H
|
atalmas
megrázkódtatás és tragédia volt a mérges kígyók marása, de egyben megrendítő
bizonyságtétel Isten kegyelméről és szeretetéről (4Móz 21,10-35). Az Ellene lázadó népnek ad esélyt,
ellenszérumot kínál a kígyóméreg ellen. Nem hagyja őket elpusztulni, segít
rajtuk. De most nem szavával állítja meg a csapást, nem hívja vissza a
kígyókat, hanem lehetőséget ad. A hit
lehetőségét. Most derül ki, mi van a szívekben, mennyire bíznak Őbenne. Aki
hiszi, amit az Úr mond, hiszi, hogy elég arra a póznára tűzött kígyóra tekinteni, az
meggyógyul, az életben marad a halálos méreg ellenére. Ez a hit, komolyan
veszem, amit Isten mond, és feltekintek, akkor is, ha értelmetlennek tűnik ez az
egész. Jó tudni, hogy nem a póznán lévő kígyó gyógyított, hanem az Úr, a hit
csatornája által. A feltekintés jelezte, hogy bíznak Istenben, és Tőle várják a
gyógyulást.
A rézkígyó előremutat a bűn mérge ellen készített ellenszérumra, a
keresztre. Maga az Úr beszél róla, Neki is fel kell emeltetnie, és aki hittel
tekint rá, az nem fog elveszni, hanem örök élete lesz. Nincs más megoldás a bűn
ellen, csak egyedül Jézus. A reformáció is ezt hangsúlyozza. Ne tekintgessünk
sehová, egyedül csak az Úr Jézusra nézzünk fel. Aki Rátekint, meggyógyul,
felszabadul, bármilyen mély sebet ejtett is rajta a kígyó. Azonban feltekinteni
kinek-kinek magának kell. Ez személyes döntés és mozdulat. Ezt nem teheti meg
más helyettem. Ezért nézz Rá! A méreg gyorsan hatott, nem volt sok idő, azonnal
kellett dönteni és mozdulni. Ne várj, amíg a méreg teljesen átjár, hanem amikor
hallod az Ő szavát, látod a keresztet, megérted, mi történt ott, fordulj az
Úrhoz, és Ő megkönyörül.
Ezzel a megrendítő bizonyságtétellel, a megtapasztalt kegyelemmel
indulnak tovább, és vándorolnak. Az élet nem áll meg, és rajtam múlik, hogy megerősödve vagy kételyekkel tele, önmagammal és Istennel harcolva megyek
tovább. Izráel Isten hatalmából merít erőt. Aki a kígyóméreggel szemben is
hatékony megoldást ad, az ellenséggel, vagy a kenyér- és vízhiánnyal szemben
is kínál megoldást.
Már győzelmeket tapasztalnak, és amikor Básán királya ellenük vonul,
Isten megerősíti őket, és így szól Mózesnek: „Ne félj tőle, mert a te kezedbe
adtam őt, és egész népét, és az ő földjét” (34)! Csodálatos ige, ne félj a mai
feladattól, attól, amit ellenségnek láttál. Amennyiben az Úr vándora vagy, már
tiéd a győzelem, csak indulj el, a kezedbe adta az Úr. Tied az, amiért
harcolnod kell, amit elintézni akarsz. Ne félj! Csak bízz Benne, és fogadd
hittel, ha az Úr azt mondta, kezedbe adom őt, akkor az úgy is lesz.
Aki Krisztusban hisz, vagyis tanítvánnyá lett, abban egy egészen új élet
kezdődik el (Ef 4,17-32). Mással van már feltöltve, mint volt korábban, és ez
nemcsak elméleti szinten jelentkezik, hanem a gyakorlati életben is. Ezt hangsúlyozza
Pál apostol, az élő hit az életvitelben is meglátszik. Különbség van a hívő és
a nem hívő, a továbbra is a pogányság útján járó ember élete között. Nagyon
határozottan jelenti ki: többé ne járjatok, mint a pogányok járnak. Többé ne,
igen, ameddig nem ismertem Jézust, úgy éltem, mint a többiek, de innentől
kezdve már a krisztusi életre törekszem. Már másképp élek, az Úrra figyelek. Tehát nincs templomos meg templomon kívüli, úgymond magánélet. Krisztus
tanítványa bárhol legyen, mindig tanítvány, mert őt világosságként helyzete az
Úr ebbe a világba. A lámpa feladata, hogy a sötétségben világítson.
Vetkezzétek le a régi élet szerinti óembert. Ez fontos, folyamatosan, ahogyan
az igében felismerem, az Úr ereje által levetkezem, vagyis megszabadulok a régi
élet minden elemétől. Semmiféle régi beidegződéshez nem ragaszkodom, mert a bűnnek apró kovásza is megrontja az egész tésztát. Hiába, hogy csak egy
barack romlott egy kosárban, egy idő után mind meg fog romlani. Ne dédelgessük
a régi élet kedvenc gönceit, hanem mindent adjunk át az Úrnak.
Azonban nem elég a régit levetni, az Úr új öltözetet kínál. De nagyon
fontos, hogy ezt az új embert ne a régire húzzuk fel, hanem a régi helyére.
Azért, hogy világos legyen, megnevezi az apró dolgokat, az alsóbb ruhaneműket,
és rámutat: ezektől is váljunk meg, mert csak akkor lesz hiteles az életünk. Mik
ezek? A hazugság, a lopás, a rothadt beszéd, a harag, a káromkodás, a keserűség, a lárma. Hogyan állok én ezekkel? Átadtam már őket az Úrnak, vagy ragaszkodom
némelyikükhöz? Komolyan veszem, hogy le ne menjen a nap a haragommal, minden
megteszek, hogy az est beállta előtt megszabaduljak tőle, és Krisztus
megbocsátó indulata legyen a szívemben?
Mindezt azért írja le Pál, mert lehetséges levetkőzni az Úr Jézus által
az óembert. Nem én vetkőzöm le, hanem engedem, hogy levegye rólam gönceimet,
azt, amivel én nem boldogulok. Talán pont azért vagyok hatástalan és bukok el állandóan,
mert mindig én akarom levetni a sárkány bőrét. Halld meg az Úr szavát, amint mondja: Engedd, hogy én vegyem le rólad.
Engedd, hogy végre Ő szabadítson meg, Ő vegye el szenvedélyedet, Ő gombolja le
a régi kabátot. De ez még nem elég, fogadd el az új öltözetet, az üdvösség
fehér ruháját. Felöltöztetni is Ő tud egyedül.
Új szívet adj
1. Új szívet adj, Uram, énnekem,
Új szívet adj, én Istenem,
Amely csupán csak teérted ég,
Véled jár szüntelen, csak véled szüntelen.
2. Nyájas, vidám, szelíd, jó szívet,
Mely, Jézusom, te lakhelyed,
Hol egyedül a te hangod szól,
Mely véled van tele, csak véled van tele.
3. Jézus, a te gyógyító kezed
Megfogta már a szívemet,
Én is tudom, bűntelen leszek
Majd nálad odafenn, a mennyben odafenn.
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése