2018. október 16., kedd

Erőforrás


M
ózes az Úr előtt meglátja, hogy képtelen egyedül megbirkózni a nép vezetésével, a felmerülő problémák megoldásával (4Móz 11,16-35). Odáig jó, hogy erre rádöbben és őszintén kimondja: nem tudom egyedül vinni a nép terhét, mert túl nehéz nekem, azonban nem megoldást kér, nem az Úrra bízza, hanem fel karja adni. Inkább meghalna, csak ne kelljen tovább vesződni. Jó és fontos meglátni, mi az, amit bírunk, és mi az, amit nem, de nem a szolgálat feladása a megoldás. Nem kimenekülni kell az Úrtól kapott feladatokból, hanem inkább odamenekülni Hozzá. El lehet mondani Urunknak, ha nem bírjuk, Ő nem akarja, hogy összeroppanjunk vagy belehaljunk, mert ez rossz bizonyságtétel lenne. Ha elmondjuk, Ő készít bizonyságtételt. Talán néha azért kapjuk a több munkát, mert általa felméri az Úr, hol tartunk. Mindent egyedül akarunk végezni, vagy kérjük, hogy adjon segítséget, küldjön munkásokat az aratásába.
Fontos üzenetként értettem meg, hogy Isten nem vonja vissza a megbízatást. Ha kiválasztott magának, és elhívott egy konkrét feladatra, ezt nem vonja vissza. Akkor sem, ha én valamit elrontottam, és a beleroppanás szélén állok. Ő át tud formálni, ad új látást, hozzáállást és további erőt. Az Úr képessé tesz a továbbhaladásra, megerősít, és gyakran menet közben végzi el ezt.
Istennél van megoldás a megoldhatatlannak tűnő helyzetekre is. Amikor mi úgy látjuk, minden teljesen összegubancolódott, ha átadjuk az Úrnak, szépen kibogozódnak a szálak. Isten nagyon érti, hogyan kell az elromlott életet, helyzetet helyrehozni. Nem is csoda, hiszen Ő teremtette ezt a világot, ismeri a működését. A hibát ugyan mi vétettük engedetlenségünkkel, de Isten helyre tudja hozni. Ehhez csak az kell, hogy meglássuk, hol rontottuk el, vagy beismerjük, mi haladja meg az erőnket, és Ő kész segíteni. Olyan jó, hogy nem azt mondja, vesződjetek a csomókkal, ezt ti csináltátok, hanem Jézusban kész megoldani, kész segíteni. Istennek az ember felé kinyújtott keze Jézus, mindig nyújtja, nem vonja vissza. Azonban nekem kell belekapaszkodni.
Isten ad segítőket Mózes mellé, és alkalmassá is teszi őket a feladatra. Nem Mózesnek kell vesződnie a felkészítésükkel, hanem a Mózesben működő lélekből fognak kapni. Mindenre van gondja az Úrnak, és minden megoldható Vele. Hetvenfős vezetői testület sem probléma a Számára.
A népnek is ígér húst Isten, meg fogják látni, hogy soha nem volt olyan jó dolguk, mint most. Mert az ember legjobb dolga Isten országában van, az Ő gondviselése, törődése alatt. Ne vágyakozzunk vissza a múltba, mert amit Isten kínál, az mindennél jobb. Elsősorban, az Ő jelenléte nem fogható semmihez. Ha Ő itt van, megoldódnak a problémák, nincs veszve semmi, és nem is reménytelen semmi. Ezt láthatják és tapasztalhatják mindazok, akik Jézussal találkoztak. Lemondtak már az életváltozás lehetőségéről, úgy vélték, nyomorultak, kitaszítottak maradnak életük végéig, nincs, aki segítsen rajtuk. Gondoljuk bele magunkat a gadarai életébe, mit gondolhatott, amikor még képes volt áttekinteni helyzetét? Vagy a vérfolyásos asszony? Teltek az évek, nincs változás, közben a pénze is elfogyott, rajtam már nem lehet segíteni, nincs esély, vége. Milyen lehúzó gondolatok, és a gonosz szereti generálni. De ne rá figyeljünk, hanem Megváltó Urunkra. Amikor úgy látjuk, vége, akkor Ő kegyelmesen lehajol, egy érintés vagy egy szó, és minden megváltozik. A régiek elmúlnak, és íme, újjá lesz minden. Ne engedjük a csüggedésnek, Jézus a remény, a segítség.
Ám Mózes képtelenségnek tartja amit az Úr mond, kicsit meginog a hite. Ennyi embert hússal nem lehet jól tartani a pusztában, ám Isten nem a mi erőnkkel, képességünkkel dolgozik. Úr Ő mindenek felett. Az Úr erőforrása kiapadhatatlan, jó ezt látnunk, és erre csatlakozni. Ne a magunk erejében és lehetőségeiben gondolkozzunk, hanem merjünk Isten lehetőségeire építeni. Merjünk kérni, várni nagy dolgokat. Ő ma is képes megtenni, amit ígért.
Még a tegnapi szakaszhoz néhány gondolat (Lk 23,26-30). Azt bocsátotta szabadon Pilátus, akit kértek az emberek. Azt kapjuk, amit kérünk. Ha Jézust, akkor Őt, ha azonban embereket, e világ lehetőségeit kérjük, akkor azt kapjuk. A népnek egy forradalmár kellett, és nem az Istentől küldött Megváltó. Kiben reménykedsz, milyen megoldásra vágysz?
Az is elgondolkodtató, mit kezdett Barabbás az ölébe pottyant szabadsággal? Hogyan élte meg? Isten akaratának vélte, és úgy gondolta, folytatnom kell, amit a letartóztatás előtt abbahagytam? Tovább harcolok, ölök, mert így lesz változás? Vagy felismerte, hogy nem kell már öldökölni, mert Jézus meghalt értünk, és így már nem kell ott folytatni, ahol abbahagytuk. Jézus új kezdetre szabadít meg. És ez a probléma, gyakran csak a gyülekezet ajtajáig tart az ige hatása, a nagy megtérés, mihelyst kilépünk, minden marad a régiben, ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. De ez nem új élet, nem krisztuskövetés.
Simon sem gondolta, hogy belekeveredik ebbe az ügybe, de az Úrnak terve volt vele, és felhasználta a római katonák kezét arra, hogy elérje őt. Mert az Úr keres téged is, és néha úgy von a maga közelébe, hogy azt észre sem vesszük, csak ott találjuk magunkat Jézus mellett. És ha már ott vagyunk, kezelésbe is vesz. Nem múlik el nyomtalanul a Vele való találkozás.
Nem Jézust, hanem magunkat kell siratni, amiért elutasítottuk Isten drága kegyelmét. Magatokat és gyermekeiteket sirassátok. Igen, sirassátok a gyermekeiteket, ha elveszitek tőlük a Krisztust. Hiába adtok meg nekik mindent, ha a lelkük üres marad. Mivé is válik a felnövekvő generáció Isten nélkül. Magatokat sirassátok, mert a Krisztus nélkül élő generáció életének rátok nézve is maradandó hatása lesz. Ha nem ismertetjük meg Isten kegyelmét, szeretetét a gyermekekkel, önzővé, érzéketlenekké válnak. Csak a maguk jóléte lesz a szemük előtt, és nem érdekli majd őket, mi lesz az idősebb korosztállyal.
De most még bizonyságot tehetünk feléjük. Elmondhatjuk, mit tett a saját életünkben az Úr. A legjobb bizonyságtétel, ha a gyermekeink látják az életünkben jelenlévő Urat. Ha látnak minket Bibliát olvasni, imádkozni és a Biblia szerint élni.


Istennel járni, lakozni

Istennel járni, lakozni, Szent élettel illatozni, Igaz hitben nem habozni: Jézus Krisztus,
taníts, Taníts imádkozni!

Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése