2013. március 4., hétfő

Ajándék, fogadd el!


J
ózsef a börtönben is feltalálja magát, mert megtalálta Istent (1Móz 40,1-41-36). Felismerte, hogy az Úr vele van, tehát Isten nem maradt Kánaán földjén, hanem itt is jelen van, itt is hatalommal rendelkezik. Így József az Úr kezéből fogadja helyzetét, és Belőle merít erőt. Ezért nem keseredik el, hanem meglátja mi itt a feladata. Amikor két újabb fogoly kerül abba a börtönbe, József szolgál feléjük. Nemcsak magával van elfoglalva, hanem meglátja mások állapotát. Sőt a szolgálat emeli ki őt is a csüggedés mocsarából, hiszen amíg mások felé irányul a figyelme, ereje, addig nem önmagát sajnálja, pedig megtehetné. Mi hányszor a magunk sajnálatával, panaszkodással töltjük a bizonyságtételre kapott drága időt.
Megragadott engem, hogy József a maga baja mellett is, meglátja mások problémáit. Van ideje és ereje foglalkozni a másik két rabbal. Észreveszi az arcukon, a gondterheltség jeleit. Megkérdezi mi a probléma és majd közbenjár értük az Úrnál. Isten hatalmával vigasztalja őket. Fontos  a mai pörgő világunkban, hogy megtudjunk állni egymás mellett, és észrevegyük a mellettünk lévő lelkiállapotát. Meg kell tanulnunk odafigyelni egymásra, Igével vigasztalni és erősíteni. Megtehetjük, hogy mások terheit, gondjait, elmondjuk Urunk számára, Tőle kérünk segítséget és megoldást. Fontos szolgálat a másik meghallgatása és igei lelkigondozása. Ezt bárhol végezhetjük. Megláthatjuk, hogy talán pont azért kerültünk abba a helyzetbe, hogy az evangélium által segítségére legyünk az elkeseredett embereknek.
A főpohárnok feledékenysége sem véletlen, hiszen Isten kezében vannak a dolgok, és Ő jól időzíti az eseményeket. Józsefnek is meg kell tanulni, hogy egyedül az Úrtól várja a segítséget, és ne emberekben bízzon. A segítség a maga idejében meg is érkezik. Mi se csüggedjünk, ha nem minden úgy alakul, ahogyan elterveztük. Merjünk várni az Úrra. József szívében nincs lázongás, tovább vár.
Nemhiába vár József, kiderül a hatalmas fáraó is eszköz az Izráel Istenének a kezében. Általa akarja megmenteni kiválasztott népét az éhínség idején. Ismét szembesülünk azzal, hogy hívőnek lenni nem azt jelenti, hogy elkerülnek a nehéz helyzetek, hanem azt, hogy átélhetjük Isten szabadítását. A nehéz helyzet alkalommá válik a bizonyságtételre.
A fáraó álmai által József kikerül a börtönből. A megfelelő időben a feledékeny főpohárnoknak eszébe jut József, így a fáraó elé kerül. Isten József és családja érdekében felkészíti a fáraót a nehéz gazdasági időszakra. Amit fontosnak láttam ebből, hogy az éhség idejét megelőzi a bőség, a jólét időszaka. Azonban lássuk meg, hogy a bőség a felkészülésre adatik. Azért jelentetik ki a fáraónak Isten terve, hogy felkészüljenek a hét szűk esztendőre. A jólét elmúlik, annyira megváltozik az élet, hogy „nyoma sem lesz az előbbi bőségnek.” Milyen hihetetlennek tűnik mindez a számunkra, hozzászoktunk a jóléthez, és el sem tudjuk képzelni, hogy mindez megváltozhat. Számunkra is fontos, hogy ne csak feléljük a javakat, hanem készüljünk a nehezebb időszakra. Ez a készülődés pedig lelki és anyagi vonatkozásban is fontos. Használjuk fel a bőség idejét, éljünk az Igével, töltekezzünk, hogy legyenek tartalékaink arra az dőre, amikor esetleg megszűnik ez a lehetőség. Anyagilag is fontos, ne éljünk föl mindent, ne halmozzunk fel adósságot, hanem legyenek tartalékaink is. A fáraót is erre a megfontolt életvezetésre készíti fel Isten az álom által. A fáraó komolyan vette Isten üzenetét. Vajon mi komolyan vesszük-e az Úr szavát, elfogadjuk-e amit mond, vagy úgy gondolkodunk, mint Noé idejében. Nincs semmi jele az özönvíznek, ezért nem szálltak be a bárkába.
Csodálatos, ahogyan Pál elmondja, Isten Jézusban kegyelmének ajándékát küldte el az ember számára (Rm 5,12-21). Nem elfordult a vétkezőtől, hanem megajándékozta. Isten, ajándékozó Atya. Bűnös, nyomorult gyermekeinek ajándékot ad, és ez az ajándék Jézus Krisztusban érhető el.
Isten látja, hogy képtelenek vagyunk a bűn hatalma alól felszabadulni, annyira megfertőzött minket, hogy minden emberre kihat. A bűn nem játék, mi képtelenek vagyunk megoldani, ezért Isten megoldást küld a számunkra. Nekünk ajándékozza a Szabadítót, Aki le tudja venni rólunk a bűn bilincseit, át tudja írni a bűn kódjait a szívünkben.
A bűn által, a pusztulás, a halál uralkodik fölöttünk, Jézusban az élet érkezett meg a számunkra. Ez az életlehetőség azonban nem csupán a földi időszakra korlátozódik, hanem egy örökkévalóságra szélesedik. Isten ajándéka örökkévaló. Mi már a kegyelem időszakában élünk, nem kötelező a halálnak uralkodnia, mert Jézus legyőzte. Beengedhetjük Jézus életét a lényünkbe, engedhetjük, hogy Ő uralkodjon bennünk. Az Ő uralkodása átformálja életünket, felépíti mindazt, amit a bűn lerombolt, mert Neki hatalma van helyreállítani bennünket. Jó látni, hogy a bűn által tönkretett, néha emberi formájából is kifordított személyek Jézus hatalma által meggyógyultak, helyreálltak, új emberré lettek. Ezek az emberek a sírboltokból, a leprások völgyéből, a reménytelenség partjáról visszatértek a társadalomba. Újrakezdhették az életüket. Ez a hihetetlen változás számunkra is lehetséges, csak meg kell látnunk, Jézusban elérhető. Őt segítségül híva, állhatunk talpra és győzedelmeskedhetünk a gonosz felett.


Mindenkoron áldom az én Uramat


1. Mindenkoron áldom az én Uramat, Kitől várom én minden oltalmamat. Benne vetem minden bizodalmamat; Mindenkoron dicsérem, mint Uramat.
2. Igen vigad és örvendez én lelkem, Az Istennek segedelmét hogy kérem, Nyomorultak meghallják, azt örvendem, Vigadjanak Istenben, arra intem,
3. És mikoron Istenhez kiáltottam, Kegyelmesen tőle meghallgattattam, Őáltala hamar megszabadultam, Háborúságimban is megtartattam.
4. Lám, Istennek angyala mind tábort jár, Az istenfélő emberek körül jár. Az Istentől azért ki oltalmat vár, Útaiban mindenütt az nagy jól jár.
5. Segítségül azért Istent hívjátok, Ő jóvoltát kóstoljátok, lássátok! Igen nagy-jó, azt bizonnyal tudjátok: Benne bízó emberek mind boldogok.
6. Valamíglen élsz ez árnyék világban, Szántszándékkal ne élj a gonoszságban, Sőt életed foglaljad minden jóban, Hogy lakozzál Istennek oltalmában.
7. Sok jók közt a békességet szeressed, És éltedben mindenkor azt keressed; E világnak békességét ne nézzed, Az ördöggel ne légyen közösséged.
8. A felséges Isten szemei vannak Igazakon, kik csak őbenne bíznak; Mindazok, kik tőle oltalmat várnak, Kérésükben mindig meghallgattatnak.
9. Igen közel az Úr Isten azoknak, Töredelmes szívvel akik óhajtnak; Alázatos lélekkel akik járnak, Sok ínségből bizton megszabadulnak.


Isten áldásával.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése