nem vittek olajat, úgy gondolták, nem kell sokáig várakozni, elég lesz, ami a lámpában van. Nem akartak fáradozni. Keserves ébredés lesz. Nincs olaj, és nem lehet kölcsönkérni.

Mit üzen az Úr? Nem elég a formalitás, a törvényeskedés, a cselekedetek; élő hitre van szükség. Az Úr Jézus személyes ismeretére kell szert tenni. Megismerni Őt, ez a feladat, ezért vagyunk a világon. Ismerem-e Jézust? Személyes Megváltóm-e?

Akik készen voltak, bementek Vele a menyegzőre. Akik készen voltak! Készen vagyok-e? Mi a fontos számomra? Őt várom, vagy el vagyok foglalva önmagammal? Mi a felkészültség? Mi az olaj? Megismerem Őt, átélem a kegyelmet, vagyis megtapasztalom bűneim bocsánatát, és már Neki élek. Nem az utolsó pillanatban akarom rendezni az életem, hanem időben. Az öt balga szűz ott volt az egyházban, és azt gondolták, annyi elég. Elég beleszületni, elég, ha megtartanak néhány hagyományt, de ez nem elég. Jézus ismerete és életünkben való jelenléte a legfontosabb, ha ez nincs meg, minden más kevés.

Ajtózárás előtt kell bejutni; amíg van időnk, addig kell az olajat beszerezni. Az olaj a kapcsolat, az Úrral való mindennapos kapcsolat. Ezt semmi sem pótolja. Most még kereshetjük Őt. A legmegdöbbentőbb, hogy uramnak nevezik, és mégis az hangzik el: nem ismerlek titeket. Ez a kulcs, nem ismerlek titeket. Ők úgy gondolták, Jézuséi, és mégsem. Nem voltak Vele kapcsolatban, nem Neki éltek. Jó most elcsendesedni és végiggondolni: Övé vagyok-e? Most derüljön ki a valóság, most még nem késő, ma még lehet korrigálni, visszatérni Hozzá.

Siessetek, hamar lejár

1.

Siessetek, hamar lejár,

Kegyelme már régóta vár!

Ma még lehet, ma még szabad,

Borulj le a kereszt alatt!

Ma még lehet, ma még szabad,

Borulj le a kereszt alatt!

2.

Ha késlekedsz, mi lesz veled?

Hogy mented meg a lelkedet?

Bezárul a kegyelmi út,

Lelked örök halálba jut.

Bezárul a kegyelmi út,

Lelked örök halálba jut.

3.

Elszáll a perc, az életed,

Ma még ha jössz, elérheted.

Ne késs tovább, ne várj tovább,

Ma kérd Atyád bocsánatát!

Ne késs tovább, ne várj tovább,

Ma kérd Atyád bocsánatát!

4.

A szűk kapu ma még nyitva,

Vár téged is Isten Fia!

Jézus szeret, vár tégedet,

Ne keményítsd meg szívedet!

Jézus szeret, vár tégedet,

Ne keményítsd meg szívedet!

Isten áldásával.