S
|
alamont
megáldotta az Úr, a kapott bölcsesség meglátszik uralkodásán, az ország
formálódásán (1Kir 5,1-32). Most jött el az idő Isten országa külső és belső
növekedésére. Dávid harcai után az Úr békességet ajándékozott neki. Nem volt
gondja háborúra, így minden gazdasági és emberi lehetőséget építkezésre vethet
be. Salamon felismerte, a békés időszakot ki kell használni, amíg lehet, az
épülésre, növekedésre, megerősödésre kell koncentrálni. A békésebb időszak
mindig azért adatik, hogy felkészüljünk a következő nehéz időszakra. Nem a
saját kényelmünk és jólétünk kiépítése, hanem a lelki növekedés kell, hogy cél
legyen.
Salamon nemcsak anyagilag, hanem lelkileg és kulturálisan is épített.
Példabeszédei a nép lelki növekedését szolgálták. Általuk elgondolkodtatta az
embereket az élet lényeges kérdéseiről. Rámutatott, hogy bölcsesség kezdete az
Úr félelme (Péld 9,10). Valóban itt kezdődik a bölcsesség, amikor az ember
kimondja, Isten Úr az élete fölött, és ezt alázattal el is fogadja. Mert azt
jelenti ez, hogy a gyakorlatban alárendelem magam Isten akaratának. Mert nem
elméleti ismeretről van itt szó, hanem személyes kapcsolatról.
A békés időszakot templomépítésre használja fel a király. Tudja, hogy
mindent Istennek köszönhet, ezért egy olyan épületet épít, ami méltó a
mindenség Urához. Ehhez megszervezi az építkezést, kialakítja a feltételeket, és
Hírámmal való szövetsége által biztosítja a kiváló építkezési anyagokat. Az
Úrnak csak kiválót lehet adni.
Salamon tudja, hogy a nyugalmat és a békességet, tehát a jó külső
feltételeket Isten adta. Nem ő alakította ezt így. És ezt igyekszik jól felhasználni. Mi hogyan
használjuk fel a mai békés időszakot? Mi a fontos a számunkra? Igyekszem minél
jobban megismerni az Urat? Salamon bölcsességét Hírám is felismerte és profitált belőle. Azonban azt is meg kell látni,
hogy könnyű átlendülni a ló túloldalára. Salamon a nagy építkezéshez
kényszermunkásokat is alkalmazott, tehát már nemcsak azok vettek részt benne,
akik örömmel munkálkodtak, hanem kötelező volt a kőfejtőkben dolgozni. Mindig
vigyázzunk, hogy az emberi életnél ne váljon semmi fontosabbá. Isten nem
akarja, hogy a templomépítésben családok és életek menjenek tönkre.
Az Úr bemutatja a szolgáló életformát, amerre megy, rendelkezésére áll a
nyomorúságban élőknek (Mk 10,46-52). Lehajol mindazokhoz, akik ezt igénylik.
Nem Ő vár kiszolgálást, hanem inkább odafigyel azokra, akiknek ez az egyetlen
esélyük az életre. Jézus szolgálata nem népszerűség-hajhászás, nem politikai
érdekekből, nem szavazatokért cselekszik. Mindig azért munkálkodik, hogy megújult élettel dicsőítsék az Atyát. Jézus
szolgáló életével a bűn és a nyomorúság ellen harcol. Amit a gonosz tönkretett, azt Ő igyekszik helyreállítani.
Amikor kifelé tartott Jerikóból, egy vak koldus felismerte az alkalmat,
meglátta az utolsó esélyt. Vakon is látott. Meglátta Jézusban az emberré lett
Istent, Aki érte jött el a világba. Azért érkezett, hogy ő újra láthasson és
teljes életet élhessen. Vajon meglátom-e Jézusban az életváltozás esélyét? Talán én is csak körülötte vagyok, mint a sokaság, de nem fordulok Hozzá?
Bartimeus látni akart, és hitte, hogy Jézus vissza tudja adni a látását.
Bartimeus mer kiáltozni, nem szégyelli a helyzetét, hanem hangosan
segítséget kér. Felhívja magára Jézus figyelmét, nem szalasztja el a
lehetőséget. Kiálts te is az Úrhoz, ne szégyelld, hogy segítségre van
szükséged. Ne félj a lehurrogó, a nevető
és gúnyolódó sokaságtól. Hidd, hogy Ő tud rajtad segíteni. Hidd, hogy még a
nagy zajban is meghallja a kiáltást.
Az viszont szomorú, hogy a Jézus körül lévők, az ugyanolyan nyomorult
emberek rászólnak, hogy hallgasson. Ahelyett, hogy Jézushoz segítenék, távol
tartják Tőle. Miért? Mert mindenki csak magával van elfoglalva. Saját
számításukat akarják megtalálni, és ebbe a másik ember nem fél bele. Riválist
látnak benne, aki elveszi tőlük Jézust.
Bartimeus azonban nem adja fel a küzdelmet, annál inkább kiáltozik.
Hiszi, hogy Jézus kész meggyógyítani, és erről nem mond le, az akadályok
ellenére sem. Ne adjuk fel, ha akadályba ütközünk, mert az akadály a hitünk
próbája. Ott derül ki, hogy milyen a hitünk. Bartimeus kiállta a próbát. Nem
sértődött meg, nem adta fel, hanem tovább kereste Jézust. Keressük tovább az
Urat, várjunk Rá, és bízzunk Benne akkor is, ha nem azonnal oldódik meg a
helyzetünk.
Jézus magához hívta a vakot. Ő mindig magához hív, a személyes
találkozásra. Nem csak gyógyulást akar adni, hanem önmagát. „Bízzál! Kelj
fel! Hív téged!” Most már bátorítják és biztatják, reménykedjen, mert Jézus
hívja. És ő talpra ugrik és megy. Felsőruháját ledobva megy. Ennek szimbolikus
jelentése is van, maga mögött kívánja hagyni a régi életét. Leveti a régit és
egy újat fogad el Jézustól.
Amikor megkérdezi Jézus, hogy mit
akar, akkor megmondja: hogy újra lássak. A lényeget kéri, a probléma gyökeres
megoldását. Mert kérhetne alamizsnát vagy egyéb támogatást, ő azonban ennyivel
nem elégszik meg. Többre vágyik, teljes gyógyulásra. Így jöjjünk mi is.
Vágyjunk mindig gyökeres megoldásra. Ne csak a felszínt akarjuk kezeltetni,
hanem kérjünk új életet, új látást.
A visszanyert látással elindul követni Jézust. Nem saját céljaira
használja az új látást, hanem Jézus követésére. Most már Őt figyeli és követi
az úton. Bartimeus oda megy, ahová Jézus. Tulajdonképpen ilyen egyszerű a hívő
élet. Követem Jézust az úton. Bartimeus követte Jézust, de te követed-e?
LÉGY ÉBER REGGEL
1.
Légy éber reggel, bár felhőtlen égbolt
Vihartalan, csendes napot ígér.
Kelhet vihar szívedben, mely a vándort
Lesújtja, míg honába tér.
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
2.
Légy éber délben, míg a földi zajban
Az ég békéje feledésbe megy!
Ó, lelj egy percet lenni egymagadban,
Hogy ott kiöntsd a szívedet!
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
3.
Légy éber este, míg csend száll a tájra,
Keresd fel égi hű Barátodat!
Úgy fáj a szíve, ha hiába várna,
Ha jössz, kitárt karral fogad.
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
4.
Légy éber, ó, napod bármerre fordul,
Mert szüntelen vigyáz az ellen is,
S a szentek szentjét elfoglalja orvul,
Ha égő hittel telve nincs!
Ó, szüntelen légy éberen,
S imádkozzál, fiam!
Isten áldásával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése